Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-01-07 / 1. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanadik évfolyam 1. szám Számból, 1939. január 7 Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő :ARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. máj magyar életet ! Komárom, — január 6. Van-e magyar ember ebben a hazában, aki ne kívánna új magyar életet? Erre a kérdésre azt felelhetjük, hogy aki Magyarországnak megerősödését, továbbfejlődését és virágzását akarja, annak lelkéből habozás nélkül tör elő a kívánság: Új magyar életet! Olyan magyar életet, amely a nemzet jövőjét biztosítja, amely a magyar erőket törhetetlen egységben fogja össze s amely a magyar nemzet minden fiának nagyobb darab kenyeret ad s olyan biztos életlehetőséget nyújt, amely az ősi föld minden magyarját elválaszthatatlanul kapcsolja össze hazájával, fajával, nemzetével. Új magyar életei, mely önérzettel, büszkeséggel, élniakarással, tettrekészséggel, áldozatot nem ismerő odaadással telíti meg a lelkeket s amelynek éltető levegőjében újult erővel indul meg a legáldottabb, a legszentebb munka a nemzet fentmaradásáért és hatalmassá tételéért. Vitéz Imréfíy Béla miniszterelnök nagyszerű elgondolása az új magyar életről hatalmas visszhangra talált azon a zászlóbontó nagygyűlésen, amelyet Vízkereszt napján tartottak, s amelyen a miniszterelnök programbeszédét tízezrekre rúgó közönség fogadta a legnagyobb lelkesedéssel, spontán elhatározással tevén tanúságot amellett az ország megmentésére irányuló államférfii elgondolás mellett, mely végső céljában Nagy Magyarország megteremtését tűzte ki feladatául. A miniszterelnök abból indult ki, hogy elkerülhetetlenül szükséges minél szélesebb alapokra helyezni azt a gyökeres jobboldali magyar nemzeti reformpolitikát, amelyet a Nemzeti Egység Pártja képvisel és szolgál s amelynek megvalósítása céljából egyesíteni kell azokat az elemeket is, amelyek a pártnak keretén kívül állanak, vagy emelyek egyáltalában nem tartoznak pártokhoz. Ezzel szétesett alapot és nagyobb stabilitást nyer az a magyar kormányzati politika, amelyet Imrédy képvisel s amely eszmének megvalósítását állította. A kibontott zászlóra azokat az eszmei célkitűzéseket írta föl a kormány elnöke, amelyek a jobboldali reformpolitikának jellemző vonásai s amelyek között ott ragyog az új magyar élet minden feltétele, minden biztosítéka, s ezek között a nemzet egysége, öntudatosítása, egyenlősége, egyakarma s egy célra való törekvése, amelyek a nemzet életében vezéreszmék s amelyeknek önzetlen szolgálata magyar közél«ség. Ez a magasabb eszmei síkra helyezett reformpolitika nem tűrheti az előjogokat, amelyeket a születés ad egyeseknek, nem tűrheti a nemzeten belül osztályokra való tagozódást és a széthúzást, a határozatlanságot, a felforgatásra irányuló türelvet, a fegyelmezetlenséget, de megkövdeli a nemzet odaadó szolgálatát, a faj és nemzet védelmét mindazokkal szemben, akik nem tudtak évszázadokon át beleilleszkedni a magyar nemzet életébe s akik távol élnek a magyar nemzeti rélzektől, megköveteli a szociális igazságkeresést, a katonai fegyelmet, a kisemberek sorsával való törődést, a közéleti tisztességet, a törhetetlen hűséget. Meg kell tanulnunk az egyszerűséget, melynek lelki és testi külső megnyil . ásítását kifejezésre kell juttatnuunk. öntudatos nacionalista társadalom felépítése képezze a nemzet feladatát, melyből az egységes új Magyarország aakul ki, melyben új élet fog virulni. Gyökeres reformra szorul a brtokelosztás kérdése, ami a földreformmal van szoros összefüggésben , amely azt követeli, hogy a föld a nemzetalkotó elemek kezében legyen s minél több ember legyen a maga gazdája, minél többen érezzék a felelősséget a nemzettel szemben. A miniszterelnöknek az egész országban visszhangot keltő nagyhatású beszéde rámutatott a szociális igazság megértésére, a magyar munkás érdekeinek hathatós védelmére, melyből következik, hogy munkát és munkaalkalmat kell szerezni a népnek s az őt megillető elbánásban kell részesíteni a magyar munkást. Ia konkrét javaslattal nem is lépett a közönség elé, azok az eszmék, melyeket ismertetett, az ország nagyobbik felében egyhangú támogatásra találnak és meg vagyunk arról győződve, hogy a kibontott zászló alá minden magyar, aki nemzetével és hazájával szemben felelősséget érez, felsorakozik és vállveteti erővel, erős akarattal kapcsolódik bele abba a nemzeti munkába, amely egy új élet hajnalát jelenti. Aki lelkében, szivében hordozza boldog magyar jövendő gondolatát s a aki ennek megteremtésében készen áll a munkára, az az új magyar életnek lelkes előmozdítója s a nagy magyar, keresztény erkölcsi alapon nyugvó megújhodásnak boldog részese lesz. , 1.400.000 kat. hold kerül kiosztásra A földbirtokreform javaslata szerint évenként százezer holdat juttatnak a kisembereknek. A Nemzeti Egység Pártja csütörtöki ülésén terjesztette elő Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter a kishaszonbérletek alapításáról szóló javaslatot, mely főbb vonásaiban a következő rendelkezésekből áll. A nagybirtokosok szántóterülete a békeszerződések folytán 21.4 százalékról 28-ra emelkedett, ugyanakkor a háború előtti 66 százaléknyi kisbirtokterület a csonka hazában 5,5 százalékra esett. A mai Magyarországon a birtokelosztás egészségtelen. A telepítési törvény megalkotása óta kb. 66.000 kat. hold került kiosztásra és 12.000 magyar család kapott ezáltal biztos megélhetést. 