Közlekedés, 1985 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Számvetés és orientáció imét eltelt egy év. Az 1984. esztendő eseményeit áttekintve sajátos képet kapunk. A közlekedés, szakszervezetünkhöz tartozó, al- és szakágazatai az irányításváltozás és vállalati önállósulás folyamatát élték, és éltek. E gazdálkodó szervezetek összteljesítménye lényegesen nem változik, a szakmai teljesítmények növekedési mértéke is kisebb a korábbi évekénél. A teljesítmények fő mozgatója: a népgazdaság szállítási igényeinek kielégítése a minőség és a hatékonyság egyidejű növelésével. Általános jellemző, hogy az erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre mind fejlesztési, mind munkaerő forrásokban, járműben és pótalkatrészben egyaránt. A foglalkoztatottság mértéke és a törvényes munkaidő egyes szakmákban tovább növekvő mértékben tér el, annak ellenére, hogy központi vezetőségünk 1983. decemberi határozatának megfelelően a munkaerő- és munkaidőgazdálkodás javítására komplex intézkedéseket dolgoztat ki, és folyamatosan valósítanak meg az érintett gazdálkodó szervezetek. A korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások ellenére nem változott kielégítő mértékben a költségérzékenység, drágán realizálódnak a teljesítmények. Ugyanakkor az egyik legkritikusabb területen teljesül a cél — az energia, elsősorban az üzemanyagfelhasználásban — a megtakarítás előirányzott mértéke megvalósul. A gazdálkodás eredményessége csökkenő irányzatú, így az érdekeltségi alapok sem alakulnak kedvezően. A vállalatok között a működés és gazdálkodás jellemzői alapján kialakult sorrend átrendeződött. Ebben a szabályozó változások és a népgazdaság szállítási szükségletének csökkenése, szerkezeti változása is közrejátszott. A szállítási igények szerkezete és a gépjárműállomány összetétele nincs összhangban. A szakmák bérfejlesztése összességében a tervhez közelállóan alakul, a népgazdaság más ágazataival való összevetésben tovább nő az elmaradás. A nagyon röviden vázolt általános gazdasági helyzetkép reálfolyamat, erre épül a szakszervezeti munka, amelynek célja az előbbrejutás segítése. 1984-ben szakszervezetünk tevékenységére is a felgyorsuló változásokhoz való értelmes és eredményt ígérő alkalmazkodás a jellemző. A KB 1983. október 12-i állásfoglalása, a SZOT és saját vezető testületeink határozatai adják a keretet e munkához. A központi vezetőség félidős értékelése alapján hozott döntések végrehajtása, az új szakmai érdekvédelmi munka, valamint az alapszervezetek tevékenységét segítő szerkezeti változások a várt eredményt hozták. Az 1984. évi szakszervezeti tevékenységünket áttekintve, annak fejlődését, változását a következők jellemzik : Az év egészében intenzíven alakult a vezetés és az alapszervek, és a tagsággal való kapcsolat, a kölcsönös véleménycsere. A többszöri megyénkénti vagy tájegységi találkozások, viták, az MSZMP 1983. október 12-i állásfoglalásának megismertetését és helyi alkalmazását célzó tanácskozások, a Szakszervezeti Napok rendezvényei, a SZOT és a KSZDSZ választási irányelvének megbeszélései lehetővé tették, hogy széles körben megismerjük a szakszervezeti tisztségviselők, a partner gazdasági vezetők véleményét és mérlegeljük javaslataikat, észrevételeiket. A szakágazati munkabizottságok — mint a központi vezetőség, az elnökség szakértői munkacsoportjai — megkezdték működésüket, kapcsolatrendszerük folyamatosan fejlődik. Témáik, a vezető testületeknek ajánlott állásfoglalási javaslataik, jól tükrözték a szakmai megalapozottságot és a sajátos érdekképviseletet egyaránt. Feltáró és elemző munkájukkal az egyes szakágazatok legégetőbb problémáira irányították az illetékes államigazgatási szervek figyelmét. Eddigi eredményeikben tükröződik a jól megalapozott személyi kiválasztás és a munkabizottságok tagjainak aktív munkája, közreműködése is. A végbement szervezeti változások miatt jelentősen növekvő számú alapszervezetek munkájának segítése új helyzetet teremtett a területi munkában. A területi munkáért való