Közalkalmazott, 1962 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
A gazdasági régiók és a megyék viszonya A gazdasági régiók kialakításának tervezése a kormány határozata alapján már harmadik éve folyik. Ezzel kapcsolatban olyan nézetet is hallani, amely szerint a gazdasági összefüggések feltárása és előre tervezése a közigazgatási határok megváltoztatását célozza. Ennek a tévhitnek eloszlatására tisztáznunk kell a gazdasági régiók és a közigazgatási beosztás viszonyát. A közigazgatási beosztás és a gazdasági régiók elhatárolásának szempontjai merőben különböznek egymástól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kettő között nincs összefüggés és nem volna szükség az összhang megteremtésére. A közigazgatás és a gazdasági területi összefüggések viszonyának meghatározatlansága természetes a tőkés államokban, azonban a szocialista országokban a népgazdasági tervek megvalósításának területi vonatkozásait a közigazgatási szervek ellenőrzik. Ezért is tévesztik össze sokan a regionális gazdasági területek kialakításának problémáit a megyei beosztás kérdéseivel. A régió az ország életében speciális gazdasági szerepet játszó terület. Ez a speciális gazdasági szerep a régió területének természetföldrajzi, mezőgazdasági, ipari, települési és közlekedési jellegzetességéből adódik. A régió-terület kialakításának egyik fő célja olyan termelési arányok távlati kialakítása, amelyek megfelelnek a terület helyi feltételeinek és a kialakuló szállítási és kooperációs összefüggéseknek. A regionális beosztás másik fontos szempontja olyan öszszefüggő és egy városi centrumból jól kezelhető regionális ellátási szervezet létesítése, amely biztosítja az egész terület lakosságának ellátását egyenletes színvonalon. Ez kiküszöböli a szükségtelen, nem gazdaságos kommunális, kulturális, egészségügyi és kereskedelmi beruházásokat, elkerüli a felesleges szállítási költségeket, a lakosság kényelmetlen és felesleges utazásait a legnagyobb mértékben kiküszöböli. A regionális beosztás tehát a gazdasági fejlesztés követelményein alapszik. A beruházásokat már most úgy kell telepíteni, hogy az megfeleljen a távlati jövőbeli gazdasági régió céljainak. Ezzel szemben a közigazgatási beosztás célja nem távlati, hanem a lakosság jelenlegi munkájának, szociális, kulturális, társadalmi életének, termelésének napról napra való aktuális szervezése és irányítása. Ha a közigazgatást ma úgy szerveznénk, hogy az a 20—25 év múlva kialakuló, de ma még nem létező termelési és ellátási összefüggéseknek megfeleljen, akkor az a lakosság mai igényeivel ellentétben állna, az ilyen közigazgatás nem volna megfelelő A közigazgatási beosztásnak a mai közlekedési és hírközlési technikán, a közlekedési hálózaton és a települések jelenlegi rendszerén, illetőleg a lakosság meglévő szokásain kell alapulnia. 19 megyénk és 5 megyei jogú városunk mellett a jövőben 9 gazdasági régió elegendőnek látszik. A közigazgatási szervek, a tanácsok azonban egyúttal a gazdasági fejlesztés várható végrehajtó szervei is. Ezt az ellentmondást úgy lehet megoldani, hogy a jövőben egy gazdaságilag egységes profilú és egységes települési közlekedési hálózattal, továbbá közös közintézményekkel is ellátott terület fejlesztését több közigazgatási egység közös erővel valósítsa meg. Nem feltétlenül szükséges, hogy egyetlen közigazgatási egység legyen egy régió területén. A közös régió különböző közigazgatási szervek által való fejlesztésére már jó gyakorlati példánk is van. Első regionális tervünk: a balatoni üdülő régió terve megvalósítás alatt áll, holott a régió két megye területén fekszik. A javasolt regionális beosztás olyan, hogy a legtöbb régió nagyrészt két vagy legfeljebb három megyét foglal magába. Ahol a jövőbeli gazdasági összefüggések határai nem egyeznek a jelenlegi megyehatárokkal, a különbözőségek viszonylag kismértékűek. Ahol a megyék területének egy részét a gazdasági szükségszerűségek más régióba utalják, ott a közigazgatási szempontokat is figyelembe vevő megyehatár-korrekciók hajthatók végre. A régiók kialakításának első lépése tehát két, vagy esetleg három megye együttműködése lehet a termelés, a közlekedés és szociális ellátás szempontjából összefüggő