Körösvidék, 1920. június-augusztus (1. évfolyam, 50-125. szám)

1920-08-08 / 107. szám

2 ségünkbe helyeztük el. Szétosztása a többi búza összegyűlte után ha­tósági ellenőrzés mellett fog meg­történni. Ugyancsak a fenti mozgalom kapcsán Weisz Sándor bőrkeres­kedő (Arany­ u. 25.) 20 (husz) pár cipőre való bőrt, minden hozzá­valóval adományozott E nagyon értékes adományt maga a jószívü adakozó osztotta szét teljesen va­gyontalan­­ és munkaképtelen nyo­morgók közt. Hálás köszönet mindkét ado­mányért. Várjuk a követek nemes seregét! * „Szemtől-szemben az éhezőkkel" címü tegnapi cikkünkre szerkesz­tőségünkbe ma a következő ado­mányok érkeztek : Özv. Novák Lászlóné (Perényi­ utca 15.) 2 kg. liszt, Hrabovszky János és neje (Keleti-sor 5.) 7 kg. liszt, N. N. 7 kg. liszt, Kovács László takarék­pénztári alkalmazott 120 kg. liszt, N. N. 3 kg. liszt, Mágori Ferenc (Andrásy­ út 85.) 8 kg. liszt, Név­telen 15 kg. liszt, Falta Jenő 3 kg. liszt, Ádám Gusztávné 5­5 kg. liszt, Hannesz József 10 kilogramm liszt és Szvák Mátyás 8 kilogramm liszt, íme van ebben a városban nemes lélek sok. Tegye a mai vasárnapot kellemessé a jószivü adakozók szá­mára az a boldog tudat, hogy jó­cselekedetü­k folytán vasárnapra süt­hetett kenyeret néhány igazán nyo­morgó család. Kőrös vidék sokat szenvedett hazánk sorsának könnyebbé tételén, írástudatlan ál­lampolgárainak előmenetelén szív­vel, lélekkel közreműködni óhajta­nak, ebbéli hazafias szándékukat ve­lem közöljék. Tanszert és tankönyveket az Orsz. Közm. Tanács ingyen küld, a tan­folyam vezető tanítók részére pedig minden sikerrel levizsgázott hallgató után 30­0 tiszteletdíjat biztosit. Meg vagyok győződve, hogy ez áldást hozó munkából minden tanító, tanítónő készséggel és hazafias lel­kesedéssel kiveszi részét. Mikler Sándor [kir. tanfelügyelő, BBBUBBBaBBBBBBaaBBBBHEBBaa Békéscsaba, 1920. augusztus 8 Analfabéta tanfolyamok Körlevél a tanítókhoz A vallás- és közokt. Miniszter úr a 33,3651920. sz. rendeletével felhívta az Országos Közművelő­dési Tanácsot, hogy az ügy fontos­ságára való tekintettel az analfabé­ták tanítása iránt a szükséges lé­péseket mielőbb tegye meg. Magyar hazánk kultúrájának mi­nél magasabb fokra emelése min­den jó, hazafias érzésű tanítónak, tanítónőnek erkölcsi kötelessége. Az írni-olvasni nem tudók száma ha­zánkban­ még mindig oly nagy, hogy mindaddig, míg ez a minimumra nem csökken, a műveltebb nemze­tekkel szemben hátrányban leszünk. Eddig jog volt a tudás megszer­zése, ma kétszeres kötelesség az. Hogy az írás és olvasás tudo­mányát megszerezhessék azok is, kiknek eddig — életviszonyaiknál fogva — erre alkalmuk nem volt, hogy az Orsz. Közművelődési Ta­nácsnak nemes és honmentő mun­kájában segítségére siethessünk, fel­kérem e vármegye valamennyi ta­nítóját, tanítónőjét, hogy az analfa­béta-tanfolyamok megindítását tőlük telhetőleg szorgalmazzák s minden erejükkel arra törekedjenek, hogy az sikerre is vezessen. Kérjék fel a községben levő gyá­rak, ipartelepek, uradalmak vezető­ségét, hogy az iskolaköteles koron túl levő analfabéta munkásaikat a szervezendő tanfolyam látogatására felszólítsák, ahol is ingyenes okta­tásban részesülhetnek. Kérdezősködés, tudakozódás út­ján feltalált írástudatlanokat a tan­folyam gyakorlati előnyének meg­ismertetésével bírják rá annak láto­gatására. Azon tanítók, tanítónők, kik a nagy szünidőben, valamint a téli hónapokban rendezendő ily tanfo­lyamok vezetésére erőt éreznek, kik mondtam már sokszor a Körösvidék nemes szedő­gárdájának, hogy én nem tehetek róla, ha ők estefele kénytelenek füstös petróleum-lámpa mellett va­koskodni. Mondtam azt is, hogy én nem vagyok dirigálója a villany­telepnek, sőt áramot sem tudok fej­leszteni, hogy pazar villanyfény osz­lassa el nyomdánkban a már korán beálló esthomályt. De hát az én szavam édeskevés vigasztalás, ez nem könnyíti meg a munkát, nem terjeszt világosságot a misztikus szürkületben. A villanyteleph­ez meg nem merek fordulni, mert félek, hogy elutasíta­nak