Közalkalmazott, 1972 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
Boldog új évet kíván minden közalkalmazottnak és a lap valamennyi kedves olvasójának a Központi Vezetőség Következetesen a VII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért • Szakszervezetünk VII. kongresszusa és az 1971. februári budapesti küldöttközgyűlés határozatai négy esztendőre jelölték ki a Budapesti Bizottság és az alapszervezetek legfontosabb feladatait. A határozatok sikeres végrehajtása érdekében a Budapesti Bizottság gondos és körültekintő mérlegeléssel, alakította ki programját, munkabizottságainak és alapszervezeteinek részletes tennivalóit. Arra törekszünk, hogy a tagság és a felsőbb szervek által ránkbízott feladatok mind jobban szolgálják a párt politikájának határozottabb érvényesülését, a tömegpolitikai kapcsolatok erősítését, a szakszervezeti tagság helyesen felfogott érdekvédelmét, a jogos igények és a problémák megoldását. Mind a tervek kialakításában, mind pedig a gyakorlati munkában és a végrehajtásban jobban biztosítjuk a tagság széles körű érdemi bevonását. Milyen kérdések megoldása áll előttünk 1972-ben? Az állami élet fejlesztése és a szocialista demokrácia erősítése, valamint a népgazdasági irányítás terén, továbbá az ötéves terv végrehajtásában jelentkező feladatok a szakszervezettől is megkívánják, hogy segítse a gazdasági munka hatékonyságának növelését, a lakosság tájékoztatását, a közéleti aktivitás elmélyülését. E célok érdekében kezdettől fogva részt vettünk az új tanácstörvénynek fővárosi és kerületi szintű végrehajtásával kapcsolatos feladatok kidolgozásában és gyakorlati megvalósításában. A helyi szakszervezeti bizottságok is tevékenyen közreműködnek a fővárosi és a kerületi hatáskörök rendezésében, az apparátus jobb munkájának megszervezésében. A lakosság tájékoztatásának kielégítőbb megoldása és a félfogadás korszerűsítése érdekében ankétra hívtuk össze a kerületi tanácsok vb-titkárait és szakszervezeti vezetőit, s ezen ismertettük a jól bevált kezdeményezéseket és a hasznos tapaszalatokat. Az MSZMP Központi Bizottságának november 3-i határozata alapján az államigazgatás továbbfejlesztésével kapcsolatos gyakorlati kérdések feltárására, a dolgozók véleményének minél jobb megismerésére és az egységes szemlélet kialakításához szükséges politikai tevékenységünk erősítésére törekszünk. Ennek a jegyében készítettük el a Fővárosi Tanács elnökével az új együttműködési megállapodásunkat. Négy évre szóló együttműködési megállapodást írtunk alá a Fővárosi Bíróság elnökével és a fővárosi főügyésszel is, amelyben meghatároztuk a közösen elvégzendő politikai és szakmai feladatokat. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján tovább kell fejleszteni a munkakapcsolatot a Magyar Tudományos Akadémiával és más tudományos szervekkel, különös figyelemmel a párt tudománypolitikai elveinek megvalósítására és a tudományos kutatók munkaviszonyára vontakozó új szabályozás végrehajtásában jelentkező közös feladatokra. A tagság érdekvédelmi kérdéseivel, élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos tevékenységünkben a kongresszusi határozatok alapján arra törekedtünk, hogy biztosítva legyen a dolgozók jogainak törvény szerinti gyakorlása, helyzetük alaposabb megismerése és ezek alapján a szükséges kezdeményezések megtétele. Tisztségviselők, állami vezetők és dolgozók véleményének meghallgatása alapján javaslatokat és észrevételeket tettünk az új közszolgálati bérrendszer alapelveire. Támogatjuk hivatalaink körében a törzsgárda-rendszer kialakítását, amelynek legfőbb célja az adott intézménynél hosszabb ideje becsületesen és eredményesen dolgozók fokozottabb megbecsülése és elismerése. A törzsgárda intézményének továbbfejlesztése érdekében foglalkoznunk kell az eddigi tapasztalatok értékelésével és egységes állásfoglalás hozatalával. Küldöttértekezletünk határozata alapján foglalkoztunk egyes elmaradt szakterületek bérezésével. Így