területek közös fejlesztése érdekében, annak tudatában,hogy a regionális tervszerűség alapján mindkét megye jobban és gyorsabban fog fejlődni. Az ilyen regionális fejlesztésre irányuló szervezés teljes mértékben végrehajtható az ország minden megyéje és megyei jogú városa teljes közigazgatási önállóságának megtartásával is. Ahhoz, hogy Budapestnek, mint túlzottan megnövekedett egyetlen országos centrumnak megfelelő méretű ellenpólusai legyenek, szükséges néhány nagyobb városi koncentrációt létesíteni, melyek éppen olyan vonzóerőt gyakorolnak egy-egy régió lakosságára, mint jelenleg Budapest az egész ország lakosságára Ilyen nagy ellenpólus, ilyen régiós központ csak korlátozott számban létesülhet, minden megyeközpont ilyenné nem fejleszthető. A regionális központ és a társközpontok közösen irányítják, fejlesztik a régió területét. Nem lehet arról szó, hogy a főközpont elnyomja a társmegye székhelyét. Nem szabad a régi idők emlékei alapján megítélni a közös fejlődést amikor a kevés fejlesztési lehetőségen összevesztek egymással a vidéki városok. Csak győzzék együttesen intézni a regionális központok és a megyei társközipontok rohamos fejlődésének közös ügyeit. Perczel Károly az Építésügyi Minisztérium főosztályvezetője Látogatás a Tanácsakadémián A Tanácsakadémia folyosóin kisebb csoportokban álldogálnak a hallgatók. Nem túl hosszú időközönként nyílik az ajtó. A kilépőt rögtön körülfogják a többiek, kérdezgetik, megnézik, mi olyan osztályzatot ír be az ajtóra kifüggesztett névsorba. Éppen politikai gazdaságtanból vizsgáztak a kétéves évfolyam hallgatói, amikor felkerestük őket. A »vizsgadrukk« bár létezik, de nem túlzott, mivel mindenki lelkiismeretesen kihasználta a felkészülésre szánt időt, sőt azt önszorgalomból még megtoldotta jó néhány órával. Az iskola igazgatója, dr. Aibhner Pál elvtárs tájékoztatása szerint az idén zömében tanácsi vezetők tanulnak a Tanácsakadémián. Ennek magyarázata, hogy az előző években a járási vezetők már megszereztek a bentlakásos iskolán az alapvető politikai és szakmai ismereteiket, így most sor kerülhetett a községi vezetők nagyobb arányú oktatására. De megkívánja ezt az a sok irányú munka, amit az elkövetkezendő években a községi tanácsoknak, illetve azok vezetőinek kell elvégezniük. A tematika alkalmazkodik az iskola hallgatóinak összetételéhez és igazodik a gyakorlati élethez. Most a legfontosabb, hogy a községi tanácsi vezetőket jól készítsék fel a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megerősítésére, a kulturális nevelőmunka fellendítésére. Ezért a tananyag 45 százaléka a mezőgazdasági szakmai ismeretekkel, üzemszervezéssel, a termelőszövetkezeti joggal, a termelőszövetkezetek állami irányításával összefüggő kérdéseikkel foglalkozik. Az üzemszervezés körében tanulmányozzák a többi között a korszerű férőhely kialakítását, a takarmányozást, a vetésforgó alkalmazását stb. Igen jelentős az iskola tematikájában a gyakorlati munka, a szemléltető oktatás. Az iskola szertára például elősegíti, hogy a hallgatók megismerkedjenek a nagyüzemi táblák szervezésének módjával, a majorok elhelyezésével, a növénytermelés irányának kialakításával. Tapasztalatszerzés céljából több alkalommal felkeresik a termelőszövetkezeteket, a művelődési otthonokat. . Természetesen az iskola hallgatói a két esztendő alatt megszerzik a szükséges elméleti ismereteket is. Ezért a politikai gazdaságtan, a filozófia legfontosabb kérdései, az állam- és jogelmélet, a magyar államjog alapjai is a fontos tantárgyak közé tartozik. Ezenkívül több, az általános műveltséget gyarapító irodalmi, történelmi, képzőművészeti előadás szerepel a programban, amit a szakszervezeti bizottság kiegészít a budapesti múzeumok, képtárak, színházi előadások látogatásának megszervezésével — mondja Kiss Béla szakszervezeti bizalmi. Még tart a vizsga, amikor beszélgetni kezdünk Monda János, özvegy Koós Viktorné, Józsa Lajos, Daragó János, Gömöri Tibor elvtársakkal, akik »szerencsére« már vizsgáztak, méghozzá jó eredménnyel. A beszélgetés során az a kép rajzolódott ki, hogy az iskola tanárai elismerésre méltó módon segítik őket a tanulásban. Az előadások színvonala általában megfelelő. Lehetőség van konzultációra