Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)
1848-12-28 / 154. szám
ben, mellyet a nemzet becsütletpajzsa alá vett, fizetni fogunk, mert a nemzet becsütletpajzsa alá helyheztette a kármentesítést; de hozzátette egyszersmind azt, hogy fizettessék annyi, mennyit becsülettel megbizunk; mert egy nemzet is egyénekből áll, és a nemzet is többet nem tehet, mint megbízhat. Ha az aristocratia a viszonosság elvénél fogva nem méltányolja azt, hogy a szegény adózó jobbágy 800 évig hordta az igát, mégis alkuszik a nemzet becsülete felett, és tekintetbe nem veszi azon viszonyokat, mellyekben van a haza, akkor nem tudom, mit szóljak felőle, így tehát tekintetbe kívánván vétetni hazánk jelen viszonyait, valamint azt is, hogy t. i. azon szegény adózó jobbágy már 800 év óta eléggé leszolgálta földesurának tartozásait, és nem mondhatni-e kamat lerovásának azt, mit érte adunk; én tehát a viszonosságnak bazája lévén Palóczy László indítványát pártolom. Tóth Lőrinc 7. Palóczy indítványát forradalmi rendszabálynak tartja, épen ollyannak, mintha az mondatnék ki, hogy semmit sem adunk. Miért nem mondjuk ki, hogy semmit nem adunk, hisz ez még egyszerűbb volna.Ezt azért nem mondjuk ki,mert a múlt országgyűlési törvény a kárpótlást a nemzeti becsület pajzsa alá helyezte. Ettől csak akkor lehet és szabad visszalépni, ha physice meg nem bírjuk. Deák indítványát pártolja t. i. adassék most előlegezés , azután elvalás szerint teljes és tökéletes kárpótlás. — A 3 tagú bizottmányt nem pártolja, mert az ember gyarló, és olly roppant felelősséget s terhet nem akar 3 emberre tenni. Figyelmébe ajánlja a háznak azon körülményt is, miszerint az elvalás által a birtokviszony, mi most igen meg van zavarva, tisztába hozatnék. Bernáth: A hazát sem az örök igazsággal sem a juris kérdések fejtegetésével, hanem az érdekek összehozásával menthetni meg. Szólónak ez régens eszméje. A kormánynak igen fontos oka van,hogy most ezen kérdést előterjesztette; nem kell most a juris corpussal, juris kérdésekkel, elvek fejtegetésével vesződni, hanem egyszerűn bevégezni a dolgot. Ez Palóczy indítványa által érezhetik el legczélszerűbben, azért azt pártolja. Szólónak is van Biharban néhány telke, de azért ha kell, örömest veszít a hazáért; megvallja azt is, hogy adós s kívánna a hitelezőkkel tisztába jöni, mi máskép nem lehet, mintha Palóczy indítványa szerint rögtön adatik a földbirtokosoknak kárpótlásul bizonyos összeg. Illy nagy kérdések elhatárzásánál lehetetlen úgy eljárni, hogy minden érdek teljesen kiegyen- líttessék. Hát mikor az ősiséget leromboljuk, ki fog-e akkor minden érdek egyenlíttetni? Mondatott, hogy Palóczy indítványa forradalmat idéz elő — sőt inkább e kérdés procrastinaliója állít elő forradalmat. Palóczyt pártolja. Ezzel az átalános tárgyalás befejeztetett, s olvastatott a közp. biz. jelentésének 3 első §-a. (Vége kőv.) FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. A hivatalos tudósításokból ismerve van a nagyszombati csata, mellynek részesei a régi Hellas hőseinek szabadságharczaira emlékeztetnek. A szabadság itt elhullott áldozatainak tiszteletére az egyenlőségi clubb tegnapelőtt gyászünnepélyt rendezett a képviselők teremében. Láttátok volna, mint tódultak a részvevők ezrei a kitűzött helyre , úgy, hogy az egész vallásos búcsújárathoz hasonlított. Mind a fő , mind a mellékteremek fuladásig voltak megtelve, s még a folyosókon s lépcsőkön is hemzsegtek a résztvenni óhajtók. Az innepély fő részét Ábrányi Emil jeles szónoklata tévé, melly nem bánkódást, nem búsulást hirdetett az elvérzett