Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)
1848-08-08 / 33. szám
620 ezerért. Ez figyelmet érdemel, mert a népnek nincs érdekében, hogy Pesten universitás legyen, hanem ez érdekében van a műveltségnek , de előbb kell a népiskolát rendezni, mint a népiskolák hanyatlását arra hasírozni, hogy ne egy míveltségi intézet állítassák. Már most engedjék meg, hogy békesökzéseket fárasztva, arra menjek által, miként ezen törvényjavaslatba a múlt országgyűlésen letelt elv van megtámadva. Itt az mondalik ki: minden helység viselje terhét, amennyire lehet. Egy kissé elemezni kell ezen kérdést azért, mert Hunfalvy képviselőtársunk azt mondta, akár egyes helység, akár a közadó viselje, in ultima analysi az mindegy, s kisz.ámította, hogy a tanítói teher ezen országban 24 millióra rúg. Nyíltan kimondom, hogy midőn ezen tárgyalást alig tudom elválasztani a budget kérdésétől, aggodalmam támad, ha a következéseket vesze a szemügyre, mert a következés az lesz, hogy viszünk haza 16 millió fedezési adót, ezen kívül megyei tisztviselők adóját 4 milliót , és a communál adót az iskolákra nézve. Egy kis figyelemmel kell lenni, hogy ezeket 87 ember általa láthassa. Azért lényeges hibának tartom, hogy ezen törvényjavaslat, mellőzve a múlt országgyűlés elvét, Háznak vagy akárkinek elvét követve, azt mondja, nem azon javakból kerül ki, mellyeket az ország előre oda határozott, hanem mi ezen elvet per tangentem meg fogjuk semmisítni. Én Magyarországban 3 alapot tudok az iskolákra. 1-se azon egyházi javak, mellyekből kivánatos, hogy olly szűken gazdálkodjunk az egyházi személyek ellátására, hogy az iskolákra is maradjon valami. 2-ik: azon fundationális pénzek, mellyek egyenesen erre szánják. 3-ik: azon barát-nevelő jószágok, mellyek olly töménytelenek e hazában, hogy azokat jó lélekismerettel ezen czélra kell destinálni. Például a zirczieknek csak Fejérmegyében van 56,000 hold pusztájok, a kegyes atyáknak Somogyban 38,000 hold. Méltóztassanak tekintetbe venni, hogy azok most egy részben nevelő atyák, s méltóztassanak kimondani: van-e ez a törvényjavaslatban érintve, hogy iskola-tanítók nem lehetnek barátszerzetnek tagjai, — van-e egy szóval érintve: miként e ház a népnevelést népember kezébe akarja adni ? Mondják meg uraim, ha elvet akarnak tőlünk kérni — mit én helyeslek, de mint minister nem tennék, — mert azt tartom, a minister úgy igazgathatja tározáját, hogy magától találja el a ház többségének kívánságát, s legyen népszerű ember, ki a többség kivonatát kipuhatolja, mielőtt előállna javaslatával, mert igen bajos maguknak a monarchicusoknak elvek szerint is megbizni egy ollyan executorban, ki az elveket nem osztja, méltó aggodalom lehet, hogy azon elv csak félig-meddig megy életbe. Ez általános nézetem a tárcza kezelésére nézve. Azonban én a kérdést elhalasztani nem akarom, mert azt olly nagy kérdésnek tartom, hogy nem lehet a hazában olly vész, mellyben az iránt rendelkezni ne kellene, s állítom, olly sikeres módokról kell rendelkezni, melly módok utat nyissanak rövid idő alatt a tárgyban előre haladhatni, mert ma is látjuk, hogy a nevelés ügye jövén szóba, már meguntuk a tancskozást. Vagy azt gondoljuk-e: azon népnek, melly minket ide küldött, nem ez volt legérdekesebb tárgya? Úgy hiszem az olasz ügy magasabb szempontból fő tárgy lehet, de legfőbb a nevelés. Engedjék meg nyíltan kimondani , miként nem is arról van szó, hogy az iskolák közösek legyenek, mert miként cullusminister úr mondá, a vallástanítás különbözik a közoktatástól; azonban a testben nyíltan ben volt, hosszú combinatiók után, mellyekkel úgy hiszem Hám, Lonovics, Korizmics stb. impregnálva vannak, oda ment minister úr, hogy egy illyen javaslatot terjeszszen elénkbe. Már engedelmet kérek, kijelentem, hogy