Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1910

hazánkban, hol nagyobb büszkeséggel állhatna meg a magyar. Itt alkotta meg u. i. ezeréves fennállása alatt legnagyobb művét, amelynek láttára méltán fogja el büszkeség, mert amire a szom­széd nemzetek oly hosszú ideig hiába várakoztak, azt a magyar hazaszeretetnek, áldozatkészségnek sikerült megteremteni. Oly fölséges e hely, hogy a legművészibb leírás is messze mögötte marad annak a képnek, amelyet e vidék a maga való­ságában tár elénk. Csak erőtlen nyomtatott sorok, holt betűk maradnak mind­ezen kísérletek, személyes tapasztalat szükséges kellő méltánylásukhoz. Csak így győződhetünk meg annak igaz­ságáról, hogy hazánk valóban bokréta az Isten kalapján. Értesítőnk e néhány sorának, amelyek összefoglalásai a külön­böző Értesítőkben­ megjelent beszámolóknak, csupán az a célja, hogy az ott már megfordultaknak újra emlékezetébe hozza az út egyes részleteit, hogy így maradandóbban vésődjék lelkükbe a tanulság és hogy kalauz legyen az ide irányuló későbbi kirándu­lások, elsősorban intézetünk tervbe vett tanulmányútja alkalmával. A Duna közlekedési szempontból egész Európának legjelen­tékenyebb folyója , Európa szívének ütőere és mint ilyen, minden­kor világjelentőségű volt. A Duna völgye ősidők óta a népek vándorútja. Rajta vonultak nyugat felé a cimberek, Attila hadai, magyar őseink, kelet felé pedig a kelták, Nagy Károly és a keresz­tes hadak. Minden talpalatnyi földje vérrel áztatott; vajmi gyakran itt döntötte el fegyver a népek sorsát. Világra szóló fontossága ma is megvan: köteléke most is nyugatnak és keletnek, a művelt Európának és a barbár Ázsiának; fővonala a nemzetközi kereskedelemnek és mint ilyen az egész földkerekség legfontosabb folyama. Közvetíti a népek békés érint­kezését, fokozza azok kereskedelmi forgalmát, kulturális és gaz­dasági fejlődését, összekötő kapcsa nyugat kultúrájának és kelet természeti kincseinek. Fölismerték fontosságát már a rómaiak is, akik hódító had­járataik alkalmával sokszor használták. * Forrásaim a következő iskolai értesítők voltak: Békéscsabai ág. h. ev. főgimn­(1907—10), Budapesti reform. főgimn. (1908—09), Csurgói áll. reg. reform. főgimn. (1908—09), Debreceni kegyesr. főgimn. (1908—09), Nagyszalontai állami főgimn. (1909 — 10), Szamosujvári állami főgimn. (1909—10), Ujverbászi közs. algimn. (1906 — 07), Újvidéki kir. kath. főgimn. (1907—08, 1908-09). Továbbá a Földrajzi Közlemények XX., XXV. kötete.

Next