azzal az érthető indokolással : a Körösvidék kedvéért nem indul­hatunk meg korábban, inkább e közkedvelt újság késsen egy órát. Igen ám, de ha mi „elúszunk" a sötétség miatt, akkor meg — ugyan­csak érthető okokból — a cenzor urak fognak megharagudni. Mit tegyek hát? Ravasz gondo­latom támadt. Azt már tudom, hogy 6 órai üzemre szükség van nemcsak a világítás, hanem a villanyáram táplálta sok ipari üzem miatt. Fel­kerestem hát néhány villanyerővel dolgozó iparost. Megkérdeztem tő­lük, rossz volna-e az, ha az áramot egy órával előbb indítanák s egy órával előbb zárnák. Nagy örömömre egyhangúlag azt mondták, hogy sok­kal jobb volna ügy. Ha már nincs egész éjjel áram, legalább hamarabb lefeküdhetnének, ha korábban in­dulna a motor. Borzasztó boldog vagyok, mert ezek után senki sem vádolhat azzal, hogy rút egyéni érdek vezet, amikor arra kérem a telepet, intézze úgy az ügyet, hogy hamarabb induljon meg az áram egy órával. Talán a telep munkásai se'­­veszik rossz né­ven, ha hamarább kell hazamenniök. Persze a lumpok! Azok mérgesek lesznek a Körösvidékre, ha egy órá­val megrövidül a villanyfényes éj­szaka. De hát. . . Istenem . . . velük majd csak kibékülünk. (Bizony Szerkesztő úr ezt régen megírhatta volna! — Szedőinas, aki­nek mindig petróleumlámpát kell pucolni). — Személyi hír. A kereskede­lemügyi miniszter folyó évi julius hó 24-én kelt 17559­16—1920. sz. rendeletében a Békéscsaba 1. számú (városi) posta- és távirdahivatal ve­zetésével végleges minőségben Ko­vács Károlyt bizta meg, illetve ezen már korábban is viselt állásában megerősítette. Üdvözöljük postafő­nökünket, kinek eddigi működése máris meggyőzött arról, hogy hiva­tása magaslatán állva, legjobb tudá­sával s minden erejével küzd a köz érdekéért. — Tanácsülés. A legutóbbi ta­nácsülésen iparigazolványt kaptak 12-en, elutasított a tanács 4 ez­iránti kérelmet. Építési engedélyt ketten kaptak. A földmivelésügyi minisztérium felszólítását, melyben faiskolának való telek átengedését kéri a várostól, pártolólag terjeszti a tanács a képviselőtestület elé.­­ A posta ünnepi szolgálata. Kereskedelemügyi miniszter a va­sár- és ünnepnapi szolgálat korlá­tozása ügyében folyó évi julius hó 22-én 16765-16—1920. szám alatt kiadott rendelete szerint a m. kir. postánál vasár- és ünnepnap csak, 1. a távírda és távbeszélő szolgá­lat, 2. a távírat és express kézbesí­tési szolgálat és 3. a levélpostai felvételi szolgálat van berendezve. Ezenkívül ünnepnapokon (vasárnap azonban nem), valamint a kettős ünnepek második napján az egyszeri kézbesítés van elrendelve. Vasár-és ünnepnap tehát a csomag­felvé­tel, utalvány és postatakarékpénz­tári be- és kifizetés teljesen szüne­tel. Kovács Károly p. t. felügyelő, hivatalvezető. Első nő-jogászunk. Köztu­domású, hogy a Károlyi-kormány rendeletet adott ki annak idején, melynek alapján nők is beiratkoz­hattak a tudományegyetemnek jogi fakultására. Mint minden, a forra­dalmi időkben született rendelkezés, az újjászületés óta ez is hatályát vesztette. A közoktatásügyi minisz­ter azonban kivételesen engedélyt adott Szanathy Aniellának arra, hogy jogi tanulmányai­, melyeket a forradalom idején a pozsonyi egyetemen kezdett meg,­ folytat­hassa. Az első magyar jogásznő már le is tett egy alapvizsgát ki­váló sikerrel a pesti egyetemen. — Fényképészek képesítése. A kereskedelemügyi miniszter a hi­vatalos lap legújabb számában teszi közzé azt a rendeletét, mely a fény­képésziparosok képesítésére vonat­kozó intézkedéseket tartalmaz. Első­sorban megállapítja a rendelet, hogy a fényképészipar kézműves termé­szetű, aminél fogva hosszabb gya­korlat útján sajátítható el. Ezért ter­jeszti ki a képesítés igazolására vo­natkozó rendelet hatáskörét a fény­képésziparra is. A fényképészipar alatt a felvétel, kidolgozás, sokszo­rosítás, mozgófényképek felvétele és vetítésre alkalmassá való kidolgozása értendő. — Hős hadsereg. A cseh had­sereg körében napi parancs jelent meg, amely kimondja, hogy a ka­tonaságot a „Horthy"­névvel