hősök felett, hanem férfias bátorságra, kitürésre buzdító a jelenvoltakat, mellyre a nagyszombati vértanúk olly szép példát mutatanak. Hangos tetszés követé a szónok előadását, de megható és lelket rázó jelenet volt, midőn kormányelnökünk anyja ünnepélyesen kijelenté, hogy addig a gyászruhát le nem teszi, míg a haza nem lesz megmentve. Honor leányai takarjatok, és a haza egy részben nektek fogja köszönhetni nagyságát és szabadságát. Előttetek a példa, kövessétek ! — E napokban küldetett Pestre Szemere Bertalan főkormánybiztos által két zemplén megyei tisztviselő, kik hivataluk pontosságát annyira kiterjesztették, hogy Schlick proclamatióinak osztogatásával csábították a népet. Az ügy vizsgálat alatt van. Óhajtjuk, hogy az illetőknek sikerüljön magukat megtisztítaniok. — Nem tudjuk, kinek köréhez tartozik, a Pest városába érkezőket megvizsgálni, valljon el vannak-e látva útlevéllel; de azt bizonyosan tudjuk, hogy e sorok írója az útlevelek iránti rendelet kiadatása óta már három ízben távozott el a fővárosból, s ismét visszajött, de útlevele iránt csak egy árva betűvel sem kérdeztetett. Ha most sincs erre vigyázat, nem tudjuk, mikor kerül rá a sor. — És minthogy már az utat említettük, legyen szabad egy szerény kérdést intéznünk azokhoz, kiket illet. Valljon miért fizet a kőbányai vámon Pestre bejövő szegény ember olly roppant vámot , ha egész a kerepesi útig nyáron másfél öles sár, télen hét mázsás göröngyökön kénytelen keresztül menni? Vagy nem kellene hiába vámot fizettetni, vagy azt a sártengert úttá kellene alakítani. — Újonczaink naponkint szaporodnak, többnyire szép, életre való, virgoncz ifjak. Tegnapelőt ismét több ezer szállíttatott be. — A nemzetőrség szolgálata néhány nap óta megkönyebbült, miután az őrszolgálatokat új honvédeink vették át. — Sz. L. — A zsibói és csúcsai csaták kiegészítéséül Bálint Elek alispánnak Zilahról dec. 21 -kéről kelt tudósításából a következőket vonjuk ki. A csúcsai és zsibói táborból érkezett futárok által értesült az alispán vitéz seregünk győzelmeiről, Czecz ezredes és Baumgarten ezredes urak megsebesültéről, és arról, hogy csapataink a zsibói győzelem által az ellenség főtanyáit Borzovát (Doboka megyében) Tihót, Szurdokot és Őrmezőt elfoglalták és elégeték. A Csúcsán, Riczkó és Baumgarten ezredes urak által, kitívott győzelemhez előbbi tudósításunkhoz azt kell mellékelnünk, hogy a mieink az ellenség közöl 105-öt, kik közt 70 szuronyos fegyverrel volt ellátva — elfogtak. Seregeink itt is, amott is vitézül viselték magukat. Végül jelenti az alispán azt is, hogy a 31-ik honvéd z.ali f. hó 15-kén Tóth Ágoston őrnagy ur vezérsége alatt kiindúlt Zsidóról, Doboka megye szélén Kővár vidékére, hogy Nagy-Bányáról Bem tábornok fővezérnek nagyszámú seregével magát összekötvén, Erdélybe győzedelmesen bevonúljon Dézs, Szamosujvár, Kolosvár felé. — Zsidó, dec. 20. Több illy napokat a hazának, s több illy örömhíreket az olvasónak, mint a millyennel kedveskedhetem! Dicsőség koszorúzta ezen nap harczosainkat, kik bátor elszántság- I gal küzdöttek a 4— 5 annyi ellenséggel, melly gyalázatosan megfutva szétveretett. A Zsibóval szomszédos Tihó nevű helységnél (Doboka megyében) volt a csatahely, Szurdok, Őrmező és Borzova a győzelem mezeje. Mindezen helyek egy s másfél órányira feküsznek Zsidótól. Az ellenség száma 5—600 sor- és határőrkatonaságból s 6—7000-nyi oláhságból állt; vitézeink 1200—1300-an voltak 2 ágyúval. De lássuk részletesebben. Folyó hó 18-án egy hűséges oláh polgártársunk jelenté, hogy Irbán tábora Szurdokon van. Szerencsénkre az előtti estre hozta isten hozzánk a derék Kossuth-huszárokat. Még aznap kimenőnk vizsgálódni, s csatarendbe várni az ellenséget. Két huszárunkra Tihan lesből rájöttek, egyiknek lova megsebesíttetett, másiknak csákóját szaggatta meg a golyó. E nap semmi egyéb nevezetes nem történt. 