Könyvvilág, 1981 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Csak tiszta forrásból A Bartók-centenáriumra készülőben Könyvkiadásunk a magyar és az egyetemes zenetörténet, a XX. századi zene kimagasló, meghatározó egyénisége, Bartók Béla születésének centenáriumát készíti elő. De fogalmazhatunk így is: könyvkiadásunk is készül Bartók Béla születésének 100. évfordulójára. Természetes, hogy nagy zeneszerzőnk életművének bemutatásában a hangzó zenével élő fórumoknak nagyobbak a lehetőségei. rádió és a televízió, a hanglemezgyártás, a különböző művészeti és közművelődési fórumok a centenárium kapcsán koncentráltan mutatják be Bartók műveit, egész életművét. A könyvkiadás, mely irodalmunk nagyjai műveinek jubileumi kiadásában legalábbis első volt az egyenlők között, a Bartók-centenárium előkészítésében és megünneplésében inkább a háttér biztosítását tűzhette ki célul. Vagyis azt vállalhatta, hogy írott formában mutatja be — más fórumoktól el nem várható mélységgel — Bartók Béla életét és munkásságát, s felkelti az érdeklődést az életmű, a bartóki zene iránt. Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy ez a „háttér’’ tartalmában és mennyiségében egyaránt rendkívül gazdag. A tervezett könyvek skálája olyan széles, hogy az obligát műfaji csoportosításon kívül szükségesnek mutatkozik a kötetek megjelenés szerinti periodizációja is. Mert tulajdonképpen új vonás, hogy néhány alapmű hónapokkal, félévvel előzte meg az évfordulót, s így a nagyközönség reális esélyt kapott a zavartalan centenáriumi felkészülésre. Az 1980-ban megjelent könyvek közül a nagyon igényes kiállítású album, a Bónis Ferenc szerkesztette Bartók Béla élete képekben és dokumentumokban átdolgozott kiadásban adja a leginkább érzékletes képet a művészről. A kötet előszavában Bónis Ferenc felvázolja Bartók Béla életútját. Tanulmányát mindvégig a műközpontú szemlélet jellemzi, vagyis a nagy művek keletkezésére, jellemzésére koncentrál, miközben kronológiai hitelességgel követi végig Bartók pályáját. A kötet nagyobb részét a több mint 400 dokumentum teszi ki. A fényképek, képek a zeneszerző magán-, családi és társadalmi életéről vallanak, a kottaképek, rajzok, díszlettervek, plakátok pedig művészi fejlődését dokumentálják. Harmadik kiadásban jelent meg a Bartók breviárium, melyet Ujfalussy József és Lampert Vera állított össze, illetve szerkesztett. A kötet Bartók-írások,tanulmányok, kortársi visszaemlékezések, a zeneszerzőhöz írott levelek és kritikák gyűjteménye.A dokumentumok kronológiai sorrendben követik végig Bartók életútját, élményeit, emberi és művészi fejlődésének állomásait. A közel 500 dokumentum szemléletes krónikáját adja a Bartók-életműnek, amelynek egyszersmind megismerésére is ösztönöz. (A kötet fűzött változatban féláron is megjelent az Orfeusz-sorozatban.) Hasonlóan két (kötött és fűzött) változatban adta hszre a Zeneműkiadó — ugyancsak harmadik kiadásban — Kroó György Bartók kalauz-át, mely éppen az életművet mutatja be. Bartók zenekari, színpadi és kamaraműveinek kalauza tájékoztatást ad a művek keletkezésének történetéről, formájáról, nyelvéről. Az elemzésekben Kroó György a művekben rejlő világképet és költői vallomást keresi elsősorban. A részletes leírások mellett pontos adatokat közöl a művek bemutatójáról, hangszerapparátusáról és kiadójáról is. A Zeneműkiadó mindhárom kötete alapkönyvül szolgál minden olvasó számára az évfordulóra való felkészülésben. Segít ebben a Divertimento c. kis kötet is, melyet a „Színjátszók Kiskönyvtárában a Népművelési Propaganda