Korunk 2015 (III. folyam 26.)

2015 / 1. szám = Mecénások és mesterek az erdélyi művészetben - Szabó Tekla: Magyarvista középkori templomának donátorképei

SZABÓ TEKLA MAGYARVISTA KÖZÉPKORI TEMPLOMÁNAK DONÁTORKÉPEI A magyarvistai református templom Ka­lotaszeg egyik legjelentősebb műemlé­ke, ma elsősorban gazdag faberendezé­seiről ismert. Hajójának egyedi, közé­pen alátámasztott mestergerendájú ka­zettás mennyezetét 1765-ben ifj. Umling Lőrinc festette.1 Tanulmányom tárgya a templom 2008- ban részben újrafeltárt piktúrája. Az ekkor előke­rült donátorképek új adalékkal bővítik az erdélyi püspökség középkori történetét.2 Vista 1291-ben már egy ideje az erdélyi püs­pökség birtoka volt.3 Ekkori birtokosa, 1307-ig Er­dély nagyhatalmú püspöke a Monoszló nembeli Péter, V. István király alkancellárja volt. Vista bir­tokközpontnak számított, erről tanúskodik az a kő palatium (palota), amit 1304-ben egy birtokvásár okán említettek.­ Az egyenes záródású szentéllyel és igényes kőfaragványokkal kialakított templom építésére ebben az időben kerülhetett sor.­ 1320-ban 27 évesen püspökké választották Széchy Andrást, I. Károly hű emberét. A templom első - az italobizánci és a lineáris gótika stílusele­meit elegyítő - kifestése és az egyik donátorkép feltehetőleg ehhez az időszakhoz köthető. A pik­­túrák hamar divatjamúlttá váltak. 1400 körül az internacionális gótika trecento elemekkel kevert jellegzetes stílusában új falképeket festettek, egy­értelműen jelezve a megrendelő gazdagságát. Ek­kor, a 14. század utolsó negyedében gyakran vál­tották egymást Erdély püspökei, de a kutatás jelen­legi állása szerint a donátor Czudar Imre lehetett, aki 1386 és 1389 között volt Erdély püspöke. Vingárti Geréb László, Mátyás király unoka­­testvérének püspöksége idején (1475-1501) került Ő Longinus lehet. Szakálla és haja ősz, vállát vörös, paszományos szegélyű palást takarja, kezében pajzs és lándzsa. Egy fiatal lovag, feltehetőleg a donátor követi, kezében vörössel és ezüsttel sávozott pajzsot és lándzsát tart. XK 2015/1

Next