19-ikén olly roppant csorda ellenében csekély erőnkkel, nem csekély aggodalommal viradtunk fel, de a hős elszántságú őrnagy b. Kemény Farkas, e tűzről pattant, soha nem nyugvó veterán, 400 havczszomjas erdélyi menekültjével, mind megannyi oroszlánnal, a merész Kossuth-huszárokkal, mintegy 100 lándsás érmelléki nemzetőrrel, a buzgó hazafi Szodorai Sándor őrnagygyal, síkra szállott, bevárni a ránk száguldó ellenséget. Sűrű lövések közt rohantak azok ránk egy dombról lefelé, míg nem egy halomra helyzett ágyúnk a tömegből vagy 6 egyént kiforzott, mire Z sirás és jajgatás közt visszavonultak , s haragjukban hatalmas tüzeket raktak. Ez estre megérkezett hozzánk a 700 főből álló vitéz székely zászlóalj, megérkeztek Czecz táborkari főnök, gr. Bethlen Gergely a Kossuth-huszárok őrnagya, s Forró és Szilágyi őrnagyok. 20-ikán volt Tihó mellett, melly már csak hamvaiban van, a derék csata. Az ellenség darabig állotta a tűzet, mieink mindvégig rendületlenül; végre az ellen futni kezdett s szaladt rendetlenül , merre csak látott; vesztesége 20 ember és egy zászló. Közölünk könnyű sebet kapott derék s ügyes vezérünk Czecz, egy tűzmester, egy székely katona; nehezen sebesült két székely közvitéz. Nyereségünk egy zászló, 2 ló, 60 darab marha s néhánysertés. Vitézeink egytől egyig méltán dicséretet érdemelnek, a vezért érdem legfőkép Czecz és Bethlen Gergelyé. — T. P. K. — Csucsai tábor, dec. 21. F. hó 18-kán és 19-kén a honvéd 11-ik zászlóalj hősiségének ismét egy bizonyságát adá. 18-kán az ellenség táborunkat tönkre tenni, s a Királyhágón áttörni szándékozott. Megtámadtatásunk három felöl volt elhatározva : Hunyadról jött egy ezred Siskovics, három escadron lovas és két század Károly Ferdinand s más gyalogság kíséretében Vardiner, míg Urbán Almás felöl 9 század sorkatonával s tömérdek néppel nyomult előre. E két tábor közt Hodosfalva körül a helységekben fölkelt nép a hegyek élén állomásozott. Délután nyomult Urbán Börvény felöl a Krasznai útra, hol míg a közel falvakból a segély összehúzódott, egy század honvéd állotta becsületesen a sarat. A segély Szabó Farkas vezérlete alatt alkonyatkor érkezett meg. Táborunkat Baumgarten székely lovag alezredes vezérlő, azon férfiú,kit, ha a kolosvári népgyűlésben b. Baldacci mellé alvezérül választottuk volna, (mert még akkor a vezért választottuk) máskép állanánk. Szabó százados a Jánk táborát szétvert lelkes vitézeivel előnyomult, csakhamar azonban megszólíttatott, és lövéssel üdvözöltetett, mire emberei előrohanván 4 előőtt a megszólítóval együtt elfogtak, s a sötét éj daczára is számtalan ágyú és kartácslövés közben Urbán táborát szétverték. Ugyan ekkor megtámadá egy más csapat Hodoson Dobai századost is, de a szenttamási és schwechati csatákban edzett hős két század honvéd s két század nemzetőrrel a nagy tömeget megszalasztá, így mutatkozván az események, Riczkó ezredes parancsára erőnk Csúcsára pontosíttatott össze, s egész éjszaka fegyverben vártuk a támadást. 