Nagyon jónak tartják, hogy a felkészülés nincs helyhez kötve. Felhívták azonban a figyelmet arra, hogy egyes külső előadók az előadás tartalmában nem igazodtak az iskola hallgatóinak felkészültségéhez. Elmondották, hogy elhelyezésük megfelelő, ellátásuk szinősége is javult, bár étrendjük változatosabb lehetne. Javasolták a hallgatók, hogy a szakszervezeti jellegű előadások keretében kapjanak tájékoztatást a szakmaközi bizottságok működéséről, arról, hogyan támaszkodhat a tanácsi vezetés a község szervezett dolgozóinak erejére a feladatok megoldásában. Szóba került az is, hasznos lenne, ha a járási tanácsok vb elnökei a helyi szakszervezeti bizottsággal közösen a Tanácsakadémia levelező évfolyamát végző községi vezetők részére mindenütt kijelölnék, hogy év közben kivel konzultálhatnak, mert az megkönnyítené és rendszeresebbé tenné felkészülésüket. Az iskolán szerzett sokoldalú ismeret, s az arról történő számadás a vizsgákon, jó alapot ad ahhoz, hogy a községi tanácsi vezetők megfelelően felkészüljenek az új feladatokra. Szabó Lajost, az almáskamrási tanács vb elnökét vizsgáztatja Groman Gyula tanár A szertárban szemléltetően lehet megmagyarázni a növénytermelés és az állattenyésztés időszerű kérdéseit Jól esik a kikapcsolódás az iskola klubjában Helytállnak a fiatalok A múlt esztendő osztályunk munkájában kritikusnak ígérkezett. Létszámunk az év elején ugyanis egyharmadára csökkent elhalálozás, elhelyezés és nyugdíjazás következtében. Az átlag életkor is elég magas, 53 év volt. Sürgető feladat volt tehát, hogy megfelelő utánpótlásról gondoskodjunk, ha az építéssel és a közlekedéssel kapcsolatos tennivalókat hiánytalanul meg akarjuk oldani. A tanács előrelátó gondoskodással már 1960-ban tanulmányi ösztöndíjat folyósított végző mérnökhallgatóknak. Senki sem remélte azonban, hogy az évtizedes, begyakorolt munkaerők helyett az új munkaerők, a végzett ösztöndíjas fiatalok beállítása minden zökkenő, átmeneti nehézségek nélkül sikerüljön. Az egyetem padjaiból idekerült fiatalok azonban gyorsan és magabiztosan vették át munkaterületüket, anélkül, hogy az osztály munkatempójában lassulást, vagy ingadozást okoztak volna. Fiatalos, friss munkalendületükkel, az osztályon régebben dolgozó munkatársak segítségével, támogatásával, helyesen és gyorsan elsajátították feladatukat, megismerkedtek a leghelyesebb, a leginkább célravezető munkamódszerekkel. A havonként megtartott munkaértekezleteken az osztály fiataljai mindinkább megnyilvánulnak, mind gyakrabban élnek kritikával, az önkritika fegyverével. Az értekezleten új légkört teremtenek, hozzászólásaikkal emelik a tanácskozás színvonalát. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a fiatal mérnökök megállják a helyüket. Szántó Géza Budapest, a VII. ker. tanács bizalmija Pályadíjak kiosztása Ünnepélyes keretek között került sor 1961. december 11-én a Puskin utcai székházban a Szakszervezet, a Magyar Jogász Szövetség, a Hazafias Népfront és a SZÖVOSZ által közösen meghirdetett pályázatok nyilvános eredményhirdetésére, a pályadíjak, jutalmak kiosztására. Az ünnepségen megjelent dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, Koltai István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának képviselője, dr. Tatár Kiss Lajos, a SZÖVOSZ elnöke, a díjnyertesek és a pályázatok elbírálását végző bizottság tagjai. Ezután Huber Lajos elvtárs, szakszervezetünk főtitkára ismertette a pályázat célját és eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a pályázatot meghirdető társadalmi szervek munkájukkal elősegíthetik, hogy emelkedjék az állami munka színvonala, az állampolgárok mind tevékenyebben vegyenek részt az államigazgatásban. E cél megvalósításának egyik szerény eszköze a pályázatok kiírása. Miután a pályázatok során értékes tanulmányok készültek, az elkövetkezendő időben szélesíteni kívánjuk az abban részvevők körét, örvendetes, hogy a díjat nyert pályaművek szerzői között igen sok a közalkalmazott — mondotta Huber elvtárs. A bíráló bizottság értékelése alapján húsz pályázónak összesen 20 000 forint összegű pénzjutalmat adtak át, négyen jutalomüdülésben, hárman pedig értékes könyvjutalomban részesültek. A Közalkalmazottak Szakszervezete és a