Körösvidék, 1940. április-június (21. évfolyam, 73-146. szám)
1940-04-01 / 73. szám
2 Nagy ünnepe volt szombaton Békésnek József Ferenc kir. főherceg a cserkészlányok avatásán Nagy ünnepe volt szombaton Békés községnek. József Ferenc királyi főherceg érkezett Békésre, Lindenmayer Antóniával, a Cserkéslányok Szövetségének, országos elnöknőjével, hogy részt vegyen az újonc cserkészleányok felavatásán. A királyi főherceg személyes megjelenéséve, a békési cserkészlányoknak a nemzetközi táboozásain elért kitűnő eredményét kívánta honorálni. Békés község lakossága zászlódíszben és bensőséges ünnepi hangulatban fogadta a királyi vendéget. A békésföldvári állomáson barczai Benczey Miklós főispán és felesége, Marsall Ferenc dr járási főszolgabíró és felesége, valamint Soltész László polgári leányiskolai igazgató fogadták a magas vendégeket. Az avató ünnepség pontosan délelőtt 11 órakor kezdődött meg, a polgári leányiskola tornatermében, hatalmas közönség előtt. A magasztos ünnepséget a cserkészlányok énekkara nyitotta meg a Himnusz eléneklésével, majd utána Soltész László iskolai igazgató szívből jövő meleg szavakkal üdvözölte József Ferenc királyi főhercegek kiemelve afelett érzett örömét, hogy a főherceg szíve teljes melegével érdeklődik a magyar cserkész lányok nemes munkája iránt és őszinte segítőtársa hitvesének, Anna főhercegasszonynak, a Szövetség nemeslelkű fővédnökének. Ugyancsak meleg szavakkal üdvözölte az országos elnöknőt és a főispánt. Ezt követőleg József Ferenc főherceg emelkedett szólásra és közvetlen, melegtónusú beszédében elsősorban megköszönte az üdvözlést, majd szívbemarkolóan szép szavakkal ecsetellte a magyar nő hivatását. Hangsúlyozta a vallás és a nemzeti érzés összetartozását, kiemelve azt, hogy a kettő szoros összefüggésben van egymással és ez jelenti a jelemzél erejét. A beszéd után perceikig zúgott a taps. Ezután sor került a tizenkét cserkészkislány felavatására, valamint a Pax-Tingen részivel leányok kitüntetésére. Lindenmayer Antónia országos elnöknő, méltatta a magyar cserkészleányok nemes munkáját. Az avató ünnepségét Molnár Jenő dr főjegyző zárta be szép beszéddel. Délben 1 óraikor száztemlékes bankett volt a Békés Szálló emeleti termében a főherceg tiszbetetére, amely alkalomimál többen köszöntötték a magas vendéget. Délután 5 óraikor nívós műsoros előadás volt a polgári leányiskolában, majd a főherceg és kísérete autókon Békéscsabára utazott, ahonnan az esti gyorsvonattal tovább folytatták útjukat Budapest felé. KÖRÖSVIDÉK Bukarestben megdöbbenéssel fogadták Molotov beszédét Róma, április 1. (MTI) A Messagero az első oldalon nagy cikket közöl ezzel a címmel: „Román meglepetés Bukarestben Molotov beszéde miatt“. A lap szerint Bukarestben nem a legjobb benyomást keltett Molotov beszéde. Azt hiszik, hogyha Moszkva a tettek mezejére akar lépni, akkor a beszarábiai kérdés mellett a Butyinszky ügyet is ürügyül használja fel. Az olasz lap tudósításában utal arra, hogy Bukarestben románnak tekintik Besszarábiát. Jaross ma mond le Budapest, április 1. (MTI) Jaross Andor felvidéki miniszter ma mond le, miután munkáját befejezte. Jaross már szombaton nyilvánosságra hozta ezt a szándékát s azért mondta le, mert a miniszterelnök most érkezett haza Vele együtt lemond Szilassy Béla államtitkár is. — D ..................................................... A várható időjárás kívánatossá teszi, hogy minden gazda már most biztosítsa terményeit jégkár ellen Még mindig nem látni tisztán, hogy az idei rettenetes hideg és havazás, valamint az abból keletkező vízkárok folytán milyen mérhetetlen veszteségeket szenved a magyar mezőgazdaság. Egész bizonyos, hogy az abnormális tél következtében a mezőgazdaság kárai tetemesek leszek, éppen ezért nem érdektelen, hogy megvizsgáljuk azt: az ilyen nagy havazással járó abnormális telek után milyenek voltak a nyári időszakok. Az egykori feljegyzések igazolják, hogy az ilyen telek után meglehetősen rossz volt az időjárás és a nyár telve volt zivatarokkal, amely a legtöbbször jégverést okozott és még fokozta az abnormális tél által előállott amúgyis előállott tetemes gazdasági károkat. A folyó évben el kell készülnünk arra, hogy esős évszakunk lesz és a nyár telve lesz zivatarokkal, jégverésekkel és amíg a fagykár és a hó által okozott károk ellen már megvan a biztosítás révén minden védekezési lehetőség, minden gazda iparkodjék lehetőleg a meleg idő bekövetkezése előtt terményeit jégkár ellen biztosítani. Sokszor azért halasztja el a gazda a jégbiztosítást, mert még nem látja, hogy milyen hozama lesz, ez azonban ne akadályozzon senkit a jégbiztosítások feladásában, mert hiszen a jégbiztosítási feltételek lehetővé teszik, hogy a korábban feladott jégbiztosítást akkor, amidőn már terményeinek