Közalkalmazott, 1982 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
1982. JANUAR Demokratikus fórum - csak fiataloknak Ismét megrendezik, megrendezték az ifjúsági parlamenteket. A munkahelyi fórumokon a szakmai, a gazdasági vezetők ismertették az előző időszak eredményeit, illetőleg a legutóbbi ilyen plénum óta a fiatalok érdekében hozott intézkedéseket. A beszámolók mindenütt tükrözték a vezetés véleményét, megítélését a fiatalok, az ifjú szakemberek munkájáról, ambícióiról, szakmai törekvéseiről. Nagy aktivitást mutatnak a hozzászólások, a viták és e parlamenti fórumokon hozott állásfoglalások, összeállításunkban, tudósításainkban igyekszünk mindezekről képet adni. Nemzedékváltás, pályakezdés■, elkötelezettség # A Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében ülésezett a Pest megyei Bíróság és a Pest megyei Ügyvédi Kamara munkahelyi ifjúsági parlamentje. Dr. Tóth Ildikó, a megyei bíróság ifjúsági felelősének elnöki megnyitója után az első napirendi pontként a Pest megyei Bíróság elnökének beszámolója következett. Dr. Csernák Gyula elmondotta, hogy a Pest megyei Bíróságon a nemzedékváltás viszonylag zökkenőmentesen ment végbe. Megállapította, hogy a fiatalítás nem rontotta az ítélkezés gyakorlati színvonalát sem. Elérték, hogy a járásbírák kétharmada 35 év alatti, s ez jobb, mint az országos átlag. Ezzel szemben — hangsúlyozta — szerények az eddigi eredmények a fiatal vezetők vonatkozásában, mert a járásbírósági elnököknek mindöszsze 18 százaléka fiatal, megyei bírósági bíró és megyei bírósági tanácselnök pedig nincs is 35 év alatti. Rámutatott a fiatalítással bekövetkezett nagyarányú „elnőiesedés” kapcsán jelentkező gondokra. Ugyanis a fiatal női bírák — családvédelmi és egyéb okokra hivatkozva — gyakran nem vállalnak nagyobb megterheléssel járó feladatokat. De alaposan meg kell fontolni a jövőben azt is, hogy kik folytathassanak a munkáltató javaslata alapján esti, illetve levelező tagozaton ajogi karon tanulmányt. Ezen belül is különös figyelmet kell fordítani arra, hogy kikkel szabad társadalmi tanulmányi ösztöndíjszerződést kötni! Negatív példaként került szóba a Nagykátai Járásbíróság esete — ahol az utóbbi években — mind a három ösztöndíjas kinevezése előtt a szerződést felbontotta. Hangsúlyozta az előadó, hogy a jövőben még nagyobb szerepet kell tulajdonítani az elkötelezettségnek. Az igazságszolgáltatásnak még több olyan fiatalra van szüksége, aki hivatásszeretettel és hivatástudattal képes feladatának eleget tenni. A politikai nevelő munka eredményeként a fiatal párttagok számát tovább kell növelni. Ilyen vonatkozásban elégedettek lehetünk a ceglédi vagy a gödöllői járásbírósággal, — ahol jelentős a párttagok száma — ugyanakkor például a Pestvidéki járásbíróság helyzete nem kielégítő. Beszámolója további részében arról is szólt, hogy az ítélkezésnek nemcsak jogszerűnek, hanem életszerűnek is kell lennie. Nagyon hasznos és fontos a szerepe az instruktori rendszernek — melynek kapcsán a nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező bírák — sok segítséget tudnak nyújtani a kezdőknek. Mindez igazán akkor eredményes, ha a fiatalok is igénylik és jó a hozzáállásuk. Dr. Csernák Gyula beszámolójából az is kiderült, hogy a bírói pálya az utóbbi években vonzóvá vált. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az 1982-re Pest megyében meghirdetett 28 fogalmazói és titkári állásra sokkal több a jelentkező. Az Igazságügyi Minisztérium bérpolitikai intézkedésének is szerepe van ebben, amelynek eredményeként a legalacsonyabb kezdő fizetéseket felemelték. Beszéde befejező részében a pályakezdő fiatalok szociálpolitikai segítéséről szólt. Jelentős a letelepedési segély és a lakásépítési kölcsön. Ezt követően dr. Kenéz Tibor a Pest megyei Ügyvédi Kamara elnöke a „stafétabot” átadásának fontosságát hangsúlyozta, miközben kiemelte a fiatal ügyvédjelöltek felkészítését az életre. Hangoztatta, hogy az ügyvédi tevékenységnek magas szintű szolgáltatásnak kell megfelelnie. Az ügyvédjelöltek előtt álló követelmények pedig fokozódnak. Pest megyében 68 pályázó van négy üres helyre! Ebből világosan kitetszik, hogy csak a legjobban felkészültek jöhetnek számításba. Dr. Kocsis László főosztályvezető az Igazságügyi Minisztérium képviseletében szólalt fel. Megállapította, hogy a korábbi ifjúsági parlament óta jelentősek a változások. Kifejtette, hogy a XII. pártkongresszus szellemében dolgozó, elkötelezett fiatalokra van szükség. Örömmel állapította meg, hogy rendkívüli aktivitás jellemezte az ifjúsági parlamenteket, érződött a fiatalok iránti aggódás, illetőleg a törődés velük. Hangsúlyozottan szólt a titkári munkakör kiszélesítéséről, és az önállóság fokozásáról. Leszögezte : minden olyan tevékenységet, amely nem igényel bírói döntést, a titkároknak kell ellátniuk. Ujvári József Béke és remény Lendületesen az államigazgatásért . Novemberben tartották meg a Marcali, illetőleg a hozzátartozó Mesztegynő és Nikla város környéki községi közös tanácsok apparátusában dolgozó fiatalok ifjúsági parlamentjét. 39 fiatal dolgozik az említett munkahelyeken, az összlétszám 60 százaléka, a 35 év alattiak kétharmada nő. A beosztáshoz szükséges állami iskolai végzettség megszerzése folyamatban van. A szakirányú továbbképzést felsőoktatási intézményekben a tanács vezetése támogatja. Az ifjúsági törvény megalkotása óta Marcali városban is nagyon jelentős, az ifjúság érdekeit szolgáló intézkedés született. A két ötéves tervidőszak e vonatkozásban is településünk legeredményesebb tíz esztendejének tekinthető. Az ifjúsági parlamentre készített beszámoló, valamint az 1981—1984- es évekre szóló intézkedési terv hűen tükrözi a törődést az államigazgatásban dolgozó fiatalokkal, és fogalmazza meg a követelményrendszert. A közalkalmazottakkal szembeni fokozottabb politikai követelmények szükségességét hangsúlyozták, amikor megállapították, hogy a fiatalok közül 21-nek nincs politikai iskolai végzettsége. A szükségszerűség azonban nem vezethet elhamarkodott lépésekhez. A politikai képzés és továbbképzés kialakult és jól funkcionáló mechanizmusába kell — ésszerűen — beilleszteni a fiatalok politikai képzéséről és továbbképzéséről kialakult elképzeléseket. Ugyanakkor helyes annak a megfogalmazása is, hogy az államigazgatásban dolgozók kötelessége nemcsak a szakmai tudás szinten tartása, hanem a törekvés a mindenkori ismeretek továbbfejlesztésére. Indokolt megemlíteni a fiatal tanácsi dolgozók részvételének alacsony számát a pályázatokon. Szólt a beszámoló a fiatalok anyagi megbecsüléséről, amely objektíve és viszonylagosan is kötött. Havi munkabérük, egyes kivételektől eltekintve — figyelembe véve az iskolai végzettséget és a munkaviszonyt — azonos