Magyar Jogász Szövetség által kiírt pályázat díjnyertes pályamunkái a következők: Első díjban részesíthető pályamunkát a bizottság nem talált. A II. díjat (1500 forintot), dr. Varga József, a Kormány Titkárság igazgatási osztályának munkatársa.A társadalmi szervek szerepe a szakigazgatásban című ée dr Császár Ferenc, a miskolci járásbíróság elnökhelyettese -Az államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatának gyakorlati tapasztalatait című munkájával nyerte el. A III. díjat (topo forintot) Falubíró Vilmos főkönyvelőnek -A helyi ellenőrzés, különös tekintettel a tanácsi szervek és a népi ellenőrzési bizottságok kapcsolatára című, dr. Petrovich Ferencnek és dr. zsingor L.ászlónak, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkatársainak hasonló című, Ivancsics Imre tanársegédnek -A helyi ipar irányítása GyőrSopron megyében című, dr. Loptál Endrének, Dabas Járási Tanács VB -Az államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatának gyakorlati tapasztalatai című, dr. Szondy Györgynek, Cegléd Városi Járási Ügyészség, -A járási és a községi tanácsok együttműködése a tsz-ek állami irányításában című munkájáért ítélte oda a bizottság. Kéthetes jutalomüdülésben részesült dr. Gátay Ferenc, Kecskemét,A helyi ipar igazgatásának szervezete és az irányítás módszerei című, dr. Gyimesi Dezső, Hódmezővásárhely, Megyei Tanács, -A helyi ellenőrzés, különös tekintettel a tanácsi szervek és a népi ellenőrzési szervek kapcsolatára- című, dr. Gáspárdy László ügyészségi fogalmazó, Budapest. -Az államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatának gyakorlati tapasztalatai- című tanulmányért. Könyvjutalmat kapott dr. Nyíry Béla ügyész, Gyula, -A társadalmi szervek szerepe a szakigazgatásban- című, dr. Tímár Ottó, Győr, -A járási és községi tanácsi szervek közötti munkamegosztás és együttműködés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek állami Irányításában című, Wolf Tibor, Budapest, XXI. ker. Népi Ellenőrzési Bizottság, -A helyi ellenőrzés, különös tekintettel a tanácsi szervek és a népi ellenőrzési bizottságok kapcsolatára című pályázatáért. A külföldi csereüdültetés megszervezése tölthessék el szabadságukat. Egy-egy kéthetes turnusban 75—90 személy üdülhet Az elmúlt üdülési szezonban hét turnusban több mint 500 fő üdül itt Nagy előny, hogy üdülőnk a Balaton partján van és hogy a Balaton déli partja lehetővé teszi a gyermekek veszélytelen fürdőzését Felszerelése a legmodernebb. A parkettázott szobákban folyó víz, egy- és kétszemélyes rekamiék és modern bútorzat van. A társalgóban televízió, rádió és lemezjátszó nyújt szórakozást. A kertben külön terület áll a gyermekek rendelkezésére, ahol homokozó, hinta, továbbá teke- és röplabda-pálya van. A három csónakon kívül gumimatracok teszik kellemessé a vízi szórakozást A korszerűen berendezett és felszerelt üdülőnk tehát alkalmas arra, hogy ebben az évben megszervezzük a külföldi csereüdültetést. 1962-ben terveink szerint a Német Demokratikus Köztársaságba, Thüringiába kívánunk csereüdültetést szervezni, mintegy 40—50 fő részére. A részvételi díj két hétre előreláthatólag 1500 forint lesz. A TIZENNÉGY NAPOS ÜDÜLÉSBŐL nyolc nap pihenéssel telne el, míg a fennmaradó idő a különböző kirándulóhelyek és egy-két nagyobb város megtekintésére szolgálna. Az utat visszafelé megszakítanánk és a résztvevők megtekintenék Prágát, s itt egy napot töltenének. Ugyanakkor a német vendégek részére összeállított programban szerepel Budapest megtekintése és megismertetése három nappal, a Dunakanyar egy nappal és a Balaton környéke két nappal. A fennmaradó időt a fonyódligeti üdülőben töltenék el Hajós István, a Pest megyei Tanács SZB üdülési felelőse A PEST MEGYEI TANÁCS DOLGOZÓINAK a szakszervezeti bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságának közös erőfeszítésével egy évvel ezelőtt 23 szobás új, modern családos üdülő épült Fonyódligeten, körülbelül kétmillió forint költséggel. Az üdülő megépítésével teljesült a dolgozóknak az a régi kívánsága, hogy a Balaton partján üdülhessenek. Az üdülőben nemcsak a megyei tanács dolgozóinak üdülését biztosítjuk, hanem lehetőséget adunk arra, hogy a járási és a városi tanácsok dolgozói is itt