Kossuth Népe, 1947. április-június (3. évfolyam, 18-35. szám)
1947-05-12 / 25. szám
Pipo (Décsi, Corso, Omnia.) Pipo, a csodakutya, szerelmes lesz egy puliba, „aki* megcsalja, mire ő bánatában sintértelepre kerül. Csendes éjjelieken kutyatársainak — mint új jövevény — elmeséli élete történetét. Ez a kerete ennek a bájos és pillanatig sem unalmas filmnek, melyet kitűnő színészek: Raima, Jules Berry, Pipescu, Michele Presle tesznek felejthetetlenné. Vérbeli francia vígjáték, életszagú mozzanatokkal, amelyen megtörik a nagyképűek legyintése. Mindenki szeretője (Corvin.) Ami a Carmen-ből kimaradt, Merimée Prosper elbeszélése alapján — kevés változtatással. A kalandos történetből készült film nélkülözi Bizet csodálatos muzsikáját és életrel kelti mindazokat a mozzanatokat gyönyörű külső felvételek keretében, melyeket a zeneszerző csak hangjegyekkel tudott érzékeltetni. Két kitűnő színész, Vivian Romance és Jean Murais, nagyszámú statisztéria, bravúros lovasfelvételek és az elévülhetetlen történet elszórakoztatja úgy a zenekedvelőket, mint a ponyvaéheseket. Kár, hogy ezt a jólsikerült filmet ilyen banális címmel hozták forgalomba. A vadon törvénye (Városi Színház) Piff-puff, knock-out, száguldás, a szereplők és a nézők kölcsönösen ütik egymást az izgalom hevében. A durrogós történet szép lovagjelenetek, Rex a csodaló és ifj. Rin-Tin-Tin ügyes asszisztálása megtölti a mozit. A szereplők kölcsönösen irtják egymást. A jók azért megmaradnak és győznek. (p. r) Palota* Borisz Anyák. (Cserépfalvikiadás.) Hat novellisztikus történet, valamennyinek hősei az anyák. Nem sablonos históriák és nem olyanok, amelyek mindenáron könnyeket akarnak kicsikarni. Igazi író meglátásai és rajzai az emberi társadalom egy különleges típusáról, a társadalom legnagyobb hőseiről és szentjeiről, akiket Anya néven illetünk. Palotai Boris, az író, a nyersanyagot művészi eszközökkel igaz irodalommá formálja, de észreveszi, meg meri rajzolni az anyai állapot fonákságát is. Elismeri, hogy vannak emberfölötti gesztusok, amikre csak anyák képesek, de vannak szánalmas anyák is, akik tragikusnak vélt kapkodásaikkal sokszor — és éppen gyermekeik szemében — nevségessé válnak. Palotai Boris realista írónő, aki nem retten vissza az árnyoldalak, a fonákságok megrajzolásától sem. Az OMIKE vasárnap délelőtt a Zeneakadémia nagytermében emlékhangversenyt rendezett a mártírművészek özvegyei javára. Bodrogh Pál bevezetőjében megemlékezett Ribáry Gézáról, Csergő Hugóról és Bánóczi Lászlóról. A műsorban a művészvilág kitűnőségei léptek fel. Dr Gustav Hilleström, a drattningholmi színház intendánsa, a svéd színházakról németnyelvű előadást tartott a Színművészeti Akadémia Egressytermében. A moszkvai Kis Színházban pénteken nagy sikerrel mutatták be Szimonov „Az orosz kérdés" című új darabját. A „A mi kis városunk" című sFilderdarabot választotta vizsgaelőadásul a Színművészeti Akadémia. A darabot Somlay Artúr rendezte és ő játszotta a vezető szerepet is, amelynek alakítását annak idején a Vígszínházban emlékezetessé tette. Az akadémikusok kitetteik magukért. Különösen Rákos Mária, Szatmári István, Golthi Vilma Pádua Ildikó, Raksányi Gellért, Kőszegi Gyula és Molnár Tibor. izENEM&tatef. Vízkereszt, vagy amit akartok Shakespeare-felújítás a Nemzeti Színházban A lángésznek többféle arculata, többféle megjelenési formája van. Shakespeare is nem csupán „lándzsarázó“ és „avoni hattyú“ volt, hanem játékoskedvű fintorcsináló is, akinek minden grimasza mögött megcsillan a zsenialitás. Ez a vígjátéka is, amelyet csak közönsége szórakoztatására írt, amelynek szórakoztató jellegét a „vagy amit akartok“ alcím még jobban aláhúzza: megbocsátó szatírája minden emberi gyöngeségnek, a szép nő kőszívűségének épúgy, mint a pökhendi puritánságnak, a nagyképű hősködésnek és ez itaili élvhajhászásnak, az álbölcsességnek, amely sokszor veszedelmesebb az ostobaságnál és a bolond maszkba bujtatott életböl cseségnek. Mindezt pedig összetartja egy játékosan kuszált és sokszor valószínűtlen történet, amivel a fintorcsináló