mi nem lelki meggyőződésem, azt a ház elibe nem terjeszteném, s inkább azt mondanám: én e nézeteket nem osztom, alázatos szolgája, tessék mással parancsolni. Az indítványban egyenesen össze van zavarva az oktatás a vallás eszméjével, mert azt mondja, mihelyt egy helységben 50 tanuló van, külön kell felállítani iskolát minden felekezet számára. Hogy a vallási oktatást akármelly iskolában a maga papja adja, azt igen helyeslem, szentebb gondolata nincs e háznak, minthogy vissza kell vezetni a papságot eredeti hivatására, mi nem hivalkodás, nem hogy 6 lovas hintóban járjon, hanem a népet tanítsa. Elég szerencsétlenség, hogy ezen eszme nem rezgi át a hazát. Épen ezen tekintetből kimenve, engedjék meg, hogy nyilvánítsam, miként e törvényjavaslatba a vallási separatismusnak tendentiája beszőve van. Azt hiszem, azt, hogy ki miként ássa a földet, miként kell a fát beoltani, miként kell a hazának alkotmányos polgárává lenni, nem a vallási oktatás írja meg, az mindegy,akárkitől tamulja,ehhez a papnak befolyása nincs, valamint ahhoz, mi legyen a vallási oktatás,a statusnak legkisebb beszólása nincs.Már most tehát ilyen eszmékből kimenve,midőn látom,hogy ezen törvényjavaslatban mindezen szent elvek meg vannak támadva,általmegyek azon plausibilis okra, melly a kommunál rendszer mellett nyilatkozik. Magam is azt mondom: a tanítás a községnek olly joga, hogy akármelly suprematiát e tekintetben elismerni nem kívánok,mert hisz épen az volt eddig is a baj, hogy Bécsből vntéztelvén ügyeink, a bécsi ministerium nem volt e nemzet hajlamával ugyanaz mnoulva ,s embereink mindenek lehettek inkább mint hazafiak. Nem kell tehát a tárgyat addig halasztani, míg a communal rendszer behozatik, elég hiba, hogy a communál rendszer eddig nem rendeztethetett. Minden ember eltelve a jelen kor aggodalmaival, jötte házba, minden ember azt gondolta, legfölebb a vész elhárításáról fogunk tanácskozni, azonban én jelenleg azon tapasztalást merítem, miként ezen diaetának végét előre látni nem lehet; azon tapasztalást mertem, hogy nekünk mint nemzet képviselőinek azon bajokról gondoskodni szükséges, mellyek égetőn hatnak e hazára, s ennek folytában kimondom: valamint a községi rendszernek eszközlését e háznak kötelessége átnézni s megrendelni, úgy kötelessége megtenni mindazon lépéseket, mellyek szükségesek, hogy az egyház javainak rendezése által a státusreformot behozza. S ennek következtében bátor vagyok jelenteni, hogy holnap azon statusjavakra nézve, mellyek jelenleg egyházi kézben vanunk, indítványomat csak azért fogom önök elébe terjeszteni, mert látom, hogy ez olly kérdés, melylyel csak elősegítjük, nem pedig hátráltatjuk a nevelés ügyét. Én abban látom a legfőbb nehézséget, hogy ezen törvényjavaslat megtámadja az 1848. 20. t. sz. elvét, s azon elvet mintegy elsimítva,egyenesen törvénykivüli állásba teszi,s épen ebből indulva ki, látom ezen indítványban azon magot, melly magból kell lenni a fának, látom azon fát, melly termi ezen túl a gyümölcsöt. De bár meghajolok azon magas tekintélyek előtt, mellyek jelenleg Magyarországban a nevelés ügyét kezelik, mégis kijelentem, hogy aggodalmam van, hogy a törvény szellemében kielégítő törvényjavaslatot nem kaptam, mert ha ben volna mindazon kívánság, mi a törvényben van, s minister úr keblében is lángol, akkor a házzal találkozott volna. S minthogy ezek nincsenek benne, kérem a házat, bízza meg a minister urat, hogy az itt kifejtett elvek nyomán az 1848: 20. t. cz.