munkaterületen dolgozó idősebb korosztályok munkabérével csaknem azonos. Fellelhetők az apparátuson belül szakmai és beilleszkedési nehézségek, ezeken segíteni közös ügy, munkáltatói és munkavállalói érdek. Jó hangulatot és kapcsolatot teremthet a „patronálási rendszer”, amelyre a munkahelyi vezetésnek a jövőben jobban kell támaszkodnia, tudatában annak, hogy a fiatalok munkahelyi közérzetének egyik meghatározója a velük való törődés. Az intézkedési terv — amelyre a fiatalok voksukat tették — tartalmazza a munkakezdés, a munkahelyi beilleszkedés segítését, a szakmaipolitikai képzés követelményrendszerét, valamint az élet- és munkakörülmények, anyagi-erkölcsi megbecsülés, a szabad idő hasznos eltöltésének feltételeit. Meghatározta a fiataloknak a közéleti tevékenység, a társadalmi munka, a város szellemi életének támogatását célzó feladatait. Az intézkedési tervben foglaltak megvalósulását a tanácsi vezetésnek folyamatosan figyelnie kell. A demokrácia társadalmi érték, egy társadalmi rendszer érettségi foka. A demokratikus fórumrendszer munkahelyi biztosításáért a tanácsi vezetés felelős. Úgy ítéljük meg, hogy e fórumrendszer egyik eleme, az ifjúsági parlament, jól funkcionált. Dr. Marton Kálmán Évtizedek hűségével a Bensőséges ünnepség színhelye volt 1981. december 14-én szakszervezetünk székháza. Azokat köszöntötte elnökségünk, akiknek a tagsági ideje kerek évfordulóhoz érkezett, negyven, ötven, hatvan esztendőn át hűségesek voltak a mozgalomhoz. Ez utóbbi jubileumot négyen ünnepelhették, valamennyien nyugdíjasok már: Horváth Dezső, a KFKI műszerésze, Jászai Károly, az MTESZ volt titkára, Somorjai Ede, tanácsi csoportvezető, Winkler Ágoston, a Munkásőrség budapesti parancsnokságának nyugdíjasa. A régi szakszervezeti tagokat Huber Lajos, a szakszervezet tiszteletbeli elnöke köszöntötte és dr. Prieszol Olga főtitkár nyújtotta át számukra a kerek évfordulót idéző emlékplakettet. Főtitkárunk megköszönte valamennyiüknek a több évtizedes kemény és harcos munkát, amivel hozzájárultak a nép felszabadításáért, a népi állam megteremtéséért. „Azt a sok-sok órát, napot, a börtönökben eltöltött időt, küzdelmeket köszönjük, a lemondást a korábbi nemzedékeknek, a mozgalom harcosainak, amivel jelenünkhöz hozzájárultak — mondotta dr. Prieszol Olga. — Kívánjuk, erősítsék tovább a szakszervezeti mozgalmat, ahogy 40—50—60 éven át tették, egyéni életüket pedig kísérje öröm és boldogság. Jó egészséget mindnyájuknak.” Meghitt beszélgetés kezdődött a köszöntők után, amelyben a régi barátok, elvtársak emlékeztek a harcos múltra, s érdeklődtek a közalkalmazottak mai élete, munkájairánt. Bizonyítani akarnak a munkában . A bicskei járás fiatal közigazgatási dolgozói is megtartották az ifjúsági parlamentet. A fiatalok közéleti nevelésének ezen a sajátos, szocialista demokratizmust szolgáló fórumán megbeszélték az előző időszak problémáit. Megállapították: a korábbi, a fiatalokat érintő javaslatokat a munkahelyi vezetők folyamatosan figyelemmel kísérték, a lehetőségeknek megfelelően segítették megvalósításukat. Igazolja a fiatalok iránti bizalmat és megbecsülést az életkörülmények fokozatos javulása. A bérezési rendszer következetes lehetőségei kihasználásával a vezetők elengedhetetlenül fontosnak tartják a bérfejlesztéseket, jutalmazásokat. Az elvégzett munka figyelembevételével, megfelelően alakult a fiatal