részletesen felmértük a Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok dolgozóinak bérhelyzetét és javaslatot tettünk felsőbb szakszervezeti és állami szerveknél megnyugtató intézkedések kialakítására. Más területeken is (igazságügy, társadalombiztosítás, közművelődés) tettünk jelzéseket a súlyos bérproblémák megoldására. A kongresszusi határozatok alapján a Budapesti Bizottság már eddig is nagyobb figyelmet fordított az információrendszer továbbfejlesztésére és tartalmasabbá tételére. Fokoztuk a kölcsönös információáramlást. A szakszervezet tömegpolitikai tevékenységével kapcsolatos felmérés és jelentés jó előkészítése érdekében biztosítjuk, hogy a Budapesti Bizottság tagjai széles körben megismerkedjenek az alapszervezetek politikai munkájával s a tagság véleményével. Meszszemenően gondoskodni kívánunk arról, hogy a különböző szakterületek (minisztériumok, országos irányító szervek, tanácsok, kutatóintézetek, igazságügyi szervek stb.) sajátos helyzete és körülményei minél alaposabban feltárásra kerüljenek. A VII. kongresszus óta még egy év sem telt el, de úgy véljük, hogy már néhány hónap alatt is biztató eredményeket tudunk felmutatni a határozatok feldolgozásában és megvalósításában. 1972- ben a Budapesti Bizottságra sok olyanfeladat megoldása vár, amely szorosan összefügg a kongresszusi határozatok végrehajtásával. Azzal a tudattal kezdhetjük meg az új esztendőt, hogy ezekhez minden feltétel adott számunkra és megbízatásunknak sikeresen fogunk eleget tenni. Dr. Zsiga János, a Budpesti Bizottság titkára XXV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1972. JANUÁR 1. ÁRA: 1 FORINT A KÖZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA • • . ülést tartott a szakszervezet Központi Vezetősége Szakszervezetünk VII. kongresszusa határozatának végrehajtásaként a Központi Vezetőség december 22-én tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta az Elnökségnek az egységes közalkalmazotti bérrendszer alapelveire vonatkozó javaslatát. Megállapította, hogy a közszolgálatban a jelenlegi bérrendszerek korszerűtlenek, nem szolgálják az államigazgatás fejlesztését. Állást foglalt amellett, hogy megérettek a feltételek az új és egységes olyan bérrendszer kidolgozására, amely megfelelő bérezési és előmeneteli lehetőségekkel elősegíti az államigazgatási és igazságszolgáltatási apparátus stabilitását, hivatástudatának erősödését, illetőleg társadalmi, szakmai és erkölcsi színvonalának további emelését. Határozatot hozott arra, hogy a bérrendszer — elveiben egységes, szabályozásában egyszerű és könnyen áttekinthető legyen; — a béreket alapvetően a végzett munka értékelése határozza meg, az azonos felkészültséget igénylő munkakörök bértételei és besorolási feltételei összhangban legyenek; — a gyakorlati idő, egyben a munkakör ellátásához szükséges kvalifikáció növekedésének társadalmi értékelése erőteljesebb előmeneteli rendszerben jusson kifejezésre, nagyobb legyen a munkában töltött évektől függő automatikus béremelkedés. Ezen alapelvekből kindulva a Központi Vezetőség felhatalmazta az Elnökséget, hogy a közalkalmazotti bérrendszer részletes kidolgozásánál az alábbi elveket képviselje: a) az államigazgatási és igazságszolgáltatási szerveknél kívánatos, hogy az alapbérek egységesen alsó- és felsőhatárok között kerüljenek megállapításra; b) a munkaviszonyban eltöltött időt fokozottabban indokolt anyagilag elismerni úgy, hogy az alapbér háromévenként meghatározott, a jelenleginél nagyobb összeggel automatikusan emelkedjék; c) az ügyintézői, ügyviteli és kisegítői állománycsoportban a munkakörök skáláját és bértételeit úgy célszerű kialakítani, hogy az önmagában is megfelelő előmeneteli lehetőséget biztosítson; d) a szakszervezet vegyen részt a címrendszer alkalmazása lehetőségeinek vizsgálatában. "a Központi Vezetőség a második napirend keretében elfogadta az Elnökség tájékoztatóját a legutóbbi ülés óta végzett munkáról és az 1972 