Konzerv- és Paprikaipar, 1967 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1967-07-01 / 4. szám
KONZERV- ÉS PAPRIKAIPAR i I min m 111111 um 11 limn inn 1111 mi i limn 11 mu 11 n i n i mi i mi mi m 111 m m m mi iiiiiiiaii.ij.ii.iiiimiiui m;i;m:m;i;i;i mum mi mi 11 i mi 1111 A konzervipar 1966. évi eredményei és 1967. évi feladatai* KOVÁCS LÁSZLÓ A KONZERVIPART TRÖSZT VEZÉRIGAZGATÓJA Mindenekelőtt ezúton is megköszönöm valamennyi vállalatunk gazdasági és politikai vezetőinek és dolgozóinak az 1966. évben végzett jó munkáját. Rendkívül eredményes évről adhatunk számot: az ipar célkitűzéseit, a kapott, illetve a saját maga által kidolgozott tervekben rögzített előirányzatait maradéktalanul teljesítette. 1960. évi eredményeink Elmúlt évi munkánk eredményeit a következő számadatok tükrözik: A konzervipar 1966. évi eredményei A számszerű eredmények azt bizonyítják, hogy népgazdasági szintű feladatainkat maradéktalanul teljesítettük. Jelentős mértékben növeltük exportunkat, ezen belül a hosszúlejáratú államközi szerződésekkel lekötött áruszállításokat maradéktalanul teljesítettük. Még arra is volt lehetőségünk, hogy a Szovjetunió felé egyéb szektorok (SZÖVOSZ és boripar) helyett szállítsunk a mi cikkcsoportunkat érintő árukból. A nagyfokú baráti export mellett nem hanyagoltuk el a tőkés piacokat sem, túlteljesítettük tőkés exporttervünket is. Megfelelő adatok hiányában nem tudunk reális képet alkotni a belföldi konzervértékesítési helyzetről, mert ehhez tudnunk kellene, hogy milyen tömegű árut értékesítenek a termelőszövetkezetek és földművesszövetkezetek, elsősorban savanyúságból, szörpből stb., mennyi az import. Annyi biztos, hogy a hazai konzervfogyasztás lassan emelkedik. Természetes célkitűzésünk a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése. E két alapvető feladatunknál is sikerült megvalósítani elképzeléseinket; különösen értékes az önköltségcsökkentésnél jelentkező nagyarányú fejlődés az előző évhez, illetve tervünkhöz képest. Pedig az 1966-os év nagyon sok nehézséget jelentett a gazdálkodás terén. Egyedül a paradicsom szárazanyagtartalmának kedvezőtlen alakulása miatt 50—60 millió forintos veszteségünk, a rendszertelen nyersanyagbeérkezés miatt pedig termelőberendezéseink kapacitáskihasználatlansága jelentkezett. Úgy látjuk, hogy több éve folyó szervezési munkánk, a gazdálkodást, termelési és technológiai fegyelmet megszigorító intézkedéseink folyamatosan hozzák az eredményeket. Ezek közül is ki kell emelnünk a folyamatos termelésre való törekvésünk hatását. Nagy gazdasági eredmények származtak abból a körülményből, hogy a korábban holtidénynek számító első 5 hónapban ma jelentős termelést tudunk bonyolítani. Ezen a vonalon olyan jelentős a fejlődés, hogy pl. a folyó évben is közel 1 milliárd forint értékű termelést bonyolítunk le az I. negyedévben, ez olyan nagyságrendnek felel meg, melyet 3 — 4 évvel ezelőtt a csúcsidényt jelentő III. negyedévben sem tudtunk elérni. A továbbiakban is állandóan szem előtt kell tartanunk az iparnak ezt a törekvését és minden lehetőséget meg kell ragadni ahhoz, hogy akár a hagyományos termelés elhúzásával, akár pedig új cikkek bevezetésével tovább keressük termelésünk egyenletesebbé tételének lehetőségét. A következőkben az egyes szakterületek munkáját — röviden és csak legjellemzőbb vonásaikat hangsúlyozva — az alábbiak szerint értékelem. * A Konzervipari Műszaki Tanácskozás 1967. március 6-án elhangzott megnyitó előadásának rövidített szövege.