1920. és 1930. között a törpebirtokosok száma 150.000-re emelkedett. Világos, hogy az eredmény nem elégséges és a telepítés ütemét nagy mértékben kell fokozni. 100.000 hold a kisembereknek — A kisbérléti előadói javaslat elrendeli, hogy a földmívelésügyi minisztérium évente legalább 100.000 katasztrális hold földet legyen köteles kisbérletek alapításával, vagy telepítés alakjában kisemberek kezére juttatni. Ez a terület, ha mérnökök és szakértők megfelelő számban állnak rendelkezésre, szaporítható lesz. Az előadói javaslat kötelezi a földmívelésügyi minisztert, hogy két év alatt szerves tervezetet dolgozzon ki, amely tekintetbe veszi az egyes vidékek népsűrűségi viszonyait, a földnélküli munkások létszámát és így állapítja meg, hogy az egyes vidékeken mekkora terület az, amely kishaszonbérletek vagy kisbirtokok alakjában biztosítható és megállapítja, mekkora az a birtokmaximum, amely megtartható. A különböző birtokok felhasználásának sorrendje Elsősorban a parlagon heverő földek kerülnek sorra. Aki a földjét két éven keresztül parlagon hagyta, felhívás nélkül azonnal felhasználták kisbértetek megalakítására. A második kategóriába a zsidók tulajdonában levő birtokok tartoznak. Ezt a részt legjobb volna a zsidótörvénybe magába bevenni, olyanképpen, hogy meg kell szüntetni a zsidók számára a földszerzési lehetőséget és ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy azoknak a zsidóknak a birtokai, akik 1911 júliusa után vásároltak földet, a birtok nagyságára való tekintet nélkül teljes mértékben igénybevehetők legyenek a földreform céljaira. — Ezután elsősorban az 5000 kat. holdnál nagyobb birtokok kerülnek sorra és ezeknek a fél területén lehet kisbirtokokat alkotni. Az 1500—5000 holdig terjedő birtokok területéből egyharmad rész használható fel, majd a 500—1500 holdig terjedő összefüggő területen lévő birtokok, amelyek zsidó, nyilvános számadásra kötelezett vállalat, abszentista idegen állampolgár, alapítvány, vagy hitbizomány tulajdonában vannak, s ezeknek egynegyed része vehető mentesül az igénybevétel alól. Azok a birtokok, amelyeknél 500—1500 holdig terjedő összefüggő birtokok egyötöd része hasznosítható. A középbirtokoknál figyelemmel kell lenni a családvédelmi szempontokra is. Amennyiben több mint három gyermeke van a középbirtokosnak, minden gyermek után 200—200 hold mentesül az igénybevétel alól. Azok a birtokok, amelyek 15 kat. hold számóra legalább egy állandó gazdasági alkalmazottat tartanak, egy kategóriával kedvezőbb helyzetbe kerülnek. — Gondoskodás történik a gazdálkodás ellenőrzéséről, mert nem engedhető meg, hogy a termelés színvonala csökkenjen. Érvényesül az a rendelkezés, hogy a szorgalmas és derék kishaszonbérlők tulajdonul szerezhessék meg bizonyos év eltelte után az általuk bérelt területet. Előbb következik a bérbeadott, mint a házi kezelésben lévő birtok és előbb a külterjes, mint a belterjes gazdálkodású. A bérleteknél lehetővé teszik, hogy vagy az egész területet igénybe vegyék, vagy 33 százalékát. A most bérben lévő birtokoknál lehetővé kívánják tenni, hogy itt is érvényesüljön a 33 százalék igénybevétele. Ha a bérleti szerződést tizenkét évnél hosszabb időre kötötték, ennek elmúlása után bemutatandó a földmívelésügyi miniszternek. Kik vásárolhatnak földet? — Az előadói javaslat intézkedik arról, miképpen lehet földet vásárolni. Elsősorban megtiltja, hogy zsidó Magyarországon földet vehessen, kivéve, ha 600 négyzetöl területet házhelynek, ipar-, gyár- vagy fürdőtelep részére vásárol meg és az iparkamarától bizonylatokkal rendelkezik. Külföldi állampolgár csak a földmívelésügyi minisztérium engedélyével vásárolhat földet. A nyilvános számadásra kötelezett vállalat is, akkor is csak parcellázásra, gyár, vagy ipartelep létesítésére. Nyugdíjalap vásárolhat földet, de köteles legalább felét kishaszonbérletbe adni. Megengedik, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földet erdőtelepítésre vásároljanak. A földmívelésügyi kormányzatnak joga van arra, hogy az elővásárlás gyakorlása nélkül is megtagadjon minden fölvásárlást. 1.400.000 katasztrális hold kerül kiosztásra A miniszter rámutatott arra, hogy összesen 3.581.000 hold birtokból a javaslat szerint 1.269.000 hold vehető igénybe. A 70.000 hold közbirtokossági, úrbéri birtokot levonva, legalább 1.200.000 kat. hold jut kishaszonbérletek alakjában az arra rászoruló magyar emberek kezébe. A javaslat lehetőséget nyújt, hogy a bérben levő birtokoknál 15 százalék helyett 33 százalék vétessék igénybe, ami szintén 200.000 kat. holdat jelent, így összesen IAOO.OOO kat. hold föld jut kiosztásra. Olyan nagyarányú földbirtokpolitikai tevékenységről van szó, amely egyik napról a másikra nem valósítható meg, hanem fokozatosan oldja meg a kérdést. iBiriBBII