Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2008. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-27 / 251. szám

2008. október 27., hétfő Magyar turistaútvonal nyílt Kárpátalján A magyar vonatkozású földny­i, történelmi és kulturális emlékhelyeket érintő turistaútvonal nyit Kárpátalján. A magyar turistaútvonal tervét az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) turisztikai tanszékének és a Kárpátalja megyei álla­mi közigazgatási hivatal európai integrációs, külgazdasági és idegenforgalmi főosztályának a munkatársai dolgozták ki. A projekt négy túravonalból áll, köztük az első a „hon­foglalás útja”, amely a Vereckei-hágón kezdődik és az uk­rán-magyar határ mellett fekvő Mezőkaszonyban ér véget - közölte Fegyir Sándor, az UNE turisztikai tanszékvezetője a nyugat-ukrajnai zik.com regionális internetes hírportállal. A szakember elmondása szerint a második magyar túravo­nal a Tisza völgyében halad az ukrán-magyar határtól a fo­lyó eredetéig, azaz a Fekete- és a Fehér-Tisza forrásvidé­kéig, érintve a magyarok lakta településeket és a magyar vonatkozású történelmi emlékhelyeket. A harmadik túravo­nal az 1703-1711-es Rákóczi-szabadságharc kárpátaljai hely­színein vezeti végig a turistákat, míg a negyedik a régióhoz kötődő magyar festőművészek - köztük Munkácsy Mihály, Révész Imre, Hollósy Simon - születési helyét, alkotói tevé­kenységük helyszíneit mutatja be az érdeklődőknek. A hír­portál arról is beszámolt, hogy előkészületben van a tájjel­legű kárpátaljai ételeket ismertető túravonal, és a jövő év elejétől megnyílik a Kárpátokban kiépített katonai védelmi rendszereket, köztük az Árpád-vonalat bemutató hadituris­­ta-útvonal. Kárpátalján egyébként folyik az ott élő vagy élt más nemzetiségek, köztük a szlovákok, németek, zsidók és romák történelmi emlékhelyeit, nevezetességeit bemutató túravonalak kidolgozása is. Eltiltották a külföldieket az idegenvezetéstől Lembergben Külföldieknek tilos lesz a jövőben idegenvezetői tevé­kenységet folytatniuk a nyugat-ukrajnai Lembergben (Lviv­­ben), mert a nagyváros vezetése szerint a külföldi turistakí­sérők, főként a lengyelek, elferdítve interpretálják az ukrán történelmet. A lembergi városi tanács (közgyűlés) által elfo­gadott határozat értelmében külföldi idegenvezetők nem dolgozhatnak a város területén, nem kísérhetik a turistacso­portokat városnéző sétákra. A testület a döntését azzal in­dokolta, hogy a külföldi, elsősorban lengyel idegenvezetők számos esetben megmásítva, a saját elgondolásuk szerint ismertették a történelmi eseményeket Felújítják a berlini fal maradványát Új ruhába öltözik a német főváros egyik kiemelkedő tör­ténelmi és idegenforgalmi nevezetessége, az East Side Gal­lery a hírhedt berlini fal lebontásának jövő novemberi 20. évfordulója alkalmából. Valójában a berlini fal leghosszabb fennmaradt részéről, egy csaknem 1,5 kilométeres szakasz­ról van szó, ahol 1990-ben szabadtéri galéria jött létre. Az Ostbahnhof közvetlen közelében húzódó, s igazi turistaatt­rakciónak számító falszakaszon hivatalos adatok szerint 118 német és külföldi művész festményeinek eklektikus ka­­valkád­ja és graffitik tömkelege látható. A krónikák szerint a monumentális falfestmény-sorozat 24 ország - köztük Ma­gyarország­­ festőinek közös alkotása volt Csakhogy a hosszú betonfalat megrágta az idő vasfoga, s a páratlan fest­mények is mind halványabb színekben tündökölnek. Ez az oka annak, hogy a berlini hatóságok elhatározták a szabad­téri galéria, azaz a másfél kilométeres falszakasz felújítását, s már számos festő ragadott ecsetet A hírek szerint a „törté­nelmi” munkára