-hez alkalmazott kimerítő törvényjavaslatot készítsen. Tanárky Gedeon. A törvényczikket tárgyaltatni kívánja, mert ha czélszerűnek látta oktatási miniszer úr előterjeszteni, akkor bizonyosan életbe is tudja léptetni. A statistica szerint hazánkban 14 780 város és helység van s a mostani elemi oktatók száma 9,333, s ha feltesszük, hogy minden helységben van egy oktató, még akkor is 5,470 helység marad tanító nélkül, és ha csak ezen számot akarjuk is pótolni, vagy a nevelés ügyét oda vinni, hol az a velünk hason népességű Poroszországban áll, hol 22 ezer elemi oktató működik, akkor még 13 ezer elemi oktatóról kell gondoskodni. A kényszerített iskoláztatást pártolja, valamint a községi rendszert is, de úgy, hogy a község maga bírjon a választási és elbocsátási joggal, minek azonban mindig az illető minister jóváhagyásával kell történnie. Pártolja a communal adót is. Azt hogy a külön hitfelekezetek iskolát ámíthassanak, permissive meg akarja engedni; de azt nem merné kimondatni, hogy a hilfelekezelt iskolák országos segély útján létesüljenek; országos pénztárból csak közös iskolákat lehet felállítani. Kazinczy Gábor: Tisztelt ház ! Ha azon gondolat-fonakt, melly némely tanácskozások részletein végig húzódott, figyelemmel kisérem, nem tartozom bár azok közé, kik jobbra s balra emlegetik a régi és új politicát, de úgy tetszik nekem, mintha viszszabüvöltetném a régi politica terére, és mintha a népnevelés eszméje a magyar törvényhozás bolygó zsidója ismét feltámadna, közöttünk járva és meggyilkoltatva az ünnepélyes maradjonok által. Tisztelt barátom Madarász László beszéde kezdetén megmutatta: ha valaki összeszedi Hám Jánost és Lonovicsot, a zirczi apátságot és Kurszmnicsot, és ezeket összemetélgeti, potpourrit csinálhat magának, mint Machbet boszorkányai, ezekből azután szép rémképeket állíthat elő, mellyektől eliszonyodik az ember mindaddig, mig megfogdossa őket. Ő alapul vette ezen dolgokat azért,hogy kimondja azt, miszerint a nevelést minister úr javaslatában megtagadvák azon szent elvek, mellyek 1848: 20. t. ez.által kimondattak, elmondotta, hogy a javaslat elfogadása nemcsak retrograd visszamenetel volna, hanem roszabb lenne a mostani állapotnál. Megvallom, figyelemmel kísértem becses barátomnak okoskodását, mert azon volubilis elmének ide s lova szökdelését, lehetlen legbensőbb érdekkel nem követni, de annyit kell mondanom, hogy nem mindig lőtte meg a czélt, mellyel kinézett. Először azt mondotta, hogy a községi adónak behozatala által azon elv szárultatik meg, vagy nem fogadtatik el, mellyet a törvényhozás kimondott, miszerint a köznevelés költségei az álladalom által viseltessenek. Azt hiszem, hogy a törvényhozás történetére kell visszamenni, ha sikerest akarunk, ha akarjuk hogy azon hibákat ne ismételjük, mellyeken mások a maguk kárával végig mentek. 1791-ben a convent szép poétái elragadtatásában kimondotta, hogy a népnevelést a nemzet szárnyai alá kell botsátani, tehát a költségeket mindenkinek egyiránt viselni, és a felügyeletet a status kezébe adni; kiemelte a néptanítóknak miserabilis helyzetét, megjavította azoknak fizetését és 1200 frankra emelte. Ennek eredménye az lett, hogy az állomány olly végtelen terheket mondott ki magára, mellyeket meg nem bírt, s mellyek a törvényt, kimondásának első perezében megölték s a helyett hogy a községi felügyelés által életbe léptetendő sikert valósággal életbe léptette volna, három év múlva ellenkező irányú törvény hozatott azon törvényhozás által,miután belátták a lelkesedett törvényhozóit, hogy részint nincs módjában a státusnak azon roppant terheket elviselni, részint hogy az ekképen életbe léptetett iskolák üresen maradtak. Mi illeti a másik ellenvetést a községi adózás tárgyában, nem igénylem magamnak hogy a tárgyhoz érjek, de mennyire a combinatiók és a küföldi állapotokkal való megismerkedés feljogosítanak, azt kell mondanom, hogy a cullus-minister úr azon középutat találta, mellynek életbeléptetése sehűséges ; mert akár az mondassék ki, hogy a költséget vigye a