Iroda adott közre (Tószegi Zsuzsa szerkesztésében). A könyv bemutatja Bartók ihlető hatását a mai magyar költészetben, s gazdag válogatást ad a Bartókról szóló versekből , elsősorban egyéni versmondók számára. A kötet anyagának nagy részét a Radnóti Miklós Irodalmi Színpad is bemutatja jubileumi műsorában. Bartók Béla élettörténetének több szépirodalmi igényű feldolgozása is ismeretes. A centenáriumra készülő regények közül már megjelent Székely Júlia Elindultam szép hazámból c. műve. A szerző Bartók-tanítvány volt, s ebben a könyvében emberi alakját, művészi törekvéseit, küzdelmes életútját, műveinek sorsát idézi fel — tények alapján és a rajongó fantázia segítségével. Székely Júlia könyvéből Bartók Bélának olyan tulajdonságait is megismerheti az olvasó, amelyek csak a személyes találkozás során, a tanárnövendék kapcsolatban váltak észrevehetővé. Ez a harmadik kiadás most Székely Júliának a rádióban elhangzott visszaemlékezéseivel („Így láttam Bartókot”) bővül ki. A kisgyermekek Bartókképének kialakulásában bizonyára hatásos lesz a Képeskönyv gyermekeknek c. kiadvány. A kis kötet Bartók Gyermekeknek c. zongoradarab ciklusából hét népdalfeldolgozás kottáját, szövegét és Reich Károlynak a dalokat illusztráló színes rajzait tartalmazza. A szép kiállítású kötet vonzerejét növeli a kislemez-melléklet, melyen Bartókné Pásztory Ditta a sorozat 15 kis darabját játssza. A centenáriumra szánt kiadványok többsége természetesen 1981-ben jelenik meg. A tudományos, ismeretterjesztő és szépirodalmi művek a bartóki életmű és a művészegyéniség élettörténetének további részleteit vizsgálják. Lampert Vera Bartók népdalfeldolgozásainak forrásjegyzéke (magyar, szlovák, román, rutén, szerb és arab népdalok és táncok) c. munkája 313 dallamot közöl a gyűjtés, a lelőhely, a hangszer, az előadó és a kéziratos, valamint a nyomtatott források megjelölésével. Ez a kiadvány az első kísérlet valamennyi dallam felkutatására. A katalógust a lelőhelyekről eligazító helységnévlista, térkép, valamint kereső-apparátus egészíti ki. Somfai László, a Bartók-archívum vezetője 18 Bartók-tanulmány c. kötetében a szerző lemezfelvételei és kottakéziratai vagy első kiadásai segítségével elemzi Bartók különböző műveit. A tanulmányok egy része már megjelent, másik része tanórákon került megvitatásra, így összegyűjtve először jelennek meg. Somfai László arra törekedett, hogy megtisztítsa a Bartók-életművet a rárakodott mankóktól, értelmezésektől, s ezzel reális, elfogadható alapot teremtsen az esztétikai elemzésekhez. Az ifjabb Bartók Béla által összeállított Bartók Béla családi levelei c. kötet Bartók családtagjainak és rokonainak írott több mint 900 levelét tartalmazza. Az összeállításnak kiemelt jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy a levelek nagyobb része először kerül kiadásra. (Néhány éve jelent meg Demény János terjedelmes gyűjteménye Bartók Béla ■ leveleiből!) A családi levelek közül ebbe az új kötetbe azok kerültek, melyek manapság már valóban történelmi értékűek, s fontos adalékul szolgálnak Bartók pályafutásának jobb megértéséhez. A kötetet mintegy 50 fakszimile színesíti. Tallián Tibor Bartók c. kötete a Gondolat Kiadó „Szemtől szemben” sorozatában jelenik meg, egyformán láttatja Bartókot az embert és az alkotóművészt, megjelöli Bartók helyét a XX. századi zeneművészetben és a magyar szellemi áramlatokban. Ehhez már publikált és eddig még teljesen ismeretlen anyagot is felhasznál, így pl. először olvashatjuk magyarul Bartóknak azt az előadássorozatát, amelyet amerikai