Magyarországot illető Országos Kormánylap, 10. évfolyam (1859)
Első rész - Első kötet - 1859-06-30 / 15. darab (Nr. 75.)
113 I. Rési. — 75. 1859. april 24-kén kelt császári nyitparancs. Első Rész. — »»»» — 75. 1859. april 24-kén kelt császári nyiltparancs, kiható a birodalom egész területére, a lombard-velenczei királyságot, Dalmátországot s a katonai határőrséget kivéve , melylyel egy új községtörvény bocsáttatik ki. (Birodalmi törvénylap 1859. XIV. darab, 58. sz., kiadatott 1859. ápril 27-kén.) Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Magyar- és Csehország, Lombardia és Velencze, Dalmát-, Horvát-Tótország, Galiczia, Lodomeria és Illyria s Jeruzsálem királya s a t; Ausztria főherczege; Toskana és Krakkó nagyherczege; Lotharingia, Salzburg, Stájer, Karantán, Krajna és Bukovina herczege; Erdély nagyfejedelme; Morvaország őrgrófa; Fel- és Al- Slézia, Modena, Parma, Piacenza és Guastalla, Osvieczin és Zátor, Teschen, Friaul, Raguza és Zára herczege; Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz és Gradiska herczegizett grófja; Trient és Brixen fejedelme; Fel- és Al-Lausitz, és Isztria őrgrófja; Hohenembs, Feldkirch Bregenz, Sonnenberg sat. grófja; Trieszt, Cattaro és a szláv őrgrófság ura; a Szerbvajdaság nagyvajdája sat. 1851. december 51-kén kelt nyilt parancsunkban a községügy rendezése iránt kijelölt elvek foganatosítása végett, ministereink s birodalmi tanácsunk meghallgatása után az idemellékelt községtörvényt birodalmunk egész területére — a lombard-velenczei királyság, Dalmátország s a katonai határőrvidék kivételével — kibocsátandónak találjuk. E részben szándékunk az, hogy jelen törvény foganatosításánál a birodalom különféle részeinek különös viszonyai és szükségletei kellő figyelembe vétessenek, s hogy a községeknek mindenütt oly szerkezet adassék, mely által azok a közjólét gyarapodására s átalában közös érdekeik előmozdítására intézett