status, ennek ellenkezője az, hogy hagyattassék meg az oktatás szabadsága mindenkinek, e közben a párvonalt a községi adó fedezze, melly szerint mindenki rokonszenvet érez saját gyermekeinek miképi neveltetése iránt, mellyel a közvetlen befolyás egyedül feltételezhet. Azt hiszem vannak ezen javaslatban ollyan részletek, amelylyek iránt nem fogok pártolólag nyilatkozni, de amellyeket, azt hiszem, kimond mi a politicai óvatosság miatt úgy kellett, mert nem tartomszerencsésnek Magyarország jelen körülményei között azon politicát, mellyel Madarász László ajánlott, hogy t. i. politicában az ember se jobbra se balra ne nézzen, és ne mérlegelje a körülményeket, hanem mondja ki meggyőződését, és ha fejet nem hajtanak neki, azt mondja alázatos szolgája. Illyés mivel szép politikai jelemet tanulítat az ember, de ki a közéletet vezérelni akarja, ha mindig oda akar kimenni, hogy neki hajtsanak fejet a körülmények, nem pdig ő hajtson fejet némelly körülmények közt, azt hiszem, ezen politikus ember nem sokra fogna menni. Mi a tárgyat illeti: megvallom, némelly tekintetben pirultam, midőn az mondatott, hogy elhalasztassék ezen javaslat; mert aki azt mondja, hogy a javaslatot az első §-tól kezdve az utolsóig nem pártolom, más térre akarom állítani az egészet, ezt értem; ki azt mondja, a népnevelés 2-dik Fridrik eszméje szerint felesitessék, ki kiszolgált altisztek pensionális intézetének tekintette azt, ezt szintén értem, hanem kik olly sok szépet mondottak mindig, hogy Magyarország közvéleményének képviselői, kik annyiszor ismételték, hogy képviselői vasárnapi ruhánkban másképen fogunk kinézni mint a régi táblabírák, ha ezek azt fognák mondani: ne bántsuk meg ezen törvényt, mert a körülmények meg nem érlelték , mert a haza veszélyben van , ezt is érteném ; de a den állat menne azon térre, mellyen minden ügyet meg lhét buktatni, melyben sem ildomosságot nem látok, sem czélszerüséget, sem pedig nép iránti atyáskodást, az illyen politicát nem értem. A hz kimondotta, hogy a haza veszélyben van, s némelly áldozatokat meg is ajánlott. Kétszer."S kötelesség érezni azt, hogy a haza nemcsak anyagi veszélyben van,hanem szelemi veszlyben is, és egy törvényhzásnak első kötelessége, ha átalános felvilágosodásra állítani a szabadságot, a népnek egyszersmind kezébe adni az eszközöket arra, hogy a szabadság ne legyen fáklya, mellyel gyújtson, hanem melyly**1 a népnek lépéseit vezérelje. A nemzetgyűlés eltérne az iránytól, mellyel követnie kell, hűtelen lenne elveihez, melyeket procamált akkor is, mikor nem kérdezték, ha azt mondaná, hogy a nép érdekében van valami, mielsőbb tekintetet érdemel mint a nevelés ügye. Azt hitem, hogy a hír ezen elveknek nyomán tartozik a részletekbe bebocsákozni; a többség ítélje el, hogy a részletek ide vagy oda soroztassanak, így vagy úgy tárgyaltassanak, de azon elvet követni nem tdht, mit Madarász mondott, hogy — miután már annyit beszéltünk a dologról — a javaslat újonan készítésére szólítsuk fel a cullus-minister urat, s méég ne is akarjuk kimondani az elveket, mellyek szerint indulhat, mert csak azokat tuhat constatirozni, mellyeket papirosra lehet tenni, s csak illyen elvek után lenne képes a cikus minisztr úr törvényjavaslatot csinálni; különben hatalmat adnánk neki, a javaslatokat egészen kényeszerint készíteni, ami nem kívánatos. Én azt hiszem hogy az illyen eljárással raboljuk az időt, s az illyen átalános tárgyalást valóságos időlopásnak tartom s a sok hosszú beszédek után ott vagyunk, a mit egy szavazással el lbetett volna végezni. Én thát oda szavazok, hogy ezen törvényjavaslat mindenesetre tárgyaltassék. (szavazzunk.) Szász Károly. Három pontra szorítja észrevételeit; első e tárgy fel- vagy nem vétele; 2-dik a vallás; 3-dik a nemzetiség. Föll