felkértek között jócskán akadnak olyanok is, akik 1990-ben már kivették részüket az East Side Gallery megfestéséből, így most legfőbb dolguk az, hogy egykori al­kotásukat felfrissítsék. Az összesen 820 eredeti „fatelem” felújítására 2,2 millió euró áll rendelkezésre. Az ütemterv szerint előbb a beton kerül szanálására, s ezután következik a festmények helyreállítása, köztük a legismertebbé, amely az akkori főszereplők, Erich Honecker és Leonyid Brezs­­nyev „forró és testvéri” csólgát ábrázolja. A felújítás szüksé­gességét igazolja, hogy szemtanúk szerint a csókolódzók immár csak nehezen, s elsősorban csak a „bennfentesek” számára felismerhetők. Bezárják a Cabaret Voltaire-t? Be akarják zárni a zürichi Cabaret Voltaire-t, amelyet Tristan Tzara és Hugo Ball hozott létre 92 évvel ezelőtt. A jobboldali SVP-UDC párt referendumot javasol az állami szubvenciók megszüntetésére. A kormány ugyanis több mint 200 ezer euróval (több mint 50 millió forint) támogat­ja évente a dadaizmus bölcsőjének számító mitikus helyet, amelyet 18 ezer turista látogat. Adrian Note, a társigazgató ebből a nagyfokú érdeklődésből azt a következtetést von­ja le, hogy „a dadaizmus él és nagyszerű egészségnek örvend”. A bezárást sürgetők viszont sok negatívumat sorolnak fel a hely rovására. Többek között egy kiállítást, amelynek tár­gyai a német Vörös Hadsereg Frakció (RAF) némely terro­ristájának arcképével díszített ingek voltak, egy „vad graffi­­ti-kiállítást, Marilyn Marison képeinek bemutatását, vala­mint a svájci bankok és középületek humoros internetes ár­verését. A párt „kontraproduktívnak” tartja a dadaista kez­deményezések finanszírozását, mivel ezek úgymond nem tartják tiszteletben az etikai és intézményes normákat MTI MOZAIK11 Hl IJM.Im J1­) !■ — Egyesület a kerékpáros turizmus népszerűsítéséért A kerékpáros turizmus népszerűsíté­sét, az ehhez szükséges infrastrukturális bázis kiépítését tűzte célul a Kis-Balaton Termál Út Kerékpáros Egyesület - mondta Oláh Péter, a TEKER néven bej­egyzett, tavasszal alakult egyesület elnö­ke. A zalai dombság megfelelő helyszín a kerékpáros turizmus fogadására; a ter­málfürdők európai hírűek, az erdők, ta­vak, természetvédelmi területek kelle­mes környezetet nyújtanak a kerékpáro­záshoz, míg a történelmi örökségek, vá­rak, várromok, kastélyok érdekes látni­valót kínálnak. Az egyesület Nagykanizsától Balaton­györökig ötven települést fog össze, s azt szeretné elérni, hogy valamennyi telepü­lés aktív részese legyen a kerékpározás­nak. A szállodákban ugyan jó minőségű kerékpárok kölcsönözhetők, de mindeh­hez megfelelő szolgáltatásokra, szervize­lésre, túraútvonalakra, pihenőállomá­sokra, eligazító­ információs táblákra is szükség van - mondta Oláh Péter. A cél az, hogy a látogatók ne csak keresztül bi­ciklizzenek egy-egy településen, hanem meg is ismerjék a hely nevezetességeit, sajátosságait - tette hozzá Oláh Péter a fejlesztések közül ki­emelte, hogy a jövőben a Balaton-bringa­­utat szeretnék összekötni a Kis-Balaton­­nal. Ezt most csak úgy lehet megvalósí­tani, ha a kerekezők Fenékpusztától a 76-os út mentén haladnak Sármellék fe­lé, ami a nagy forgalom, a kamionok miatt gyakran életveszélyes a számukra. Gyenesei István önkormányzati mi­niszter elmondta, hogy a kerékpáros tu­rizmus infrastruktúrájának fejlesztésére 60 milliárd forint áll rendelkezésre 2007 és 2013 között. Az önkormányzati mi­nisztérium átfogó kerékpárút-fejlesztő koncepciót készít. Szirtes Lajos, Zalakaros polgármeste­re elmondta, hogy Zalakarost kerékpár­út köti össze valamennyi szomszéd tele­püléssel. Az önkormányzat az idén