Korunk 1971 (30. évfolyam)

1971 / 1. szám - TÉKA - Gheorghe Moca: Suveranitatea de stat şi dreptul international contemporan

D. I. Suchianu minden hónapban egy-egy rég letűnt vagy hosszas hallgatás után újra előkerült, esetleg tragikus körülmények között elhunyt filmsztárt mutat be (Marilyn Monroe, Judy Garland, Sharon Tate). 1969-ben a Cinema Ingmar Bergman-sorozatot indí­tott. A színvonalas cikksorozatnak egyetlen szépséghi­bája volt: közönségünk ugyanis eddig egyetlen Ing­mar Bergman-filmet ha látott! Jancsó életművét, akárcsak az új szovjet avantgarde-ot, részletesebben ismertette a folyóirat, mint a filmszínházak. A lap híres filmesekkel is rendszeresen készít interjúkat: Mastroiannival, Monica Vittivel, Fellinivel, Belmon­­dóval. .. s nemcsak olyankor, amikor éppen hazánk­ba látogatnak (egyébként a hazai magyar sajtó ilyen esetekben sem érdeklődik az efféle „szenzáció“ iránt), összegezve a mondottakat: a Cinema igen jó, friss, színes, igényes, s ami talán nem kevésbé fon­tos: olvasmányos filmlap. Földes Mária téka lődéselmélet tanulságait a nö­vényrendszertanban. Könyv­tárnyi hozzáférhetetlen szak­könyvet és közleményt pótol, éppen ezért vidéken dolgozó biológusok számára különösen értékes segítség a tudományág tizenkét nemzetközi szakte­kintélyének megszólaltatása, véleményeik ismertetése a kötet egy-egy különálló fe­jezetében. Ugyancsak külön fe­jezet foglalkozik a növények szaporodásmódjának ismerte­tésével az evolúció különböző emeletein, és önálló fejezet tekinti át a hazai kutatások, közöttük a kolozsvári botani­kai iskola eredményeit. (Edi­tura didactică şi pedagogică, 1970.) Gheorghe Moca Suveranitatea de stat şi dreptul internaţional contemporan Az állami szuverenitás kér­dése továbbra is a nemzetközi élet előterében áll. A régi és az új szüntelen párharcában, világpolitikai jelentősége a jogtudományt is mind újabb — és hasznos — tisztázásokra sarkallja. A szerző érdeme, hogy a szakos jelleg feláldo­zása nélkül mindvégig politi­kai hangzatban sikerül tarta­nia a nagy témát. Kiváltkép­pen a polgári elméletek értő bírálata során, nem kíméli azokat a nézeteket, amelyek például időszerűtlennek minő­sítik vagy a nemzetközi szer­vezetek jogának rendelnék alá a szuverenitást, azo­kat sem, amelyek a „rela­tív vagy korlátolt“ szuvereni­tás tételét kelletik. Időszerű érvelése a törvényesség kér­désében: a legalitás elképzel­hetetlen minden egyes állam, a nemzetközi közösség minden egyes tagja szuverenitásának maradéktalan tiszteletben tar­tása nélkül. (Editura ştiinţifică, 1970.) Hamis gyógyszert készítő patikus bünte­tése (XVIII. századi pronaosz, primitív népi piktúra Erdélyből, Kabay Béla g­yűjtése) 11 — KORUNK 161

Next