tanácsi dolgozók jövedelme. Külön dicséretes az a szándék — igaz, még nem sikerült megnyugtatóan megvalósítani —, hogy a gyermekgondozási szabadságon tartózkodó kismamák bérét az aktív dolgozók fizetésével azonos szinten próbálják tartani. A munkakörülmények alakulása a járási hivatalban és a községi szakigazgatási szervek többségében hoszszabb távon is megfelelő. Két községben, Alcsútdobozon és Csákváron viszont korszerűtlen tanácsi épületekben dolgoznak. Sajnos, ezeket a feltételeket nem lehet könnyen és gyorsan megjavítani, kedvezően alakítani. A járási és a községi vezetők hivatásuknak megfelelő kötelezettséggel segítik a pályakezdő fiatalokat. A járási hivatal több évi gyakorlat-tal rendelkező dolgozói külön feladatuknak tekintik a szakmai segítést. Minden munkahelyen rendszeresen értékelik a pályakezdők helyzetét és biztosítják a képességnek, a tehetségnek megfelelő kibontakozást, a szakmai és a politikai fejlődést. Több fiatal dolgozónak sikerült lakást biztosítani, természetesen a politikai és gazdasági határozatok, tanácsi rendeletek betartásával. A magánerővel építők telket, különböző kölcsönöket és támogatást kaptak (az utóbbi két évben nyolc fiatal igénylő kapott kedvezményes kölcsönt). Ezenkívül van lehetőség korszerűbb lakásépítési, illetve -felújítási formák kihasználására is. A dolgozók gyermekeinek biztosítják a bölcsődei, óvodai elhelyezést. Sokat javult a munkahelyi sportolási és szórakozási lehetőség, amit a járási hivatalban, illetve a bicskei, a csákvári és az etyeki apparátusban igyekeznek legjobban kihasználni. (Edzett ifjúság FIN Kupa versenysorozatok, sportvetélkedők, házi versenyek.) A parlament az utóbbi évek feladatainak végrehajtását megfelelőnek ítélte. A fiatalok további önbizalmat kaptak munkájuk elismerésével. Ugyanakkor megértették a társadalmilag is fontos államigazgatási munka lényegét, a közéleti aktivitás jelentőségét. Elismerték, hogy csak további szorgalmas munka, kötelességük teljesítése révén élhetnek törvényes jogaikkal. Kifejezték azt a szándékukat, hogy az élethivatásuknak választott államigazgatási munkában bizonyítani akarnak, mert számukra nélkülözhetetlen a munkahelyi vezetők, az idősebb kollégák elismerése, a mindennél fontosabb megbecsülés. Urbán László . Eszmecsere az Igazságügyi Minisztériumban Az Igazságügyi Minisztériumban arra kerestünk választ: mi történt a legutóbbi — 1978-ban megtartott — ifjúsági parlamentek óta, hogyan alakult a munkahelyi és az országos parlamenten elfogadott javaslatok és intézkedési tervek megvalósítása, a feladatok végrehajtása és hogyan készültek a mostani ifjúsági parlamentekre? Kérdésünkre Nádas Péter, az Igazságügyi Minisztérium KISZ-bizottságának titkára adott választ. Elmondta, hogy a KISZ-bizottság az Igazságügyi Minisztérium, az Igazságügyi Műszaki Szakértő Intézet, továbbá a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága, a Budapesti Fegyház és Börtön, a Budapesti Büntetővégrehajtási Intézetek fiataljait fogja össze, vezeti, irányítja a négy alapszervezetben tevékenykedő, 180 körüli tagság mozgalmi munkáját. Az ifjúsági parlamentekről szólva megjegyezte, hogy az igazságügy vonatkozásában a parlamentek kettős funkciót töltenek be: egyrészt a munkahelyeken megtartott parlamenteken helyi gondokat, észrevételeket, javaslatokat vitatnak meg, másrészt az országos igazságügyi