kell venni, mert szabadságot adván a népnek, képessé kell tenni annak élvezetére, hogy e nagy becsű fegyvert valódi czéljára használhassa. — Vallás tekintetéből a különvallású iskolák felállítását megengedni, nem csak nem tartja helytelennek, sőt inkább az emberi természet ismeretére alapítottnak és helyesnek. A nemzetiséget illetőleg, a az eredeti javaslat azon intézkedését, hogy az oktatási nyelv a lakosok többsége szerint határozassák meg, nem tartja megadhatónak, mert jön elő eset például Erdélyben,hogy egy faluban van 60 oláh és 59 magyar iskolás gyermek; már hogy az 59 magyar, azért, mert egygyel kevesebb, oláhul tanuljon, azt nem látja igazságosnak és czélszerűnb, itt hát módosítást kell tenni. Szacsvay Azt hiszi nem kell okokkal mutogatni, hogy a nevelés olly sürgetős és halaszthatatlan dolog, miszerint annak életbe léptetésére minden perczet meg kell nyerni, azért e törvénycikk tárgyalását pártolja. Ezután szakaszonként tárgyalás végett olvastatott a törvényjavaslat, mit helyszűke miatt egészen akkor közlendünk, ha a ház által elfogadtakk, most csak azokat közölvén, mellyek hosszabb vitára adtak alkalmat. Az 1. 2 § a központi választmány csekély módosításával elfogadtatott. A 3. §. Szülőknek vagy gyámoknak szabadságukban áll gyermekeiket háznál, vagy magánintézetekben neveltetni, s illy esetben arra, hogy gyermekeiket a nyilvános elemi iskolákba küldjék, nem kényszereltetnek. Azonban a háznál, vagy magánintézetekben nevelt gyermekek minden évben a nyilvános iskola elöljárói előtt fognak megvizsgáltatni. Vermes a magánintézeteket a status felügyelése alá akarja helyezni, és tanítókul olly egyéneket akar használtatni, kik képezdékből kerültek ki. Madarász László szerint ki kellene mondani a háznak, hogy olly egyének, kik a haza által be nem fogadott szerzetekből vannak, magántanítók nem lehetnek , különben a legtágabb kapu nyihalik a jezsuitáknak, hogy magukat befészkelhessék. Kazinczy kör. módosítást akarja: „Ha valaki magántanintézetet kíván felállítani, azt az illető miniszer engedelme mellett teheti, és a kormány rendelkezni fog, hogy illy intézetek az álladalom szoros felügyelése alatt álljanak. Irinyi csodálkozik, hogy e törvényjavaslatban nincs szó arról, hogy a nevelő intézetekben lehessenek e a papok oktatók, s hogy a magánintézetek mikép állíttassanak fel ? Nem tartja feleslegesek ezen törvényczikkbe betenni, hogy ezen intézetekben olly szerzetek tagjai, mellyek törvény által kivéve nincsenek, tanítók ne lehessenek ; annyival inkább nem tartja feleslegesnek, mert ezen pont Francziaországban nagy szerepet játszott a közoktatás körül, mert épen ezen pont miatt jöttek be a jezsuiták Francziaországba a nélkül, hogy megengedtetek volna, hogy mint collegium bejöhessenek. Paóczy szerint a jezsuiták ellen minden esetre óvást kell tenni, különben a jezsuitái rendtől, melly mentális reservatán, scientificus, problematicus alapon, ravaszságon és fonákságokon alapul, soha sem fogunk mentek lenni, mert azt fogják mondani: ,,quod sex non prohibet permittit“ és teli leszünk jezsuitákkal. A 3-ik ponthoz ezt kívánná tétetni: végre az 1773-dik év óta az országban és kapcsolt részekben tettleg eltörlött szerzetesek magántanítók nem lehetnek.“ Madarász László még azt kívánná hozzá tétetni „sem köz.“ Kazinczy Gábor a jezsuitákat nem a zubbonyban rettegi, hanem az atillákban s királyi palástokban, s az oktatást nem csak a zubbonyban lehet elmérgezni, hanem az inditatiókban is. Mellőzve a hosszú vita többi részleteit, a többség szavazás útján a Kazinczy, Palóczy és Madarász László módosítsát egybefogva elfogadá,a mint következik : „a magán-tanintézetek az álladalom felügyelése alá helyeztetnek, nyíltan megjegyezi elvén, hogy az 1773-as törvény által az országban és kapcsolt részekben tettleg eltörölt szerzetesek sem köz-, sem magántanulók ma lehetnek.