19-kén jókor reggel Orbán összeszedvén erejét, ránk csapott, de rövid kemény tüzelés után visszavonult, a mieink rohanva utána, s emberei közöl számosat megsebesítettek, kettőt sebesülten el is fogtak, az oláhok közöl mintegy 60 esett foglyul. E csatában a lelkes vezér Baumgarten is lábán sebet kapott, de a melly — istennek hála — nem veszélyes. Míg Urbánnal a harcz Kraszna felől így folyt, K.Sebes felől Vardiner nyomult elő seregével. Fegyveres erőnk ellene Dobai százados vezérlete alatt 3 század honvédből állott. A tüzelés keményen folyt, kétszer vertük vissza, s ugyanannyiszor nyomult elő a túlnyomó ellenség. Egyik ágyúnk mindjárt a harmadik lövésre leszereltetett, mégis egy ágyúval az ő kettőjük ellenében sikerült visszatartóztatnunk, míg a Szamos túl partján levő csatáraink a Szamosba beleugorván meg nem rohantak, s vissza nem verték őket. Tiszteink mind jól viselték magukat, de főleg Dobai százados és Hegyesi Ferencz főhadnagy voltak e csata hősei. Ez utósó egy közhonvéddel Győrfi Ferenczczel volt első, ki egy töltéssel telt lüzérszekeret, mellyen 300 pft. és 2 db arany is találtatott, elfoglalt. Zsákmányúl esett még két ló, s ha több lovasságunk van, megrohant ágyúik is kezünkbe jutottak volna. E csatában Dobai is könnyű sebet kapott. E csaták, bár állásunkról kénytelenek voltunk is visszavonulni, a legnevezetesbek, olly roppantul túlnyomó erővel a lelkesültség és vitézség diadalmasan küzdvén meg. A 11-dik z.alj 5 százada, mert a hatodik az alvidéki táborban van, s a 32-dik első százada, mellyben Lugenics őrmester tünteté ki magát, a haza várakozásának becsülettel megfelelt Az Urbán elleni krasznai csatában kitüntették magukat Kiss Lajos hadnagy, Nagy és Monc őrmesterek, a Kis-Sebes felőliben, különösen a 2-ik század 3-ik szakasza, Balázs Ferencz, Weiss és Ruzaicska tizedesek, kik a Szamos vizén csaptak át az ellenre, Miklós és olasz huszáraink is, bár számra kevesen, dicsően viselték magukat. A tüzérek közöl kitűntek Vaszili Ferencz tűzmester Vardiner ellen, s Kraszna felől Nigrász főhadnagy. Sebesültünk van 13, ezek közöl 3 nehéz sebben, halottunk egy. Az ellenség részéről K.Sebes felöl egy Saint-Quentin nevű őrnagyon kívül valami 40 maradt a csatatéren, sebesültjeiket két kocsin vitték el, Urbán üldözött táborában is sok sebesültnek kellett lenni, mert a merre vonult, sok vérnyomot hagyott maga után. Mikor e sorokat bevégzem, jött egy tudósítás Vardinertől, mellyben az elesett őrnagy testét visszaadatni kéri, s egyszersmind ígéri, hogy Gyarmati nevű nemzetőri őrnagyunkat, ki Somlyóra ment pénzért s elfogatott, visszadja. Saint-Quentin testét tehát ma viszik el Csúcsáról a mieink az ellenség előőrséig, halotti tisztességgel. Gyarmatit visszaadják-e vagy nem, majd megírom. Hírlik, hogy Bánfi-Hunyadot felégették, s az ellenség Kolosvárig visszavonult. Mennyiben igaz e hír, nem tudjuk, mi nyomulni fogunk előre; állomásunkat, erőnk szaporodván, a váradi honvédek foglalják el. — Németh. — Nagy-Váradról, dec. 22-kiről biztos baráti kezek után következő magán tudósítással szolgálhatunk: „Itten a napokban nagy volt a levertség az aradi dolgok miatt. De a Csúcsánál két egymást fölváltó napokon történt megtámadások eredményei újból fölüdítettek bennünket. Az elsőt a ritka tehetségű Baum -garten verte vissza a börvényi úton, hova Almás felöl maga Urbán vonult; a másodikat a kisebesi úton győzék le tűzlelkü erdélyi honvédeink. Azabban említett jeles vezérünk térdén lövést kapott, s jelenleg itt fekszik; a sebesi győzelemben pedig az ellenség tiszti kara csonkíttatott meg, elkövetvén közülük Saint- Quentin alezredes, Troszkolászky hadnagy s többen. Ez ütközetünkben néhány oláh őrvadász és gallicziai katona esett foglyunkul, de a mieink — szokásuk szerint — szinte a Királyhágóig visszavonultak. Tegnap azonban — felsőbb parancs nyomán — ismét elfoglalták előbbi helyeiket. Épen most hozza B. K. azon hirt, hogy a mieink Zsibónál is visszavárták az ellent, Dézst pedig Bem két napi kemény ostrom után bevette volna. Bizonyos-e ez ? nem tudom, de miután Bemet Sz.