állapotát látja a gazda, a kalászosoknál május végéig, a kapásoknál június 15-ig tényleges terméshozamának megfelelően le szállítsa. Helyesen tehát az biztosít jégkár ellen, aki a biztosítást már most feladja a várható legmagasabb terméssel és azután, ha azt látja, hogy terméseredménye kevesebb lesz, mint amennyit biztosított, akkor a kalászosoknál május 31-ig, a kapásoknál június 15 ig ezt bejelenti a biztosító társaságnál és a holdankénti hozamokat a tényleges állapotnak megfelelően leszállítja. A biztosító társaság ez után természetesen köteles a biztosítási díjakat is a csökkentett értéknek megfelelően leszállítani, így tehát a gazda semmit sem kockáztat akkor, ha gondoskodik arról, hogy terményeit jégkár ellen már most biztosítja. Egyhangú lelkesedéssel újra dr Darók Józsefet választotta meg elnökének a Délmagyarországi Baromfitenyésztők Egyesülete Vasárnap délelőtt a tagok élénk érdeklődése mellett tartotta meg évi rendes közgyűlését Békéscsabán, Réthy utcai helyiségében a Délmagyarországi Baromfi , Galamb és Házinyúltenyésztők Egyesülete. A közgyűlést az egyesület közszeretetben álló, agilis elnöke, dr Darók József tb. szolgai bíró nyitotta meg a megjelentek üdvözlése, valamint a szokásos bejelentések megtétele után. Mielőtt a tárgysorozat letárgyalására rátértek volna, dr Darók József elnök ügyesen összeállított, értékes elnöki megnyitó beszédet mondott, amelyben beszámolt az egyesület elnöksége által az elmúlt évben végzett nagyjelentőségű munkáról. Előadások: vasárnap 3, 5, 7, 9, hétköznap 5, 7 és 9 órakor Naponta az első előadás zónái Telefonszám 239.; Hétfőn és kedden:a FJESRINANDXSXi francia komikus főszereplésével: A potyautas Békéscsaba, 1940 április 1. Hangoztatta dr Darók József elnök beszédében, hogy az elmúlt év rendkívüli eseményei az egyesület működésére is rányomta a bélyeget. A vezetőség azonban szívós kitartással végezte el munkáját és legyőzve a nehézségeket, olyan kiállítást rendezett, amelyre az illetékesek közül sokan felfigyeltek és amely iránt elismeréssel adóztak. Bejelentette, hogy a tagok száma az elmúlt évben örvendetesen emelkedett, végül pedig az eredményes csibe»akcióról, az egyesületi életről számolt be. Nagy figyelemmel hallgatta végig a közgyűlés az elnök beszédét, amelyet egyhangúlag tudomásul vettek. Ugyancsak elfogadták Streit János pénztáros által előterjesztett pénztári jelentését, vagyonmérleget és az 1940. évi költségvetést. A jelentésekkel kapcsolatban dr Darók József elnök az őszinte hála és köszönet hangján emlékezett meg arról a nagyjelentőségű és értékes, megértő támogatásról, amelyben barczai Benczey Miklós főispán, vitéz dr Márki Barna alispán és vitéz Jánossy Gyula m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester az egyesületet mindenkor részesítette. Elismeréssel szólott Streit János pénztáros odaadó működéséről. Ezután a tisztújítás következett, amelynek során Bárány László korelnök elnöklete alatt a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel, meleg ünnepléssel újra dr Darók József tb. szolgabírót választotta meg elnökének. Dr Darók újra elfoglalva az elnöki széket, őszinte hálával köszönte meg a közgyűlés bizalmát, újból történt megválasztását, egyben kijelentette, hogy továbbra is a legteljesebb odaadással szolgálja az egyesületet és dolgozik azoknak a céloknak a megvalósulásáért, amelyeket az egyesület megalakulásakor maga elé kitűzött. Beszéde végén az egyesület tagjainak megértő támogatását kérte munkájának sikere érdekében. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd elhangzása után a közgyűlés a vezetőség többi tagjáiul az alábbiakat választotta meg egyhangúlag: Társelnök dr Gajáry László Alelnökök: Bárány László, Darida Károly, dr Mózes,Imre, Szikszay Sándor (Békés) Ügyvezető alelnök Vajnai János, titkár Kiszelcsok Pál, jegyző ifj Csernyik Lajos, pénztáros Streit János, ellenőrök: Bogár János, Kovács Pál, Maczák Mihály, gondnok Jacsek György, ügyész dr Tarján Tibor, állatorvos dr Mózes Imre. Szakosztályvezetők: Baromfiaknál ifj. Bohus M. András, galamboknál Bogár János, nyulaknál Streit János. Választmányi tagok: Bohus János, Domonyi János, Mázán György (Mezőmegyer), Meszjar György, Nánási Imre, Marschall János, Körmöczy Illés, Zuzsan Pál, Hursan György, Ruka Pál, Kesjár János (Mezőmegyer). Az indítványok során dr Mózes Imre alelnök közölte a tagokkal, hogy a baromfinevelés, értékesítés és betegség kérdéseiben bármikor készségesen és díjtalanul áll rendelésükre. Dr Darók József elnök pedig bejelentette, hogy az egyesület arra érdemes tagjait tojással és naposcsibével látja el, amelyeket féláron bocsátja rendelkezésükre. A tagok mindkét bejelentést nagy örömmel vették tudomásul. A közgyűlés ezután dr Darók József elnök szavaival ért véget.