Közalkalmazott, 1961 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Szakszervezetünk elnökségének határozataiból 1960. december 5-én szakszervezetünk elnöksége megvitatta a termelőszövetkezetek tanácsi irányításának tapasztalatait, az ezzel kapcsolatos időszerű szakszervezeti tennivalókat. Az elnökség elismeréssel nyilatkozott arról az áldozatkész munkáról, melyet a tanácsi dolgozók és a közalkalmazottak különböző rétegei ez ideig végeztek a termelőszövetkezetek szervezeti, gazdasági és politikai megerősítéséért. A tanácsapparátus dolgozói — bár a termelőszövetkezetek tömeges létrejötte új helyzet elé állította őket — többségükben helyesen oldották meg feladataikat, sokoldalú szervező és irányító munkájukkal segítették a termelőszövetkezetek vezetőségének tevékenységét, a munkaszervezet kialakítását, a termelési tervek elkészítését, az állatállomány megfelelő elhelyezését, a beruházások gyors megvalósítását. Ezeknek az eredményeknek részesei a szakszervezet helyi szervei is, mert munkájukkal segítették a dolgozókat e feladatok végrehajtásában. A termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlődése, a termelőszövetkezetek gazdasági eredményeinek növelése megkívánja, hogy a szakszervezeti bizottságok sokoldalú segítséget nyújtsanak a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain dolgozóknak a termelőszövetkezetek üzemi gazdasági irányításának hatékonyabbá tételében. Fokozottabban segítsék a községi tanácsoknál dolgozó tagjainkat abban, hogy helyi ismereteik alapján hasznosan kiegészítsék a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak munkáját, közreműködjenek a tsz-ek megszilárdításában. Szakszervezetünk helyi szervei a munkamozgalom irányításánál legyenek figyelemmel arra, hogy az alapszervezet tagjai minden eszközzel segítsék elő, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodása a népgazdaság, népünk érdekeinek megfelelő legyen. Nyújtsanak segítséget a termelési tervek készítéséhez, ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek alapszabályszerűen működjenek, betartsák a szerződésekben vállalt kötelezettségeiket. A szakszervezeti bizottságok törekedjenek arra, hogy a községi tanácsok vezetői és a termelőszövetkezetek vezetősége között szoros kapcsolat alakuljon ki, a tanácsüléseket, az állandó bizottságok összejöveteleit, a tanácstagi beszámolókat egyaránt használják fel a tanácstagok politikai nevelésére, hogy azok példát mutassanak a munkafegyelemben, családtagjaik részt vegyenek a termelőszövetkezetek munkájában és óvják a közösségi tulajdont. Sok segítséget adhatnak a szakszervezeti bizottságok ahhoz is, hogy a tanácsi dolgozók a legeredményesebben segítsék a termelőszövetkezet vezetőinek szakmai továbbképzését, valamint a termelőszövetkezetek közötti tapasztalatcserék megszervezését. A szakszervezeti bizottságok javaslataikkal támogassák, hogy a tanácsi vezetők és az apparátus azon dolgozóinak továbbképzésében, akik közvetlenül foglalkoznak a termelőszövetkezetekkel, helyt kapjanak az üzemszervezési, a könyvelési, a munkaegység számítási ismeretek is. Az elnökség elhatározta, hogy a »Közalkalmazottak Szakkönyvtára« sorozatban olyan gyakorlati jellegű kézikönyvet jelentet meg, amely hathatós segítséget nyújt a tanácsok és a termelőszövetkezetek kapcsolatának javulásához. Felhívta a megyebizottságok