Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-04-29 / 52. szám
*3=568 :® SH_^w ®**6t5$niR 4wf«»8iram* SS. ® s/és KORABOBUM o 1 ne i ü: Jk. jc Kjí a. p. Kedd, 1924. április 29. SStotesSiff m^h-mimvSk értékben? istäi'/iisa 4s vidékre pasta! siftkläStÜsesl: 8 ® ö8s évre 80 I, félévre 40 I3 negyedévre 20 ÜL Külföldön 169 Ki. Egyen szám ám t 80 fillér. «LAPÍTOTTA : TUSA JÁNOS. f&Mjkss»te: QAÁL ajtU dr Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. S*erÍM»ztő«ég és kiadóhivatal: Nádor n. 29., hová úgy s lap szellemi részét illető közlemények, »H a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendői; Kéziratokat nem adunk vissza. igpisniii beteokiBt lánná szói: kedden untirtiUi és szmhfti Komárom, ápril 28. Öt esztendő után végre megláthattuk a nagy reform igazi arculatát: a nagymegyék gyűléseit, amely a szlovenszkói autonómiát jelenti a kormány szerint. Ha szegény Szlovenszkónak mindig csak ezzel az autonómiával kellene beérnie, elbúcsúzhatna minden reménységétől, hogy közügyeit, közigazgatásának, kultúrájának, gazdasági életének berendezését a maga kívánsága szerint és nem előirt sablonok szerint rendezheti be. A zsupánok, — úgy látszik ugyanarra a receptre, mint a járási főnökök, — a régi közigazgatás ócsárlásával akarták a mai centralista berendezkedés szépséghibáit eltakarni. Sok helyen, különösen felsőbb megyékben szemébe vágták éppen a szlovák ellenzéki pártok a kritikát, hogy kár a régi rezsimet szidni, mert a régi közigazgatás mellett jobb közállapotok voltak, mint most. A zsupán urak kibeszélték magukat felsőbb rendeletre, de az ellenzék, tehát a lakosságnak abszolút többsége sem maradt néma szemlélője az eseményeknek és mindenütt elmondta a véleményét a kormány reformjáról, mely sok-sok évtizeddel vetett vissza bennünket a jogfejlődés országútján. Hol van ez a megyei képviselet a régi törvényhatóságtól, amelyben a domináns szerepet még az antidemokratikus virilizmus mellett is a nép választott képviselői játszották! Míg a nagymegyei képviseletben hasztalan választ általánosan és titkosan a nép, hiába nyilvánítja meg szabadon annak többsége leplezetlen akaratát, hogy ezzel a kormányzati rendszerrel torkig van, a kormány beülteti oda kinevezett darabontjait és a nép akaratának befellegzett ! Hol itt a demokrácia, mely az alkotmánylevélben oly szépen hangzóan van kifejezve: minden hatalom forrása a nép. Hát ez a forrás erősen buzog a kormány ellen, de a hatalmat mégis a kormány tartja a markában és hiába a nép akarata, a kormány akaratát viszik keresztül a néppel szemben a kivezényelt kormány bizalmiak. Minden ez, csak önkormányzat nem. Ha az ellenzéki szónok az utakról fog beszélni és a kormány eljárását fogja bírálni, amit elkerülni nem lehet, az elnök rácsönget, hogy az politika és a megyebizottság nem politizálhat. Furcsán hangzik ez, amikor a megyebizottságot és a közigazgatás minden közéletét a politikai pártok alkotják. A köztársaság egész struktúrája a politikai pártok pillérein nyugszik. A politikai pártok nélkül — t. i. a kormány pártjai nélkül: petyka, djeszatka, — a kormánynak még egy rendeletet sem szabad kibocsátania, sem egy törvényt előkészítenie. Minden előnyt a pártok szerint osztanak el, még a spiritusz részesedés is pártok szerint lett annak idején kiosztva, mint az utólag kiderült. Akkor tehát, mikor a politika mindenütt otthon van a községi képviseletektől fölfelé és a politikai pártok akaratai ütköznek meg minden kérdésben az egész vonalon, a politikát kizárni annyit tesz, mint egy intézményt életerejétől és levegőjétől megfosztani. A vérszegény megyei képviseletek, ahol a zsupáni és kormányakaratok, mint bekebelezett terhek, ballasztként szerepelnek, nem felelhetnek meg így hivatásuknak. Potemkin falvak ezek, amelyek a centralizmus diktátumait leplezik, de ezzel már az első ülés után tisztában van mindenki. Talán még az az egy szempont, hogy az egyre jobban szorongatott sajtószabadság mellett lesz a közvéleménynek egyegy fóruma, amelyen panaszait a nyilvánosságra hozhatja Azonban a fülek többsége, amely ezeket meghallgatja, érzéketlenül tér fölöttük napirendre. Mi megyegyűlésektől nem várhatunk semmit. a Vissza kell térnünk a népakarathoz, a hatalom forrásához és azon lenni, hogy az elsöpörje a mai kormányzatot és annak kreatúráit, hogy új törvényhozás takarítsa el annak romjait és törölje el a törvénytárnak a demokráciával ellenkező oly számos és elviselhetlen cikkelyét. Az ellenzék győzelme az érsekujvári városbíró választásoknál. Mint ismeretes, Érsekújvár képviselőtestületének várostirói választását a zsupán megsemmisítette, mert szerinte az első városbiró megválasztása nem volt abszolút többség eredménye. Városbiráknak az első választáson az ellenzék vezérembereit választották meg, igy városbirónak Holota János dr., helyetteseinek pedig Blaskovics István dr.