felelősség jobb érvényesülésének megfelelő, a korábbitól eltérő irányítási formát és szervezeti kereteket kellett kialakítani. Ezek megvalósultak. Az irányítás e területen is a választott vezető testületeké, melynek végrehajtási gyakorlatában jelentősen nőtt a szervezési és káderosztály koordinációs feladata. Az alapszervi munka közvetlen segítésében a megyénként működő, a szakszervezeti bizottságok titkárainak konzultatív tanácsa kezdte meg munkáját. Itt is biztatóak a kezdeti eredmények. Az év során tovább fejlődött a rétegpolitikai tevékenység, melyen belül külön érdemes kiemelni a tanulói alapszervezetekkel való foglalkozást. A közlekedés alapszakmáira építve 9 tanintézetben — amelyekben közel 10 ezer tanulót képeznek, s akik 98 százaléka szakszervezeti tag — készíti fel szakszervezetünk a fiatalokat a munkás életre és a közéletiségre, segíti és szervezi e fiatalok művelődési és sportolási lehetőségeit. E munka egyik lényeges eredménye, hogy e korcsoportban bizalmivá nevelődnek és a munkahelyen e tisztségre felkészülten jelentkeznek pályakezdő fiatalok. Új színfoltjai a gazdálkodó szervezeti formáknak és a szakszervezeti munkának is a kisvállalatok, a kis alapszervezetek. A gyakorlat alakítja azokat az új módszereket, követelményeket, amelyek a szervezetek ilyen típusához, méretéhez alkalmazkodó jó megoldást jelentenek. Szakszervezetünk vezető testületei, apparátusa éppen ezért különös figyelemmel, a segítés sokféle lehetőségét igénybe véve foglalkozott e kisszervezetekkel, nyújtott számukra anyagi támogatást is. Emellett nem elhanyagolható az a segítség, amelyet e szervezetek számára tánc vállalatok, a minisztérumi irányítású autójavító vállalatok szakszervezeti bizottságai nyújtottak. Kiemelve a szakszervezeti élet, a belső működés néhány fontos elemét a gazdasági munkát segítő tevékenység köréből a munkamozgalmak helyzetéről is kell szólni. A szocialista munkaverseny az új szabályozásnak megfelelően valóban egyre inkább munkahelyi kategóriává válik. A hazánk felszabadulása 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére kibontakozó, és ma már egyre szélesebb körben, egyre mélyebb tartalommal folyó munkaverseny konkrét, alulról jövő kezdeményezésre épül, a tervteljesítés szolgálata erősebben jellemző mint bármikor. Jó példái ennek akár a városi tömegközlekedésben, akár a Volán-vállalatoknál akár más szakágazatainkban — elsősorban a nagyvállalatoknál — a versenyben már eddig elért eredmények, az ezen eredményekre épültk további vállalások. Csak a szakszervezeti munka néhány lényeges mozzanatát felvillantva készített számvetés is mutatja hogy mind a gazdaságban, mind a mozgalmi munkában számos energiát, erőfeszítést igénylő eseményváltozás jellemezte az 1984. évet Tagságunk ismét helyt állt, igazolta teljesítménnyel, politizálással, hogy érti és elfogadja a félidős értékelés, illetve a központi vezetőség 1983. évi decemberi határozatában megfogalmazott célokat. Elismerés és köszönet a helytállásért, az alkalmazkodásért, az eredményes gazdasági és mozgalmi tevékenységért. A jövő év feladataira már szájamos dokumentum hívja fel a figyelmet. A hosszú távra szóló határozatok, döntések folyamatos végrehajtásából épp úgy adódnak feladatok, mind azokból a rész- és összefoglaló koncepciókból, melyek a gazdaság vagy a társadalom egyes területeit vagy egészét érintik, s amelyek alakításában a szakszervezetek is részt vettek. E vonatkozásban mindenekelőtt az MSZMP KB által kiadott, a párt XIII. kongreszszusára vonatkozó irányelveit kell megemlíteni, amelyismételten megerősíti a szakszervezetek helyét és szerepét politikai rendszerünkben. 