figyelmét arra, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlődése, a termelőszövetkezetek további erősítése érdekében teremtsenek szoros kapcsolatot az e munkában érdekelt szakmákkal. Az elnökség a megyebizottságok feladatává tette, hogy az eddiginél szervezettebben vonják be a termelőszövetkezeteket patronáló mozgalomba a közalkalmazottak valamennyi rétegét. Ezután az elnökség jóváhagyta a szakszervezet 1961. évi munkaprogramját, melyet az alapszervezetekkel az elkövetkezendő napokban ismertetnek. Az elnökség határozatot fogadott el a szakszervezeti tisztségviselők továbbképzésére. E szerint Budapesten kétnapos tanfolyam lesz a megyei, a városi, a járási tanácsok szb-titkárainak. A tanfolyamon a titkárok előadást hallanak a népgazdaság időszerű problémáiról, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos szakszervezeti teendőkről, valamint részletesen megismerkednek szakszervezetünk IV. kongresszusának határozataival. Ugyancsak egynapos tanfolyamon vesznek részt az igazságügyi, az SZTK, a statisztikai szervek szb-titkárai és a megyebizottságok bérmunikamozgalmi felelősei. A bizalmiaknak a megyebizottságok esti tanfolyamokat, a községi bizalmiaknak egynapos bizalmi tanfolyamot szerveznek. Az elnökség javasolta, hogy a Borsod, a Baranya, a Hajdú, a Csongrád megyei bizottság szervezzen bizalmi akadémiát a szakszervezeti mozgalomban már több éve dolgozó bizalmiaknak. Ezután az elnökség megvitatta, hogy 1961- ben melyik országokba kíván delegációt küldeni, illetve mely országokból jönnek delegációk. A terv szerint szakszervezetünk delegációja tanulmányozza majd a Lengyel Népköztársaság és Ausztria közalkalmazott szakszervezeti mozgalmának eredményeit. Delegációt hívunk Bulgáriából, a Német Demokratikus Köztársaságból, a Lengyel Népköztársaságból és Ausztriából. OLVASÓINKHOZ Amikor lapunk legfrissebb száma eljut olvasóinkhoz, ismét forgattunk egyet naptárunkon. Miként minden ember az új esztendő küszöbét tele tervekkel, elképzelésekkel lépi át, így lapunk szerkesztőségét is az a törekvés vezeti, hogy az eddiginél sokkal jobban és eredményesebben szolgálja a szakszervezeti mozgalom céljait, az olvasók igényeit. Régi kérést teljesítünk azzal, hogy szakszervezetünk központi lapja ezentúl hat oldalon jelenik meg. A nagyobb terjedelemből adódó lehetőséget felhasználjuk arra, hogy helyt kapjanak lapunk hasábjain a szakszervezet sokrétű tagságát érdeklő, a társadalom egészére vonatkozó, a hivatali munkával, a kulturális élettel, sporttal és a tagság érdekvédelmével összefüggő témák. Rendszeres tájékoztatást adunk olvasóinknak a szakszervezet vezető szerveinek, a központi vezetőségnek és az elnökségnek munkájáról, az alapszervezetek kezdeményezéseiről, segíteni kívánjuk a hivatalok közötti tapasztalatcserét. Reméljük, hogy új rovataink, mint »Az államigazgatás műhelyéből,«, a »Helyes magyarsággal« érdeklődésre tart majd számot olvasóink körében. Ugyancsak olvasóink igénye volt, hogy lapunkban arányosabban foglalkozzunk az egyes rétegek problémáival, figyelembe véve munkájuk jelentőségét, taglétszámukat. Az eddigi hiányosságon igyekszünk azzal változtatni, hogy lapunk minden száma tartalmaz majd a bíról-ügyészi, a tudományos és a HM polgári alkalmazottak életéből címmel híranyagot. Szakszervezetünk helyi szerveiben dolgozó vezetőktől, aktivistáktól azt