egyetemeken mondott el kortárs zeneszerzőkről. Bartók Béla családi dokumentumainak egyik tulajdonosa, ifjabb Bartók Béla állította össze azt a részletes kronológiát, mely a Zeneműkiadó „Napról napra” c. sorozatában jelenik meg. Ugyancsak ő a szerzője a Szépirodalmi Kiadó „Műhely”-sorozatában Bartók Béla műhelyében címmel megjelenő kötetnek is. Mindkét kiadvány az egyik legközelebbi hozzátartozó élményei alapján bővíti a művész személyiségéről formált képet. A Gyermekeknek zongoraciklus I—II. kötete a magyar népzene legszebb dallamaiból ad válogatást. Frank Oszkár a Bartók és a gyermekek c. munkájában (Tankönyvkiadó) a kis zongoradarabok keletkezésével, a feldolgozott népdalok szerkezeti elemzésével, a harmóniai összefüggések megfejtésével és regisztrálásával foglalkozik. Az elemzések különlegesfontossága abban rejlik, hogy az új tantervben a Gyermekeknek az általános iskola első osztályától kezdve szerepel a zenehallgatás törzsanyagában. A szépirodalmi műfajú kötetek közül Szakolczay Lajos válogatása A szarvassá változott fiú címmel (a Móra Kiadó „Magyar Irodalom Gyöngyszemei” sorozatában) Bartók-ihlette verseket tartalmaz. A kötet Bartók Cantata profanájával, pontosabban a román kolinda Bartók-fordításával kezdődik, s a leghíresebb Bartók-versek (Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Nagy László versei) mellett számos költeményt tartalmaz, öt ciklusban elrendezve. Először Bartók kortársai szólalnak meg, majd a mindenkori bartóki lényeg megragadására vállalkozó versek sora, ezeket pedig a kolindamotívum újraéneklése követi. A negyedik ciklusba a bartóki zene ihlette versek kerültek. A befejező rész a bartóki példa és tartás köré szerveződik, s ebben a fiatal költőnemzedék is megfogalmazza Bartókhoz való viszonyát. Szegő Júlia vallomásértékű szépirodalmi művet írt, melynek alapja a személyes ismeretségen alapuló őszinte tisztelet. A Romániában élő magyar írónő folklorista regényének külön érdekessége a hut és részletes beszámoló Bartók romániai tartózkodásairól, népdalgyűjtő tevékenységéről. Az Embernek maradni c. regény a művészt, a tudóst, az igazságot mindennél többre becsülő embert mutatja be. (A Zeneműkiadó és a romániai Kriterion Kiadó közös kiadása.) A Bartókkal kapcsolatos emlékek gyűjteménye a Könyvhétre készülő így láttuk Bartókot c. kötet: rokonok és kortársak — zeneszerzők, karmesterek, hangszeres művészek — a Bartókkal való megismerkedésük időrendjében elrendezve vallanak a zárkózott, sokak előtt teljesen ismeretlen emberről. A 36 megemlékezés a hasonló című rádiós műsor írásos rögzítése, melyet a könyvalakban képek és fakszimilék is színesítenek. A választék eddig is bőségesnek látszik, pedig még nem is szóltunk Bartók Béla saját írásairól és zeneműveiről: a Zeneműkiadónál A magyar népdal c. munka, a Magvetőnél A népzenéről c. válogatás jelenik meg 1981-ben. Egy évvel később pedig Bartók Béla válogatott tanulmányai, esszéi és levelei a „Magyar Remekírók” sorozatban kerülnek kiadásra. A zeneművek közül az újonnan felfedezett Andante (hegedűre és zongorára) fakszimile és praktikus kiadásban is megjelenik. A Zeneműkiadó az új „Kispartitúra”-sorozatban közreadja a Táncszvit-et, az V. vonósnégyes-t és a Zene húros, ütőhangszerekre és cselesztára c. művet, valamint jubileumi kiadásban jelenteti meg azokat a zongoradarabokat, melyeknek publikálási joga a tulajdonában van. Tekintettel Bartók munkásságának, zenetörténeti jelentőségének egyetemességére, idegennyelvű könyvkiadásunk is rangjához méltón járul hozzá a centenárium — nemzetközi méretű — megünnepléséhez. Bónis Ferenc Bartók Béla élete képekben és dokumentumokban c. albuma orosz, angol, német nyelven is megjelenik. A Documenta Bartókiana VI. kötete németül, a Magyar Népdalok Egyetemes Gyűjteményének 1. kötete (benne Bartók gyűjtéseivel) pedig angol bevezetővel lát napvilágot. Tervezik a kiadók Kárpáti János Bartók vonósnégyesei és Lendvai Ernő Bartók és Kodály c. műveinek angol nyelvű kiadását is. A centenárium tiszteletére Bartók-különszám lesz az Árion 1981-es kötete is. Az ismertetett kiadványok árnyalt és részletes képet formálhatnak az olvasókban Bartókról, egységben ábrázolják a művészt és az embert, mert amint Bónis Ferenc írja „a halála óta eltelt évtizedek beszédesen bizonyítják, hogy Bartók életműve túlélte alkotóját. Ám a zenetörténetnek kevés nagy mesteréről mondható csak el, ami őróla, hogy emberi vonásai sem fakulnak a múló évekkel, sőt mennél távolabbról tekintünk vissza pályájára, portréja annál tisztább, élesebb, több részletet megmutató.” Reviczky Béla Róma és Bayreuth A XIX. század két nagy muzsikusáról, Liszt Ferencről és Richard Wagnerről jelent meg egy-egy különlegesen érdekes könyv. A Zeneműkiadó gondozásában Eösze László 119 római Liszt-dokumentumot ismertet, mely nagyrészt először kerül a nyilvánosság elé, a Gondolat Kiadó pedig Wagner eddig féltve őrzött naplóját, A Barna Könyv-et jelentette meg, amely ebben a formában alig néhány éve látott napvilágot német nyelven J. Bergfeldnek, a bayreuthi Emlékmúzeum őrének gondozásában. Eltérő jellegük ellenére a két műben van közös vonás is: érzékeltetik a két muzsikus ellentétes egyéniségét, jellemét, sőt bepillantást engednek mindkettőjük világnézetébe is. Egy-egy megjegyzésből feltárul a két muzsikus egymáshoz való kapcsolata is. A Barna Könyv, amely címét a gyönyörű barna bőrkötésről kapta, az 1865— 1882 közötti időszakot öleli fel. Elsősorban napló, melyet Wagner levélként használt, hogy ilyen formában tartsa a kapcsolatot későbbi feleségével, Liszt leányával, Cosimával. Bekerültek azonban a naplóba érdekes versek is, melyeket pártfogójához, II. Lajos bajor királyhoz intézett, de helyet kapott a kötetben filozófiai, néhány ismert nacionalista megjegyzés, sőt egy nagyon gyenge vígjáték-tervezet is. Különleges élmény azonban a Parsifal első, gyönyörű, prózai megfogalmazása. A Liszt-dokumentumokat Eösze László hallatlanul nehéz kutatómunkával, egy sereg római magán-, illetve egyházi könyvtárból vagy gyűjteményből ásta ki. E munka nyomán nemcsak levelek, hanem művek, műrészletek és olyan adatok kerültek nyilvánosságra, amelyek az igazán bőséges, ismert életrajzi adatok mellett is fontosak a Lisztről alkotott hiteles kép kialakításához. Mindkét kötet értéke a magyarázó jegyzetek igen alapos és gondos összeállítása. Wagner naplója érthetetlen lenne, ha egy-egy részlet előtt a közreadó nem magyarázná meg a körülményeket, amelyek között a bejegyzés megszületett. A Liszt-dokumentumok esetében viszont egyes levelek címzettjeit, vagy a levélben levő utalásokat kellett a szerzőnek ismertetnie az olvasóval. Mindkét könyv alkalmas arra, hogy a kutatók forrásmunkaként használják, de ugyanakkor élvezetes olvasmány azoknak is,akik a két nagy muzsikus élete, munkássága iránt komolyan érdeklődnek. Káldor János (Eösze László: 119 római Liszt-dokumentum. Zeneműkiadó. 320 oldal, kötve 42 Ft; Richard Wagner: A Barna Könyv. Gondolat. 254 oldal, kötve 37 Ft.) Viktor Jozefovics David Ojsztrah c. könyvéből (Gondolat) Moholy-Nagy műve: Szabó Júlia A magyar aktivizmus képzőművészete (Corvina)