ijeszteni büntetés terhe alatt tilos. — Elkobzott sajtótermékek. A belügyminiszter egy most megjelent rendeletében megvonta a postai szál­lítás jogát a „Der Izraelit" című Amerikában megjelenő folyóirattól s elrendelte az elkobzását. Ugyan­csak elkobzandónak minősítette a belügyminiszter a „Darutoll" címü gyalázatos tartalmú könyvet, melyet egy Diószegi Tibor nevü zsidó írt. — A balatoni tőzeg. Ma, ami­kor egész megnyirbált hazánkban kiáltva kiált a fainség a balatoni tőzegtelepek fontossága alaposan megsokszorozódott. Ennek a rend­kívüli balatoni kincsnek értékesítése érdekében jelentős mozgalom in­dult meg. — Keszthelynél már fo­lyik a tőzeg kiaknázása, de újabb érdekeltségek összeállítása is folya­matban van. A Balatoni Szövetség kutató bizottsága élénk tárgyaláso­kat folytat, hogy a tőzegterületek kihasználása helyes gyakorlati ala­pon mindenütt meginduljon. — A Magyar Munkáspárt a ter­ményrendelet ellen. A Magyaror­szági Munkások pártja nagyszabású mozgalmat indított, melynek célja a súlyos közellátási viszonyok rende­zése. A mozgalomnak országos je­lentősége van, mert sikerétől függ minden fizetéses ember nyugalma és kenyere. A párt arra határozta el magát, hogy kérvénnyel keresi­e fel a közélelmezési minisztériumot, melyben vázolni fogja Magyaror­szág ellátottainak nehéz helyzetét, mely különösen a mezőgazdasági munkásokra és a tisztviselőkre ne­hezedik elviselhetetlen súl­lyal. A mezőgazdasági munkások érdeké­­­­ben azért van különösen nagy szük­ség sürgős intézkedések tételére, mert tekintélyesen nagy részük az általános munkahiány következtében kenyér nélkül maradt, minthogy sem tavasszal, sem az aratás idején nem jutott keresethez. Megemlíti a kér­vény, hogy az egész munkából élő társadalom a legnagyobb ínségbe jut az 500 koronás búza­árak mel­lett, a 4 kilós fejadag pedig elvi­selhetetlenül kevés. Kéri a munkás­párt a közélelmezési minisztert, hogy haladéktalanul segítsen a munkás­ság, a köztisztviselők és a kisipa­rosság helyzetén és tegye lehetővé kenyérrel való ellátásukat, mert csak ilyen irányú intézkedésekkel segít­heti elő hazánk konszolidálódását, ami 4 kilós fejadaggal és 500 ko­ronás maximális búzaárakkal el nem érhető. Orosházán, a Magyarországi Munkások Pártjának központjában már megtörtént a kérvény aláírása, melyet több példányban szét fog­nak küldeni az ország községeibe, az ellátatlanok százezreivel leendő aláírás céljából. — Lendület a bőriparban. Ré­szint a bojkott óta, mindenesetre azonban a kényszerkörülmények ha­tása alatt, örvendetesen tapasztal­ható, hogy egyes iparágak, melyek­hez anyag itthon is kínálkozik, jelen­tékenyen fellendülnek. A több erre következtetni jogosító tény közül csak például említjük meg, hogy legújabban is két bőrgyár megindu­lása várható. Egyik Győrött, a másik Csepregen létesül. — Debrecen gyermeküdülő­telepe. Debrecen városa gyermek­üdülőtelepet akar építeni a Nagy­erdőn. A nemes célú akcióhoz, mely ma, amikor minden téren a nemzet még megmaradt erőinek megtartá­sáért s az elveszettek pótlásáért küzdünk, kétszeresen fontos. A vá­ros maga óriási anyagi áldozattal járul hozzá. Az építendő gyermek­telep költségeinek felét magára vál­lalta, míg­­ a másik felét közadako­zás útján fogja begyűjteni. — Rendőri hír. A csabai rend­őrség letartóztatta Klein Albert 56 éves budapesti lakost és Némethi Sándornét. Klein 33 ezer koronányi hivatalos pénzzel és bájos partne­rével kereket oldott Budapestről. A pénznek alig egy ötödét találták meg náluk.­­ A kifosztott munkásottho­nok felépítése. Rubinek Gyula ke­reskedelemügyi miniszterhez Früh­wirz Mátyás nemzetgyűlési képvi­selő vezetése alatt a ker. szocialista ifjúmunkások küldöttséget menesz­tettek, mely kérte a kommunisták és az oláh megszállás alatt kifosz­tott munkásotthonok újra leendő felépítését. Rubinek ígéretet tett a küldöttség kérésének teljesítésére. — Gyulára vendég megy. A napokban fog megérkezni Gyulára Brachna János 29 éves földmives, aki kerékpárt lopott.

Next