Shakespeare kihangsúlyozza a farsangi komédiát, hogy megkacagtassaközönségét. Az új fordítás — az eredeti beosztás szerinti I. és IX. felvonást a mártírhalált halt Radnóti Miklós, a III., IV. és V. felvonást pedig Rónai György költői fordításában hallottunk — méltó Shakespearehoz és méltó a mai kipallérozott magyar költői nyelvhez. A vígjáték játékos szépségei épúgy érvényesülnek, mint Shakespeare mély, sokszor szatirikus bölcseségei. örömmel és elismeréssel üdvözöljük ezt az új fordítást, amely valóban Shakespeare, de amellett ízig-vérig magyar. „ A rendezés olyant produkált, amilyet még magyar színpadon nem igen láttunk. A színváltozásoknak újszerű és mégis komédiás megoldása, a játék szereplőinek szinte farsangi jókedvben való ágá- lása, a komikus hatások teljes kihasz- nálása, amik azonban nem kendőzik el Shakespeare mély igazságait: Major Tamás érdeme. Szinte azt mernénk mondani: jöjjenek ide a világ minden tájáról és nézzék meg, hogyan kell a Vízkeresztet játszani. Kitűnő segítőtársai voltak Varga Mátyás a díszletek, Nagyajtai Teréz a ruhák tervezésében. Gergely János kísérőzenéje is elismerésre méltó. A színészek közül elsőnek Mészáros Ágit kell említenünk, akinek Violája a gammkodás és a szerelmes ellágyulás nagyszerű szintézise. Külön élmény, ahogy gesztusokban fiúsan próbál viselkedni. Csókolnivaló. Lukács Margit Oliviája a hideg szépség, aki azonban a vígjáték folyamán mégis megolvad és szerelmes nővé változik. Olthy Magda komornája csintalan szépségében olyan kabinetalakítás, hogy utánozni is fogják. Tapolczay Gyula, mint Böffen Tóbiás, a vaskos és hájas shakespearei humor megtestesítője, Makláry János Keszeg Andora méltó partnere. Csak az a kár, hogy ennek az egyébként kitűnő színésznek egy kis beszédhibája van. Külön emlékezünk meg Makláry Zoltán bölcs bolondjáról, amely az egykori nagy magyar színművészekre emlékeztet. Hangja, maszkja, arcjátéka, kifogástalan. Balázs Samu Malvoliója a puritán nagyképűség felháborítóan nevetséges megtestesítője. Gábor Miklós szép és ifjú Sebastiánja, Görbe János nyers Antóniája és a többi szereplő is, akiket egyenként nem sorolhatunk fel, kifogástalanok. Nagyszerű előadás, nagy sikerre van kilátás. A végén ki fog derülni, hogy Shakespeare is hozhat kasszasikert. Erdődy Elek RIGÓ JANCSI A Fővárosi Operettszínház bemutatója Annak előrebocsátásával, hogy a„nagyoperett“ meghatározás nem feltétlenül jelenti azt, hogy az előadásnak több mint négy óra hosszat kell tartani, a Fővárosi Operettszínház pénteki bemutatójáról csak jót írhatunk. Ha a kékceruza egy kissé meghúzza a darabot és a hosszadalmas, néhol az unalom határát súroló jeleneteket gyorsabbá, ütemesebbé teszi, a színház kétségkívül nagy siker reményében startolhat a kánikulai utóidény felé. Békefi István a szakember minden rutinjával készített . Lestyán Sándor storyjából mulatságos, az operettírás szabályainak megfelelő szöveget, melyhez Fényes Szabolcs kitűnő muzsikát komponált. A téma rendkívül hálás, hiszen szerepel benne minden: cigány, király, hercegnő, cigánylány, magyar tánc, dominóbalett, polka, Nagyfuvaros ucca, párizsi mulató, newyorki felhőkarcoló, hercegi álarcosbál, ami kell más ahhoz, hogy a közönség kifáradjon a tapsolásban. A színház mindent beleadott az előadásba. Tihanyi Vilmos rendezése, Béresén Tibor ragyogó díszletei és Nagyajtay Teréz kosztümjei olyan keretet adnak az előadásnak, amilyet, régen nem láttunk. A szereplők igyekeznek a rájuk bízott feladattal megbirkózni. Az előadás két motorja Latabár Kálmán és Csikós Rózsi. Amit ketten a színpadon véghezvisznek az több, mint amit az operettek nevettetőitől megszoktunk. Sárdy János túlságosan kíméli hangját. Dayka Margit kedvetlen a cigánylány szerepében. Nádassy Anna a színház új felfedezettje jó hangú és jó megjelenésű primadonna és ha sikerül levetnie az eltúlzott gesztusokat és fintorokat, kétségkívül sikerei lesznek. Kisebb szerepekben Rózsahegyi Kálmán, Gozmány György, Zentay Ferenc (kissé túlmerev), Berki József, Heltay Andor, Balassa János és Antalffi József