pá­lyázatot nyújtott be a Zalakarost és a Kis- Balatont, Hévízt és Gelsét, Nagykanizsát összekötő biciklis út kiépítésére, szervi­zek, pihenőhelyek kiépítésére. MTI Szervizelésre, túraútvonalakra, pihenőállomásokra, információs táblákra is szükség van Alig nőtt a balatoni üdülőkörzet vendégforgalma január-augusztusban A Balatoni üdülőkörzet szálláshelyei 2008 első nyolc hó­napjában 993 ezer vendéget fogadtak, 1 százalékkal töb­bet, mint egy évvel korábban - tette közzé a Központi­ Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör című kiadvá­nyában. A kiadvány szerint az összes vendégforgalom héttizedét a belföldi vendégek jelentették, számuk 3,4 százalékkal haladta meg a 2007 első nyolc hónapjában regisztráltat. A külföldi vendégforgalom viszont a tava­lyihoz képest 3,8 százalékkal mérséklődött. A Balatonnál megszállt ven­dégek 3,687 millió éjszakát töltöttek el a part közeli és a háttértelepüléseken, amely az előző év hasonló időszakához képest 0,8 százalékkal keve­sebb. Ezen belül a külföldi vendégéjszakák száma 4,3 százalékkal csökkent, míg a belföldieké 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. A tavalyihoz hason­lóan a külföldről érkező ven­dégek átlagosan 5,5 éjszakát, a belföldiek pedig 3 éjszakát töltöttek el a balatoni szállás­helyeken. A Balatoni üdülőkörzet vendégéjszakáinak hattizedét a szállodák - ezen belül legna­gyobb arányban a három-, illetve négycsillagos kategó­riájú szálláshelyek­­, 19 száza­lékát a kempingek regisztrál­ták. A szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma az újonnan nyitt ötcsillagos ka­tegóriában jelentős növeke­dést, a többiben stagnálást, il­letve csökkenést mutat. A külföldiek körében népszerű gyógyszállodák igénybevétele kevéssel a tavalyi szint alatt maradt, miközben a kempin­gek iránt nőtt az érdeklődés. A belföldi vendégéjszakák közel kétharmadát regisztrá­ló szállodák a tavalyi szinten teljesítettek, a nagyobb mér­tékben igénybevett három­csillagos kategóriában 2,8 százalékos csökkenés, ezzel szemben a négycsillagosnál 3,3 százalékos növekedés kö­vetkezett be. A külföldi vendégek száma az egyes partszakaszon elté­rően alakult míg a Zala és a Somogy megyéhez tartozó ré­szen a tavalyihoz képest 5, il­­letve 12 százalékkal kevesebb volt a vendég, a Veszprém megyei szálláshelyekre 6 szá­zalékkal több vendég ér­kezett. Az érkező forgalmat is el­térő irányú tendenciák jelle­mezték. A legnagyobb szám­ban jelenlevő osztrák és né­met vendégek száma ugyan 12-16 százalékkal csökkent, de két és félszer többen ér­keztek Bulgáriából, másfél­szer annyian az Egyesült Álla­mokból, emellett a belgiumi, csehországi, hollandiai, len­gyelországi, norvégiai és ro­mániai vendégforgalom növe­kedése is számottevő. Az or­szághatáron túlról érkező vendégek kilenctizede válasz­totta a part közeli települések szálláshelyeit. Az elmúlt nyolc hónap alatt a szálláshelyek összesen 16,3 milliárd forint bruttó szállás­­dj-bevételt értek el, ami az előző év hasonló időszakáé­nál 4 százalékkal több, az or­szágos szint 17 százaléka. A bevételek 80 százalékát a szállodák realizálták, ebből legnagyobb arányban gyógy- és wellness száll­­ták a­­ 34­, illetve 24 százalékka ) ré­szesedtek. A vizsgált időszakban a szállodák átlagosan 51 száza­lékos, ezen belül a gyógy- és wellness szállodák 67 illetve 52 százalékos szobakihasz­náltsággal működtek. Az át­lagosnál jobb volt a ki­használtság az új beruházású ötcsillagos kategóriájú szál­lodában is, ahol a foglalások januártól augusztusig 64 szá­zalékos, augusztusban 81 szá­zalékos, az országosnál maga­sabb szintet értek el. MTI

Next