1985-ben a mozgalom több kiemelkedő eseményére kerül sor, köztük szakszervezetünk XXXI. kongresszusára is. Az év legfontosabb feladatait — amelyek alapjaiban meghatározzák munkánkat — a következőkben foglaljuk össze: Az 1985. év kiemelkedő eseményei, mint hazánk felszabadulásának 40. évfordulója, az MSZMP XIII. kongresszusa, szakmánk XXXI. kongresszvátusa által teremtődő politikai légkör minden mozgósító hatásával élve teremtsünk széles körű politikai bázist gazdasági céljaink realizálásához a gazdasági szervező munkától a munkaverseny szervezésen át a belső érdekeltségi viszonyok továbbfejlesztéséig . Az új esztendő legfontosabb gazdaságpolitikai feladata az 1985. évi terv beindítása és a VII. ötéves terv időszaki lehetőségek vizsgálata, és elemzése széles körű társadalmi bázison. Tenni kell a népgazdasági, területi tervcélok megismerésének biztosítása és vállalati adaptációja, valamint a fejlesztési célokhoz alkalmazkodó vállalati belső működés kialakítása érdekében. Figyelembe véve azokat a közlekedési kormányzat által megfogalmazott tervcélokat, melyek vállalataink 1985. évi működését és gazdálkodását alapvetően orientálják javítsuk a gazdasági munkát segítő tevékenységünket, a terv és a verseny összehangolását, szervezésének egyidejűségét. Nagy felelősséggel végezzük el azokat a feladatokat, melyek vállalataink belső irányítási rendszerének változása, annak előkészítése, az új érdekegyeztetési mechanizmus kialakítása kapcsán a szakszervezetekre, azok tisztségviselőire hárulnak. Folyamatosan tekintsük át szakszervezetünk XXX. kongreszszusa óta megtett utat, értékeljük a kongresszus határozatainak megvalósulását. Különös figyelemmel és kritikai értékelő munkával minősítsük a félidős értékelés során hozott központi vezetőségi határozatok végrehajtását az irányítás és szervezet korszerűsítés területén. Értékeljük és minősítsük, hogy szakszervezetünk választott testületei jog- és hatáskörében hogyan követték a vállalatok fokozódó önállóságát, és hogyan készülnek fel a vállalati önállóság további növekedésével járó változásokra. Alapszerveink adottságaiknak megfelelően differenciáltan, de mégis kiemelt feladatként vizsgálják a tényleges munkaidő mértékének alakulását és segítsék elő a teljesebb emberi élet feltételeit jobban biztosító munkaidőmérték kialakítását és elfogadtatását. Segítsék a vállalatok munkaerő megtartó képességének javulását, s ehhez a vállalati szociálpolitika reálértékének megőrzését is vegyék fel céljaik közé. A gazdálkodás minőségi követelményei, a gazdasági szabályozók, a versenycélok, együttesen és külön,külön is a vállalatok költségérzékenységének javulását, a költségek csökkentését ösztönzik. Éppen ezért mozgalmi eszközökkel is elő kell segíteni az erőforrásokkal való ésszerű, takarékos gazdálkodást. Ez a vállalatnak, belső egységeinek és dolgozóinak közös érdeke. E témakörben indokolt, hogy szakszervezeteink folytassák tovább azt a munkát, melyet az energiaracionalizálás és megtakarítás, a másodnyersanyagok hasznosítása terén már eddig is elismerésre méltó eredményességgel folytattak. Szakszervezetünk belső életében biztosítani kell a választások programszerű lebonyolítását, amely nem nélkülözheti a nagyon alapos kádermunkát, érvényesítve a szakszervezeti tisztségviselők megbecsülését, megerősítését is, alkalmazkodva a változó követelményekhez. Végül, de nem utolsósorban és valóban a teljesség igénye nélkül saját kongresszusunkra való felkészülésben minden fórum, és a tagsággal való közvetlen találkozás lehetőségeivel élve a lehető legteljesebben meg kell ismerjük tagságunk véleményét a XXX. kongresszus óta eltelt időszakról, elképzelését saját helyzetéről, érdekeiről és érdekérvényesítési igényeiről. Mindez nagyban szolgálja a XXXI. kongresszus megalapozott munkáját. Ezekkel a gondolatokkal köszönjük meg az 1984. évben végzett munkát, adózunk elismeréssel tagságunknak, aktivistáinknak, tisztségviselőinknek az elért eredményekért a gazdálkodásban, a mozgalomban és kérjük további erőfeszítéseiket, kezdeményezésüket és helytállásukat az 1985. évi feladatok eredményes megoldásához. Egyidejűleg kívánunk boldog, békés és eredményes új esztendőt, munkasikereket, jó erőt és egészséget. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete vezetése nevében Moldován Gyula főtitkár Világ proletárjai, egyesüljetek! Ára: 2,50 Ft A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1985. JANUÁR