Korunk 2015 (III. folyam 26.)
2015 / 1. szám = Mecénások és mesterek az erdélyi művészetben - Szabó Tekla: Magyarvista középkori templomának donátorképei
SZABÓ TEKLA MAGYARVISTA KÖZÉPKORI TEMPLOMÁNAK DONÁTORKÉPEI A magyarvistai református templom Kalotaszeg egyik legjelentősebb műemléke, ma elsősorban gazdag faberendezéseiről ismert. Hajójának egyedi, középen alátámasztott mestergerendájú kazettás mennyezetét 1765-ben ifj. Umling Lőrinc festette.1 Tanulmányom tárgya a templom 2008- ban részben újrafeltárt piktúrája. Az ekkor előkerült donátorképek új adalékkal bővítik az erdélyi püspökség középkori történetét.2 Vista 1291-ben már egy ideje az erdélyi püspökség birtoka volt.3 Ekkori birtokosa, 1307-ig Erdély nagyhatalmú püspöke a Monoszló nembeli Péter, V. István király alkancellárja volt. Vista birtokközpontnak számított, erről tanúskodik az a kő palatium (palota), amit 1304-ben egy birtokvásár okán említettek. Az egyenes záródású szentéllyel és igényes kőfaragványokkal kialakított templom építésére ebben az időben kerülhetett sor. 1320-ban 27 évesen püspökké választották Széchy Andrást, I. Károly hű emberét. A templom első - az italobizánci és a lineáris gótika stíluselemeit elegyítő - kifestése és az egyik donátorkép feltehetőleg ehhez az időszakhoz köthető. A piktúrák hamar divatjamúlttá váltak. 1400 körül az internacionális gótika trecento elemekkel kevert jellegzetes stílusában új falképeket festettek, egyértelműen jelezve a megrendelő gazdagságát. Ekkor, a 14. század utolsó negyedében gyakran váltották egymást Erdély püspökei, de a kutatás jelenlegi állása szerint a donátor Czudar Imre lehetett, aki 1386 és 1389 között volt Erdély püspöke. Vingárti Geréb László, Mátyás király unokatestvérének püspöksége idején (1475-1501) került Ő Longinus lehet. Szakálla és haja ősz, vállát vörös, paszományos szegélyű palást takarja, kezében pajzs és lándzsa. Egy fiatal lovag, feltehetőleg a donátor követi, kezében vörössel és ezüsttel sávozott pajzsot és lándzsát tart. XK 2015/1