várjuk, hogy küldjenek minél több tájékoztatást munkájukról. Kedves olvasóinkat pedig arra kértük, hogy írásaikkal, bíráló észrevételekkel, javaslataikkal nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy szakszervezetünk lapjának tartalma gazdagabb és tagságunk igényeinek egyre jobban megfelelő legyen. Tíz év hasznos tapasztalatai a Központi Statisztikai Hivatal üzemi kifizetőhelyén A szakszervezeti társadalombiztosítással csaknem egy idős a Központi Statisztikai Hivatal üzemi kifizetőhelye. Ez a tíz esztendő hasznos tapasztalatokkal szolgál és az üzemi kifizetőhely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ez a kifizetőhely 1950. szeptember 1-én létesült. Az SZTK-ügyintézőt különösen jól választották meg a hivatalban, s így az minden zökkenő nélkül vette át a betegségi biztosítás szolgáltatásaival kapcsolatos ügyviteli tennivalók ellátását. Munkájával a hivatal dolgozói is elégedettek, hiszen már több mint tíz éve látja el ezt a feladatot. A Központi Statisztikai Hivatal mintegy 700 dolgozójának az üzemi kifizetőhely folyósítja a táppénzt, a terhességi, gyermekágyi segélyt, fizeti mind a dolgozók, mind azok igényjogosult családtagjainak a gyógyellátás igénybe- vételével kapcsolatos útiköltségeket, az anyasági segélyt és a temetési segélyt, így a dolgozóknak szakszervezeti tagságuk alapján járó anyasági és temetkezési segélyét is. Az üzemi kifizetőhely gondoskodik a kórházi ápolásra szoruló beteg dolgozó és hozzátartozója kórházi utalvánnyal való ellátásáról. Mi az előnye az üzemi kifizetőhelynek? Talán csak a legfontosabbat kellene megemlíteni. A dolgozónak a különböző szolgáltatások igénybevételére nem kell elhagynia munkahelyét, azt a helyszínen intézik el és a keresetpótló segélyeket munkabérével együtt kapja meg. Az üzemi kifizetőhely jó munkája elsősorban az ügyintézőt dicséri. Munkájához azonban sok támogatást kap a szakszervezeti bizottságtól, amely részben közvetlenül, részben a társadalombiztosítási tanácson keresztül segíti az ügyintézőt dolga végzésében. Mi sem bizonyítja jobban az üzemi kifizetőhely jó munkáját, minthogy a fennállása óta eltelt tíz esztendőben a szolgáltatásokkal kapcsolatos jogviták eldöntésére egyetlen egyszer sem kellett a dolgozónak jogorvoslatért a társadalombiztosítási tanácshoz fordulni. Ez a jó munka elképzelhetetlen lenne, ha a társadalombiztosítási ügyekkel megbízott szakszervezeti funkcionárius nem tartaná a legközvetlenebb személyes kapcsolatot az ügyintézővel, ha nem kísérné figyelemmel annak munksrját. Ily módon a szakszervezet irányító szerepét csaknem észrevétlenül juttatja érvényre. Persze nem minden üzemi kifizetőhelyen halad ilyen jól a munka. Általában azonban megállapíthatjuk, hogy az üzemi kifizetőhellyel rendelkező üzemekben dolgozóknál nagyon ritkák a szolgáltatással kapcsolatos jogviták. Az eddigi tapasztalatok alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a jogviták megszűnése egybeesik az üzemi kifizetőhelyek létesítésével. Ez a legfényesebb bizonyítéka az üzemi kifizetőhelyek fontosságának és jó munkájának, hiszen amíg OTI-tisztviselők intézték ezeket az ügyeket, tömegével adódtak a viták, a perlekedések. Érthető is, hogy ez így van. Hiszen a dolgozók érdekét legjobban a saját munkatársaiból alakult szakszervezeti bizottság képviseli. A dolgozó munkaviszonyát, teljesítményét