Konzervújság, 2004 (52. évfolyam, 1-4. szám)
2004-01-01 / 1. szám
KONZERVÚJSÁG 2004/1. Európai agrárpolitika a keleti bővítés előtt Juhász Imre, főtanácsos Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkársága Csökkenő agrár-exporttámogatások az EU agrárköltségvetésében Egy, a ZMP, a német mezőgazdaság központi információs szolgálata által a múlt év koraőszén, épp az eredménytelenül zárult cancuni világkereskedelmi tárgyalások idején nyilvánosságra hozott információ szerint az elmúlt időszakban évről évre csökkent az Európai Unió agrárköltségvetésében az exporttámogatásra fordított összegek nagysága és részaránya. Tíz évvel ezelőtt az unió költségvetésében agrár-exporttámogatásra fordított összeg nagysága még elérte a 10 milliárd eurót, a teljes agrár-költségvetés 30%-át. Ez az érték 2000-re 5,6 milliárd euróra zsugorodott, 2002-ben pedig már csak 3,4 milliárd eurót, a teljes agrárköltségvetés 9%-át tette ki. A teljes exportszubvenció legnagyobb részével, 85%-ával a hús és hústermékek, a tej és tejtermékek, valamint a gabona és a cukor kivitelét támogatták. A tej és tejtermékek esetében tíz év alatt több mint 50%-kal, 1,16 milliárd euróra mérséklődött a támogatás összege, ám ettől is nagyobb mértékű, csaknem 80%os volt a marha- és borjúhús-export támogatására fordított összeg csökkenése, ez utóbbi termékcsoport exportját tavaly már csak 387 millió euróval segítették. A ZMP szakértője emlékeztet arra, hogy részint az 1998. évi oroszországi gazdasági és pénzügyi válság, s az értékesítési lehetőségek e válságból fakadó zsugorodása, részint pedig a nyugat-európai BSE-, valamint száj- és körömfájásjárvány kitörése nyomán az elmúlt években súlyos válság sújtotta az unió marha- és borjúhús-termelőit. Az intervenciós készletek csökkenése, az EU tervezett agrárreformja, az állatállomány csökkenése, s nem utolsósorban a marhahús-fogyasztás újbóli emelkedése együttes hatására ugyanakkor nem kell attól tartani, hogy a belátható jövőben újból eladatlan marhahús-hegyek keletkeznének az unió tagországaiban, sőt az OECD, a fejlett ipari országok gazdasági együttműködési szervezete által szintén a közelmúltban nyilvánosságra hozott és a ZMP szakértője által idézett tanulmány szerint az Európai Unió 2010-re nettó marhahúsimportőrré válhat. Az unió tagországai közül ugyanakkor Németország önellátottsági foka - bár bruttó marha- és borjúhústermelése az elmúlt tíz év során 17%-kal mérséklődött, harmadik országokba irányuló exportja pedig csökkent - továbbra is meg fogja haladni a 100%-ot. Előzetes leltár termelésről, jövedelmezőségről az „EU-tizenötök” mezőgazdaságában Az Eurostat első, 2002 decemberében készített, s a főfoglalkozású termelőkre vonatkozó előrejelzése szerint a 2002. évi 4,4%-os csökkenés után 2003-ban reálértéken 0,9%-kal emelkedett az „EU-tizenötök” mezőgazdaságában az egy foglalkoztatottra jutó átlagos jövedelem. A termelés mennyisége 1,7%kal, a befektetett munka ezzel szemben 2,4%-kal mérséklődött. A jövedelmezőség alakulására vonatkozó átlagmutató ez esetben is nagy különbségeket takar. A luxemburgi székhelyű hivatal adatai szerint a tizenöt jelenlegi EU-tagország közül hétben javult a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezősége. Ezek sorában kiemelkednek a brit gazdák, akik 20,5%-os jövedelemnövekedést realizáltak. A briteket a belga és a spanyol termelők követik, 8,6, illetve 4,2%-os dinamikával. Az unió első számú agrártermelőjének számító Franciaország termelői 0,6%-os jövedelemnövekedéssel járultak hozzá az unió átlagához. A legrosszabbul, 14,2%-os jövedelemcsökkenéssel a német, továbbá 7,9%-os visszaeséssel a dán gazdák jártak. A helyzetet súlyosbítja, hogy e két ország termelői már 2002-ben is jövedelmük csökkenésével szembesültek. Romlott az osztrák és a finn gazdák helyzete is, ők ugyanis 2003-ban átlagosan 6,4, illetve 5,9%-os visszaesést voltak kénytelenek elkönyvelni. A mezőgazdasági termelés értékének 1,7%-os mérséklődése a növénytermelés 1,9 és az állattenyésztés 1,7%-os értékcsökkenéséből adódik. A növénytermelés mennyisége a szokatlanul csapadékszegény nyár következtében 6,3%-kal mérséklődött, míg az állattenyésztés termeléscsökkenése - a 2002. évivel nagyjából azonos volumen mellett - elsődlegesen a termelői árak 1,6%-os csökkenésének következménye. A növényi eredetű termékek közül az EU-tizenötök termelése - értékalapon számítva - a legnagyobb mértékben gabonából (3,7%-kal), borból (7,6%), továbbá takarmánynövényekből (6,1%) és olívaolajból (16,1%) mérséklődött. A bortermelés mennyisége egy tizedével csökkent az egy évvel korábbihoz képest, s a múlt évi az elmúlt tíz esztendő legalacsonyabb termelési volumene. Az állati termékek közül a sertéshústermelés értéke - a 6,8%os termelőiár-csökkenés következtében, a 0,6%-os mennyiségi növekedés ellenére - 6,2%-kal mérséklődött. A marhahústermelés mennyisége a 2002. évihez képest alig esett vissza, a termelési érték 3,1%-os csökkenése a termelői árak mérséklődésének következménye. A tejtermelés ugyancsak 3,1%-kal csökkent, ami a 0,5%-os volumennövekedésből és a termelői árak 3,6%-os csökkenéséből adódik. Az EU-hoz májusban csatlakozó közép-európai és balti országok közül hétben szintén romlott a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezősége. Az egy főre jutó jövedelem a legnagyobb mértékben, 21,3%-kal Magyarországon esett vissza, ezzel megelőztük Szlovéniát (20,3%), Litvániát (10,0%), Szlovákiát (6,8%), Lettországot (6,1%), Csehországot (3,0%) és Észtországot (2,2%). A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége a nyolc érintett ország közül csak Lengyelországban javult. * Zentrale Markt- und Preisberichtstelle der deutschen Agrarwirtschaft