visznek színt az előadásba. A három balettjelenet kétségkívül érdekes és tetszetős ötlet. A zenekar Bródy Tamás vezénylésével derekasan kiveszi részét a b sikerből. N. 3. Némethy Károly: Városközi diplomácia Budapest egyet jelent • külföld szenteiben a magyar gondolattal, a magyar munkával és a magyar tehetséggel. Ezért fantom, hogy a városközi diplomácia, amelynek körvonalai Némethy Károly könyveiben bontakoznak rá, megteremtődjék. Kővágó polgármester írja a könyv előszavában, hogy „Budapest nevéhez fog fűződni az eredmény, hogy a világ városainak súlyét és jelentőségét egy új és mindennél fontosabb feladat megvalósításával öregbítette.“ Némethy Károly könyve a kérdés teljes szakismeretével és az író közvetlen stílusában készült. Mindenekelőtt megismertet a városközi diplomácia szempontjából érdekes nemzetközi jogi adatokkal és a követségi jog fontosabb részleteivel. Budapest rövid története után érdekes szemelvényeket olvashatunk külföldi utazók útleírásaiból, akik között világhírű nevek is szerepelnek: Bonfini, Rohan herceg, Andersten, a gyermekmesék írója, Bismarck, Dumas pere, Francois Coppéa stb. Budapest eddigi városközi diplomáciai működésének megismertetése után a szerző közli velünk megszívlelendő és tartalmas elgondolásait Budapestnek a külfölddel való érintkezésével kapcsolatban. Okos, a lehetőséghez képest az anyagot teljesen kimerítő és élvezetes olvasóásáigl Némethy Károly könyve. AZ „ÁLDOZATI ÉNEKEK" A ZENEAKADÉMIÁN Dr Kádái Kálmán többszólamú vegyeskarra és zenekarra írt lírai zenekölteményét hallottuk, melynek szépen felépített s a tartalommal szerencsésen párhuzamba állított muzsikája jellemzi a nevet. A zene Tagore költészeteihez simul és aláfesti a nagy költő gondolatait. Formájában újszerű, tartalmában a szokottnál tömörebb. Újszerűsége az, hogy megtartva oratoriális jellegét, úgy a kórus, mint a szóló és prózai részek esztétikus elosztásban ölelkeznek befejezett egységgé. A szerző két zongorára és zenekarra írt versenyműve a Kotányi nővérek és rendőrzenekar előadásában, szintén mai és jellegzetesen gótikus hangulattal aratott közönségsikert. A ,,Presto Pittoresco“ címéhez híven erőteljes alkotás, mely ennek dacára pasztell színekben rajzolja a költői gondolatokat. Az elsőnél BeBe Gabriella és Reményi Sándor, a másodiknál a Kotányi nővérek kitűnően és mélyen átérzett előadását kell kiemelnünk. Dicséretet érdemel Bánfalvi Miklós, aki a kitűnő 50 tagú rendőrzenekart, erős kézzel és jó érzékkel vezényelte. Tab Ervin Csehov remekművében, a „Három nővér“-ben Irina szerepét Dayka Margittól Hertelendy Hanna vette át. Mélyen átérzett alakításával komoly művészi élményt nyújtott. W. Pintér L. József festőművész II. gyüjteményes kiállítása nyílt meg a Szalmássy-Galériában, IV. Kossuth Lajos ucca 17. sz. alatt. A Fészek-klubban május 13-án, este fél 10 órakor Rónaszéki Béla művészestet rendez, amelyen a főváros elsőrangú művészei lépnek fel. Bevezetőt Zsoldos Andor mond. A Rónaszékiszavalókettős is fellép ezen az esten. Savoy-terrasz Az Oktogon tér látványossága most a Sat 02-kávéház terrasza. Este kellemes neonfény világítja meg. Lámpái új színfoltotjelentenek a pesti utcán. Kényelmes székek, jó kiszolgálás, kitűnő ételek és italok csábítják oda a közönséget. (X 4M) mecénást keres az első magyar táncszínház, amelynek első reprezentatív szereplése Kopenhágában lesz 1947 május végén, a nemzetközi balettversenyen. A „Bourlesque" című új táncjátékot mutatják be a versenyen. Írta és rendezi Scheer Albán Frigyes, zenéjét szerezte Kása György, koreográfiáját készítette Cieplinsky Jan, a díszleteket Upor Tibor, a kosztümöket Márk Tivadar tervezte, táncolják: Dési Márta, Harmath Anna, Kovács Éva, Péter Zsuzsa, Polgár Kata, Szöllőssy Ágnes. Május hó 15-én, délelőtt 11 órakor és 20-án este 9 órakor a Fészekklub dísztermében improvizált műsort rendeznek, hogy az utazás, a kosztümök és a díszletek legszűkösebb költségeit előteremtsék. ülné lazolványFénykép azonnal 3 drb F115.— 5 drb FI 20.— Párisi Nagy Áruház “ ígéret hölgye Medgyaszay Színház