Korunk 1964 (23. évfolyam)
1964 / 5. szám - EMINESCU, MIHAIL: Elszáll az éj, barna lepke; Mily bús lelket... (Hátrahagyott versek, Szemlér Ferenc és Jánosházy György fordításai)
MIHAIL EMINESCU HÁTRAHAGYOTT VERSEIBŐL ERSZÁRL AZ ÉJ, BARNA REPKE Zboar al noptii negru flutur Elszáll az éj, barna lepke Lankadtan legyinti szárnyát. Mozdulatlan útfelekre Ágaik a fák kitárják. Fent az ég derűs sötétkék, S gally közébe, lomb közébe Szórja sok-sok pászma fényét, Titkon hogy mélyükben égne. Bűvös bájos dallam árad Vén hatalmas hárs mögül. Búsan csendül rá az ágak Fonadékán át a fül. Hogyha szent zenéje lüktet Atal sajgó kebleden, Nem merengsz a múlton többet, Nem gondolsz jövődre sem, Csak figyelsz, mint csipog már sok kismadár az ágakon. Ott szerelmünkről tanácsot Ülnek s szánnak is nagyon. Szemlér Ferenc fordítása