-Somlyón magam láttam szemlét tartani az ottani erő felett, s rendeletét és kérdéseiből nagy avatottságát módom volt kiismerni, igen is lehetségesnek tartom. Mát meglehetősen mellőzte, s ezzel többet tett, mint első pillanatra látszik, mert benne találta támaszát a Mátyás-lovagok tiszti karának tevéketlenebb töredéke; pedig azon lelkes legénységet nagyon lehetne használni.“ — Közli Dezső Béla. — Komrstrom, dec. 22-én. Pozsonyból kiköltözött a lélek, honfiúi érzelem elhagyd e várost. A pozsonyi nép, mellynek nagygyá és szabaddá tételéért egy nagy nemzet vérben áll, most nemzet omladék, téréin országos fajt és enyészetet talál, mint hűbérét, nemzetellenes tendentiáinak. A história hegyes tollal fogja festeni a pozsonyi nép erkölcsi jellemét, és haza iránti csökönös hidegségét. A ragadó mételyhez közel két halálos sebet vágott szeretett hazánk ezen részén. Az utolsó napon, midőn Pozsonyból kiindulánk, a zöldfa kávéházban, egy egész schwarzgelb csapat elemezni kezdé azon békességet, mellybe visszaesendnek, Pozsonynak az ellenség általi elfoglalása alatt. Gyalázatos gazok ! „Békesség minden áron !“ kiabálják a liliputi kislelkűek ! Tehát békesség becstelenségtek árán is ? ? ? A pozsony-mélyúti sánczokat ütegünk oda hagyva, Kosztolányi dandársága alatt, az nap estvén Csütörtökre élénk, hol szállás dolgában erősen meg lévén akadva, egy-egy házhoz 40—60-ig is beszállásoltatánk. A szél dúsan sivított keresztül a sík határon, csípős hideg volt. Másnap éjjeli 12 óráig folytatók útunkat egész Nagy-Megyerig, hol kitűnő magyar szívességgel fogadtatánk. A csalóközi nép távol van minden nagy félelemtől, bizva elszántságában, és a vidék kedvező helyzetében. Ha beszéd közben a komáromi kaszások vitézségét emlegetik előttük, rettentő módon haragszanak. Szép tőlük. Egy éjet Komárom előtt. Aranyosan töltünk. Lehetetlen ezúttal hálás elismeréssel nem említnem Karácsonyi Dániel, derék polgártársunk határt haladó szives vendégszeretetét, és az események felöli határzott, és tiszta felfogású nézeteit. Hajlékában 50 honvédnél többen voltak a legtiszteségesebben ellátva. Köszönet érte a derék honfinak ! Azon éjjel, Mosony tájékán néhány ezer mérőre menő zabot égettek el mieink, az ellenség elől. Komáromban meglepő volt reánk nézve azon örvendetes hír, hogy a derék polgár, a szabadságért hőn dobogó keblű hazafi, tábornok Görgei Arthur, Magyar-Óvárnál, az ellenséget részekről, tetemes veszteséggel visszaverte. Holnap ütegünk Selmeczbányára mozdíttatik, a város védelmére. Nem fojthatom el örömömet Nagybánya szülővárosom Bem általi visszafoglalása fölött. „Isten, a szabadság istene, isten, a magyarok istene, önökkel újabb találkozásig! — Korányi Viktor, tűzmester. — Székes-Fejérvár, dec. 23. Több tekintetben érdekes s jellemző városi közgyűlésünk volt ma.Salamon Lajos képviselő s kormánybiztos olly ügyes tapintattal rendezte a népfelkelést, hogy irányában a honvédelmi dolgokat illetőleg osztatlan bizalom mutatkozik. — Megkért elnöksége alatt az önkénytes mozgó csapatok felállítása tárgyaltatott tömérdek közönség jelenlétében és Zsömböri Ede tanácsosnak gyönyörű hazafias szónoklata előidézte az egész közönségben a kitörő lelkesedést. Elhatároztuk, hogy minden pereben készek vagyunk az ellenséget népfölkeléssel is megtámadni. — Küldöttségek szólítják lakosainkat föl, hogy 1 évre mozgó önkénytes csapatba álljanak, s mivel az ellenségnek