-t és Néder Jánost. Az új választást április 26-án, szombaton tartották meg, ami iránt oly nagy érdelődés nyilvánult, hogy a járásfőnök a rend biztosítása érdekében külön intézkedett az iránt, hogy a választó közgyűlés termébe 150 hallgató számára adjanak csak ki belépőjegyet. A választást Ozorai József dr., az Országos Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt köztiszteletben álló vezető férfia, mint korelnök vezette. A leadott szavazatok közül 19 et kapott Holota János dr., a magyar pártok jelöltje és 16 esett Hirsch Gézára, a kormányt támogató pártok jelöltjére. Egy szavazólap üres maradt. Eszerint Holota János dr.-t, az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt érsekujvári osztályának főtitkárát abszolút szótöbbséggel Érsekújvár városbirójává választották meg. Első városbiróhelyettes Blaskovics István dr. (Hlinka párti) és másodhelyettes Néder János (kér. szocialista) lett. A választás eredménye a város őslakossága körében osztatlan, lelkes örömet keltett. A jövő évi állami költségvetés. A jövő évre szóló költségvetés javaslataira nézve a héten kezdik meg a tanácskozásokat. A tanácskozásokba az összes illetékes tényezőket bevonják és a konferenciákon elsősorban a költségvetés kidolgozásához szükséges irányelveket akarják megállapítani, hogy a költségvetést mindjárt az őszi ülésszak megkezdése után a nemzetgyűlés elé terjeszthessék. A Prager Presse értesülése szerint a költségvetés összeállítása során figyelembe fogják venni a legutóbbi költségvetés tárgyalásakor a nemzetgyűlésen elhangzott kívánságokat is. Oroszország kártérítési követelése Csehszlovákiától. A kormányhoz közelálló „Ceske Sovo“ a moszkvai hivatalos lapból egy közleményt ismertet, mely szerint a szovjetkormány kártérítési igénnyel akar fellépni a csehszlovák köztársasággal szemben. A moszkvai „Izveszti*“ ugyanis azt írja, hogy Oroszországban segítőbizottság alakult a küföldi beavatkozás áldozatainak érdekében, mely a szovj kormánynak a küföldi hadseregek által okozott károk megbecsülésénél segítségére lesz. Az Angolországtól követelendő kártérítés összegét 3 millió font sterlingben állapították meg és ezt a követelést már át is nyújtották az angol kormánynak. Most a szovjet kormány a bizottsággal közösen a csehszlovák köztársaságnak beterjesztendő kártérítési számlát készíti elő. A bizottság elnökének nyilatkozata szerint a cseh legionáriusok által Tomsk kormányzóságban okozott kár körülbelül 37 millió aranyrub el, ami mintegy félmilliárd csehszlovák koronának felel meg. A köztársaság birtokreformja és Anglia. A Times egyik legutóbbi számában éles bírálat jelent meg a csehszlovák birtokreformról. A lap azt írja többek között, hogy Csehszlovákiában nemrégen törvényt hoztak, mely kimondja a földbirtoknak az állam által történt kisajátítását. Ezek között a birtokok között van több kiterjedt és értékes földbirtok, amelyek angol állampolgárok tulajdonai. Nem tekintve, hogy a csehszlovák kormány részéről felajánlott vételár nem valami nagy, a vételárat különböző adó és más illeték annyira megterheli, hogy ezek a vételárat majdnem teljesen fölemésztik s ilyenformán az állam részéről történő állítólagos vásárlás úgyszólván konfiskálás számba megy. Angliában a földreform ilyen módon való keresztülvitele nagyon kedvezőtlen benyomást tett. Hire jár, hogy az angol kormány a megkárosított angol állampolgárok nevében a csehszlovák kormánynál kifogást tesz. A gataiak államsegélye i (Hogyan is kaptak a gataiak államsegélyt? — Nagy az elkeseredés Gután. — Az ígéretek olyanok mint a szappanbuborék) Az alábbi nyilatkozat közlésére kértek föl bennünket, — amelyhez igazán fölösleges kommentárt fűzni — beszél, sőt kiabál az eléggé: „Hogy a lakásínségen segítve legyen, a gúzsi gazdaközönség kiosztott a nincstelenek részére mérsékelt árért házhelyeket. Most már volt házhely, de nem volt pénz az építéshez! Kapóra jött tehát a hír, hogy az állam az építkezésekre kedvezményes kölcsönt vagy segélyt ad. Az építtetők közül el is ment Pozsonyba a Munkaügyi miniszteriumhoz egy küldöttség 1922. március 12.-én. A küldöttséget a miniszteri titkár szívesen fogadta, kérésüket írásba foglalva átvette és biztosította a kfil-