parlamenten az igazságszolgáltatás egészét érintő kérdések szerepelnek a napirenden. — Milyen lépések történtek a legutóbbi ifjúsági parlamentek óta az elfogadott intézkedési tervek végrehajtásáért? — Kiemelve egy-egy jelentős mozzanatot a múltból, elsőként említem, hogy az állami vezetés megtette a szükséges intézkedéseket és ennek kapcsán elsősorban felfogásbeli változás történt a KISZ-szervezetek helyét, szerepét illetően. Azóta a KISZ-t rendszeresen bevonják a politikai irányító munkába. Az állami vezetés segíti a pályakezdő fiatalok munkába illeszkedését, ezért instruktori rendszert alakítottunk ki, a BV országos parancsnoka külön is intézkedett ebben a kérdésben. Hasonlóképpen segíti a vezetés a fiatalok továbbtanulását, főként, ha az igények a káderfejlesztéssel kapcsolatosak. A szakmai kérdésekben elhangzott észrevételekre reagálnak a leggyorsabban a vezetők, bővítve a konkrét munkahelyi informáltságot. Sok megjegyzés hangzott el a parlamenteken a munkakörülmények állapotáról. A fiatalok javaslataira a helyi erőforrások ésszerű felhasználásával javult a helyzet e területen is. Az érdekvédelem kiteljesedésében még csak kezdeti lépések történtek. A fiatalok bérezése, jutalmazása, kitüntetése stb. vonatkozásában több vezető még most sem kéri ki a KISZ véleményét, javaslatát. Ezért ebben a kérdésben az igazságügyi miniszter a KISZ-bizottsággal egyetértésben állásfoglalást dolgozott ki a fiatalok érdekvédelmi és érdekképviseleti jogainak gyakorlására. Néhány területen jelentősebb előrelépés történt, példázza ezt a többi között, hogy a fiatalok lakásgondjaival mindkomolyabban foglalkoznak a vezetők, lakáselosztás alkalmával már kikérik és figyelembe veszik a KISZ véleményét. — Milyen a KISZ-bizottság együttműködése a szakszervezeti bizottsággal? — Az együttműködést nehezíti, hogy az érintett igazságügyi szervekben a KISZ hatásköre a fegyveres testületek fiatal dolgozóira is kiterjed, míg a szakszervezet tagsága csak a polgári alkalmazottak közül kerül ki. Már csak emiatt is szükséges a KISZ tevékenységének kiszélesítése, erősítése. Ettől eltekintve több területen eredményes és hasznos az együttműködés, egyeztetjük például a politikai oktatási terveket és ennek keretében több fiatal a szakszervezeti politikai oktatásban vesz részt. Gyakoriak a közös rendezvények, kirándulások, a látogatottság is nő. Elégedettségre azonban nincsen okunk, feltétlenül szükséges az együttműködés további szélesítése és különösen az érdekvédelem és az érdekképviselet területén van erre lehetőség. — Hogyan készültek a helyi ifjúsági parlamentekre? — A KISZ-bizottság időben útmutatót adott ki az alapszervezeteknek, meghatározva a KISZ-szervezetek tennivalóit, az előkészítés és a lebonyolítás feladatait. Hangsúlyozottan szerepel az útmutatóban néhány fontos megállapítás, mint a parlamentek előkészítése stádiumában a szoros együttműködés a munkahelyi vezetőkkel, a közös hatáskörbe tartozó kérdésekben egységes állásfoglalás kialakítása az érintett szakszervezeti szervekkel. Fontosnak tartottuk a parlamenti beszámolók megtárgyalását, az alapszervezeti KISZ-taggyűlésen a korábbi parlamenti intézkedési tervekben megfogalmazott feladatok végrehajtásának tapasztalatait, az ifjúsági pénzeszközök tervezésének és felhasználásának elemzését, a feladatok végrehajtásáért felelősök munkájának minősítését. Helló János