legjobban a munkahelyén ismerik és a dolgozó munkabérére vonatkozó adatok is elsősorban a munkahelyén állnak a rendelkezésére. Eme adottságok figyelembevételével válik érthetővé, hogy miért csökkentek, illetve szűntek meg csaknem teljesen a szolgáltatásokkal kapcsolatos viták. A Központi Statisztikai Hivatal üzemi kifizetőhelyének tízéves tapasztalatai tehát azt bizonyítják, hogy a szolgáltatások kifizetésének ez a legjárhatóbb útja. Ma még nem minden üzemi kifizetőhely dolgozik egyformán jól, de arra kell törekedni mindenütt, hogy, a dolgozók olyan elégedettek legyenek az üzemi kifizetőhely munkájával, mint a Statisztikai Hivatalbeliek. Sápiha Zoltán A táppénzt a dolgozók a házipénztárban vehetik fel. Képünkön, Makos Antalné munka közben Szakszervezetünk sok ezer tagja tölti fizetett szabadságát az ország legszebb üdülőhelyein. Többségük nyáron keresi fel az üdülőhelyeket, de szaporodik azoknak a száma is, akik nem idegenkednek a téli üdüléstől sem. Persze még elég sokan vannak, akik az üdülés fogalmát összekapcsolják a nyaralás gondolatával és nehezen tudják elképzelni, milyen szépségeket nyújt a téli Télen is lehet nyaralni , üdülés. Ezek jelentettjét felülbelül így lehetne összefoglalni : «miért menjek telén üdülni, hiszen az üdülésnek csak nyáron van értelme«. Az effajta nézetek cáfolatául idézzünk néhány sort Horváth Évának, a Központi Fizikai Kutató Intézet fiatal dolgozójának szakszervezetünk központjához intézett leveléből: «A nyári idény helyett decemberben kaptam beutalójegyet a Balatonlellei SZOT üdülőbe, s ifjú télen mentem »nyaralni«. Ezt azonban nem bántam meg. Az üdülő szépségével és kényelmével minden igényünket kielégítette. A helyiségek kellemesen fűtöttek voltak, s az ellátás is kifogástalan volt. Szórakozási lehetőségekben sem volt hiány. Rendelkezésünkre állt a rádió, televízió, a magnetofon, a jól felszerelt könyvtár, asztalitenisz. A táncolni vágyók is szórakozhattak a hagyományos ismerkedési esten és a különböző rendezvényeken. Az üdülő parkja és környéke télen is szép és kellemes sétahelynek bizonyult. A téli üdülésre persze nemcsak Balatonlellén van lehetőség. Szakszervezetünk tagjai a Mátrában, a Bükkben, a budai hegyekben és más, télen is nyitvatartó üdülőben megtalálhatják a kényelmes pihenés lehetőségeit. S nemcsak a kényelmet. A téli üdülésnek felejthetetlen szépségei vannak. Igaz, aki a múlt év novemberében, decemberében volt üdülni, az ebből nem sokat élvezhetett, mert nem volt sem hó, sem jég, de azért mégiscsak az a jellemző, hogy akik e hónapokban üdülnek, gyönyörködhetnek a hótorította tájban, szánkózhatnak, síelhetnek, korcsolyázhatnak és ha kedvük kerekedik rá, hócsatázhatnak. Vaneka éretlen. „Bizonyítékok’ képekben A zerpegényi üdülő legidősebbje, a 64 éves Török Istvánné így, nyilatkozik: »Nem sokat voltam még üdülni, s most vagyok első ízben télen nyaralni. Mondhatom, nem bántam meg. A magamfajta dolgos asszony csak úgy tud pihenni, ha ilyen kényelmes, jó ellátású üdülőbe jön, nem pedig otthon, a házimunkák közt telnek napjai. A 19 éves Gyulai Klára még csak egy éve dolgozik és ez az első üdülése.Már egy csöppet sem bánom, hogy nem nyáron jöttem — mondja —, a táj szépsége, a kirándulások bőven kárpótolnak. A két nagy szenvedély: az olvasás és akti Török Istvánné Gyulai Klára A társalgóban TV szórakoztatja az üdülőket