évi munkaprogram előkészítésével kapcsolatosan tett intézkedésekről. A ülésen megjelent és felszólalt Buda István, a munkaügyi miniszter első helyettese és dr. Jandek Géza, a SZOT közgazdasági osztályának vezetője. A tanácstörvény ismertetéséről, a lakosság bevonásáról a közéletbe, az anyagi és az erkölcsi megbecsülésről ,,Közalkalmazott“ kérdései és Újvári Sándornak, a Zala megyei Tanács elnökének válaszai Hogyan biztosították a megyében, hogy a tanácsi apparátus és a lakosság kellően megismerje a tanácstörvény új vonásait, hogyan értékelik a szakszervezeti szervek ez irányú segítségét? Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta mindinkább kiteljesedő tanácsi önállóság, a szocialista demokratizmus szélesítése, a Magyar Szocialista Munkáspárt iránymutatása az állami élet fejlesztésére, a tanácstagi tevékenység hatékonyságának fokozására, megteremtették a feltételét az új tanácstörvény megalkotásának. A tanácsi dolgozók elsődleges feladata, részletesen megismerni előírásait, majd azokat a gyakorlati munkában maradéktalanul alkalmazni. A megyei tanácsi vezetés szervezetten gondoskodott arról, hogy a tanácsi tisztségviselők és apparátusi dolgozók alaposan tanulmányozzák és valamennyi szinten konzultációs foglalkozások keretében dolgozzák fel az új tanácstörvényt. A foglalkozások vezetésére megfelelő képzettséggel rendelkező személyeket biztosítunk. A megyei tanács apparátusa részére hat csoportban 3X3 órás konzultációs foglalkozást szerveztünk. A foglalkozásvezető előadásában összevetette a régi és az új tanácstörvény előírásait. Hasonló módon történt a tanácstörvény feldolgozása a városi tanácsoknál és a járási hivataloknál is. Az anyag megismerésének megkönnyítésére tematikát készítettünk és adtunk ki. A járási hivatalok elnökei útján gondoskodtunk arról, hogy a községi tanácsi vezetők»és beosztottak — meghatározott területi csoportokban — tanulmányozzák a tanácstörvényt és folytassák a konzultációkat. Véleményünk szerint, e foglalkozások alkalmasak voltak az új tanácstörvény elveinek és előírásainak alapvető megismerésére. A megtartott konzultációk azonban nem elegendőek a törvény előírásainak a gyakorlatban való helyes alkalmazásához, a munka színvonalas végzéséhez. Ezért fontos feladatnak tartjuk a további folyamatos és rendszeres tanulmányozást, segítjük a törvény elveinek hatályosulását a gyakorlati életben. A szakszervezeti bizottságok a tanácsi apparátusokban elsősorban a foglalkozásokra való felkészülésben nyújtottak segítséget. Figyelemmel kísérték az apparátusi dolgozók aktivitását, segítették megszervezni a konzultációs foglalkozásokra való előzetes felkészülést. Az új tanácstörvény előírásait a lakosság körében részben a tanácsüléseken ismertettük, részben pedig a helyi sajtó cikkei foglalkoztak a törvény egyes részeinek magyarázatával. Úgy gondoljuk, hogy a lakosság is megfelelő ismeretanyagot szerezhetett az új törvényről. ISMERTETŐ A NYUGDÍJRENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL KÖZALKALMAZOTT ÍRÓK ÉS KOLTOK ÚJABB MŰVEIBŐL SZÁMVETÉS AZ Ó ÉVRŐL, TERVEK AZ IÍJ ESZTENDŐRE A NAGYCSALÁDOS KÖZALKALMAZOTTI DOLGOZÓK ÉRDEKÉBEN wwwwwwww Milyen módon és eredménnyel sikerült fejleszteni az állami munka demokratikus vonásait, megteremteni a feltételeket, hogy a lakosság még nagyobb tömegei vegyenek részt a közéletben? Nagy gondot fordítunk arra, hogy az önkormányzati jelleg a helyi tanácsoknál mindinkább érvényesüljön. A jogszabályok keretein belül részükre maximális önállóságot biztosítunk, az eddiginél jelentősebb gazdasági, pénzügyi forrásokat bocsátunk a helyi tanácsok rendelkezésére. Az önállóság növekedése, az önkormányzati jelleg kibontakoztatása megfelelően tükröződik a helyi tanácsok középtávú és éves terveiben, bár ez a tevékenység csak most van kialakulóban. Tanácsaink minden szinten nagy figyelmet fordítanak a lakossággal való kapcsolat erősítésére, a szocialista demokrácia elé(Folytatása a 2. oldalon)