“ A 4. §., melly arról szól, hogy a szülők gyermekeiket tartoznak iskolába járatni, s ha azt tenni elmulasztanák, pénzbeli, vagy fogsági büntetéssel bűntetteinek, változatlan maradt. Némellyek kívánnak ugyan a §-hoz módosítást tenni, de az elnöknek írásban csak egy nyujtatván be, az ellen a többség a szerkezetet megjartá. Ezzel az ülés 2 órakor eloszlott. Aug. 5. 25-ik ülés a képviselőknél. Tárgy: a nevelésügyi törvényjavaslat. A jegyzőkönyv hitelesítése után több megbízó levél s magán folyamodás mutattatott be, mellyek az illető választmányokhoz utasíttattak. — Az elnök jelenté, hogy a hadügyminister benyujtá átalános tervezetét az ujoncozás dolgában s az kinyomalik. — a kérvényi választmány szorgalmasabb munkálódásra utasíttazik; az osztályok kedden utant fognak rendeztetni. Baloghy Kornél ismléti megválasztatását, mivel a választási hely megváltoztatott, s igy több választó a választásból kirekesztetett , a bizottmány érvénytelennek véleményező, mit a ház egyhangúlag jóváhagyott. — Horváth Dániel választatása ellen folyamodás adatván be, vizsgálatot rendelt a ház. Madarász László a hűbéri viszonyok dolgában Nyáry indítványához pótlék-törvényjavaslatot, a kir. kisebb haszonvételek dolgában pedig önálló törvényjavaslatot nyújtott be; az utóbbi ki fog nyomatni.Az elnök kijelenti,hogy mint pótlék,és így módosítás, nem fog kinyomatni és tárgyaltatni, hanem csak a törvényjavaslat tárgyalásakor kerülend szőnyegre. Nyáry mondá, hogy mivel e dologban az igazságügyi miniszer is ad be tönényjavaslatot, ha magáéban csak a legsürgetősebbekre szorítkozott. Madarász László állítá, hogy az ő javaslata csak pótlék, nem pedig módosítás , mert olly dolog is van benne, mi a Nyáryéban nincs, p. o. a halászat és a vadászat. Szacsvay: A népképviselő azon politicát kövesse, melly a nép érdekét előmozdítja ; a politic«, az igaz az exigeniiák tudománya , de nem politica az, melly, ha a gyom kiirtása van kérdésben, magát a rémképektől elhagyja rettentetni, mert különben ezért soha sem lehet érni. Az előbbi kormány policája szertelenül terhelte a népet, most gondoskodni kell annak megkönnyítéséről. E végett három indítványt terjszt a ház elibe, u. m. 1.) az egyházi személyekről és javakról. 2 ) A szerzetesekről és javaikról. 3.) A hús- és bormérés felszabadításáról. Kossuth. Nem akarom, hogy az, mit kinyilatkoztatni fogok, in specie egy vagy más benyújtott indítványra vonatkozónak vétessék, hanem minthogy az indítványok annyira szaporodnak, tekintetbe véve a hazának jelen körülményeit, ezen alkalmat sem akartam elmulasztani annak kijelentésére, miként igen sok dolog van, minek elintézésére vagy az észnek belátása, vagy a szívnek ösztöne az embert felhívja. De vannak körülmények, midőn egy perezben az örökkévalóságot n lehet összesíteni, s én nem tartanék most egy-egy dolgot a haza állapotjára nézve kártékonyabbnak, mint ha azon szempontból indulnánk ki, hogy mindennek, a mi orvoslatot kíván, ezen gyűlés alatti orvoslásáról akarnánk tanácskozni. (Helyes.) Én részemről kijelentem, ha ezen indítványok elő fognak kerülni, valljon tárgyalás végett az osztályokhoz utasíttassanak-e, vagy ne a véleményemet nem ahhoz fogom mérni, hogy a tárgy belsőleg jó-e, vagy mi, hanem ahhoz fogom mérni, valljon a jelen körülményekbe épen most okvéletien szükséges-e, vagy jó-e beléereszkedni, vagy nem? Amennyire az indítványok sorát tudom, nem azért, mintha a dologba egyet nem értenék, hanem mert azokat nem ezen időkre valóknak tartom, soknak felvétele ellen fogok szavazni. Pap János azon indítványt teszi, miszerint a státus előleges és teljes kárpótlás nélkül semmit sem sajátíthasson ki. — Kos- 148