számos lovassága van, hogy minél többen lovasok legyenek közölünk, a lovat s felszerelését a közönség adja. F. hó 27-én már az alakítás iránt részletesen fogunk rendelkezni. Városi közönségünk felfogta erélyes elnökünk Hadhalmy Pálnak velős jelentését, hogy az ellenünk indított háborúban a nemzet léte van kérdésben s adjunk ujonezot a mennyi kell —még augustusban a hareztérre állított 220 önkénytesünk közöl 22, részint sérülve, részint betegen haza bocsáttatott. Pár hét előtt átalános volt a vélemény, hogy a kiállított, de elbocsátottak helyett a hatóság nem ad új újonczokat, s ma közakarattal elhatároztak helyettük tüstént újakat adni. A közlelkesedés ellenállhatlan jön, s minden nélkülözhető harangjainkat ágyúöntésre felajánlottak. — A nagyprépost elnöke a harangokat összeíró küldöttségnek. Az itteni görög nem egyesült közönség nevében Malesevics képviselő a görög templom egyik harangját szinte ágyúöntésre ajánlá. Volt e városnak egy sebe, mellyet a lelketlen haszonlesés többször kizsákmányolt az egyetértés vétkes megbontására. — A városnak 7000 hold legelője volt, ebből a régi kormány alatt 5000 hold haszonbérbe adatott a városiaknak. — A jelen városi kormány a szerződések rögtöni s tettleges megszüntetését határozta. — A haszonbérlők az igazságügyi ministeriumhoz folyamodtak s volt ingerültség elég, fekete gyanúsítás folytonosan. Ma ezen kellemetlen ügynek is vége szakadt. Érzi népünk, hogy a haza veszélye előtt minden magánérdeknek el kell némúlni s összetartásra van szükség, hogy a pokol szőtte austriai ármányt diadalmasan megsemmisíthessük s ezért a haszonbérlők elálltak juttányos szerződésektől. — Tisztelet azoknak, kik a hazafiságot illy tisztán felfogják. Fejérvár népére kormányunk számíthat; — rendelkezzék a néppel s rendíthetlen támaszt talál benne. — Az elöljárók jó példával menjenek elöl, és sikerre lehet számítni. A lelkesedés a bizalom határtalan, a gyülölség a királyság s különösen az austriai uralom ellen városunkban s környékünkben kiolthatatlan. — Késmárk, dec. 20. Ismét gyülekszik egy tábor Vogel vezérlete alatt Dukla tájékán, s hírlik, hogy ez Ófalunál Szepesbe akar berontani. Most már megváltozott újra a szepesi nép szelleme, azon csüggedt levertségből, mellybe a kassai ütközet szerencsétlen kimenetele s egyéb körülmények ejtették, felecsült, s újra készen áll az ellenséggel szembeszállani. Minthogy a tapasztalás tanította, hogy a kaszás tömegeknek majdnem semmi hasznát nem lehet venni, a hatóságoknak, az államnak s magának a népnek is ellenben igen nagy költségbe kerül azok kiindítása , azért csendbizottmányunk elhatározta, hogy nemzetöri önkénytes csapat létesíttessék, melly az ellenség előtt úgy használtassák, hogy a többi nemzetőrség neki csak támaszét szolgáljon. Megkezdetett azonfelül derék főispánunk intézkedései következtében rendes lövészcsapat alakítása is, s reméljük, hogy számos és ügyes vadászainkból a fiatalabbak ahhoz fognak állani. Csak a főbb nemzetőri tisztek iránt nyilatkozik folyvást nagy elégedetlenség, mellyet azok meg is érdemelnek, mert csak az illető két őrnagy annak oka, hogy Kassának indított két zászlóaljunk elkésett s a csatában részt nem vett. Hogy Szemere Bertalan küldetett ki biztosnak az összes felső megyékre nézve, azt igen helyeseljük, mert a sokféle biztosok, kik azelőtt működtek a felső megyékben, nem nagy egyetértéssel és összefüggéssel tevék intézkedéseiket; hogy Mészáros Lázár hadminiszer lett fővezérünk, nagyon éleszti teljes győzelmünk reményét. Hiszszük, hogy a legjobban fognak intézkedni. Sárosban 668