Közlöny, 1848. október (113-143. szám)
1848-10-19 / 131. szám
Budapest, Csütörtökön October 19. 1848. 131 sz. hivatalos lap. Megjelenik naponkint egy — országgyűlés alatt több — nagy regál ivén. Előfizetési díj a’ folyó év hátra levő 6% havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben. — Előfizethetni Budán, a’ kiadó-hivatalban (vár, Fortuna-utcza, Jálics-ház 132 sz. a* m. k. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál. — A* szabott díjú hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjnak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. — Magánhirdetések nem vétetnek fel. Utasítás a’ népfelkelés tárgyában. A népfelkelés eszközlésére ’s rendezésére nézve az utasítás magában a’ népfelkelés eszméjében, a’ haza nagy veszélyében ’s a’ hon mindenároni megmentése kötelességének érzetében fekszik , ’s azért csak a’ következő lényeges utasítási pontokat szükség kijelölni. 1. Az átalános népfelkelés, nem máról holnapra halasztható, azonban hosszabb időre sem számított rendes katonáskodási hivatást, hanem azt foglalván magában, hogy az ellenség berohanásának közel fenyegető veszélye elháritassék; — szükséges, hogy a’ felkelésben az összes fegyverfogható nép, mind, ki csak karját birja, korra, rangra, vagyonra való különbség nélkül személyesen részt vegyen. Itt meghatározott számról vagy helyettesítésekről szó sem lehet, mert gazdag és szegény egyiránt tartozván életét ’s hazáját menteni, —a’ ki helyettesíthető volna, az maga személyében tartozik felkelni. Azért első alapszabálynak tekintendő, hogy a’ népfelkelésben minden férfi, ki csak karját birja, személyesen részt venni tartozik, ’s e’ kötelesség alól csupán csak az erőtlenség ’s betegség menthet fel bárkit is. — A’ teljesen nélkülözhetlen cselédségnek honmaradására nézve azonban vagyonbátorsági tekintetből méltányos figyelem lehet. 2. De mivel a’ fegyverfogható férfilakosságnak felkelése és kiindulása mellett a’ közbátorságot gondoskodás nélkül hagyni nem lehet, azért kivétel alá esnek azon, de csak azon köztisztviselők ’s községi elöljárók, szolgák, pusztázó katonák és őrök, kik a’ közbátorság tekintetéből nélkülözhetlenek. Hogy azonban ezen kivétel kibúvó ajtócskává ne váljék, kötelességül teendő az illető polgári biztosnak ’s katonai parancsnoknak, az ekként honmaradható egyéneket személyenként kijelölni, egyszersmind arra is gonddal leendvén, hogy a’ honmaradó gyámolatlanabb lakosság lelki vigasztalás és orvosi segély nélkül ne maradjon; de az is szükséges, hogy ebben a felkelő nép se szenvedjen hiányt. Semminemű más kivételnek hely nem adatik. 3. E’ szerint a’ honmaradó gyámoltalanabb lakosság közbátorságának fentartása csak a’ legnélkülözhetlenebb személyzetre lévén szorítva, a’ védkaroknak hiányát a' törvény szigorúságának kell pótolni. És azért az illető királyi biztos mindazon vidéket és községet, honnan a’ népfelkelés mozduló állapotba téteték, a’ király ’s haza nevében ostromállapotba helyezendi, ’s ennélfogva rendelendi, hogy a’ közbátorságnak megháboritói a’ legszigorúbb katonai törvények szerint kérlelhetlenül büntettessenek , melly végett addig, mig a’rögtönitélő bíróságok a’ megyei hatóság által kellő számban rendeltetnének, addig, mig a’ felkelt nép hazulról ki nem indul, a’ katonai és polgári biztos egyetértőleg, azutánra nézve pedig a’ honmaradandó elöljáróság bízandó meg, a’ teljhatalmú kir. biztos által, a’ közbátorságnak illyképen fentartására. 4. Méltányos, hogy még a’ védelmező férfisereg távol van, a’ honmaradottak polgári keresetekkel ne zaklatassanak, azért is a’ népfelkelés idejére ’s azon helyekre nézve, honnan a’ felkelő sereg mobilizáltatik, a’ polgári perlekedés felfüggesztendő. 5. De mindenek felett szükséges, hogy az ostromállapotból következő fenyíték és szigorúság a’ népfelkelés sikeresitésére kérlelhetlenül alkalmaztassák, azért e’ részben az engedetlenség, hanyagság és mulasztás, de kivált az ellenszegülés, néplázitás, bujtogatás, ’s a’ hazafias készségnek lehangolására számított áskálódások a’ haditörvények teljes szigorúsága szerint büntetendők. 6. A’ népfölkelési seregnek fel kell fegyvereztetni, ’s e végett nemcsak mindenki köteles, a’ kinek arra módja van, magát bárminemű fegyverrel ellátni, hanem egyszersmind elengedhetlenül szükséges mindennemű fegyvert, bárkinél találtassék, e’ felkelő sereg számára mindenkitől requirálni, és használat végett jegyzék mellet átvenni. 7. Azonban a’ népfelkelésnek nem az lévén közvetlen czélja, hogy az ellenséggel homloksorban szembe álljon, hanem hogy őt hátban ’s oldalról nyugtalanítsa ’s fogyaszsza, haladását, hátrálását, közlekedési eszközeit megrontsa, akadályozza , marhát, gabonát előle eltakarítson, az ellenség élelmiszereit elfogdossa, társzekereit elfoglalja, betegeit ’s elmaradozóit, kisebb csapatait elvágja és elfogja, ’s őt e’ szerint pusztítsa ’s kevesitse; a’ nyílt csatáktól óvakodjék, de a’ nyugtalanitásokkal soha fel ne hagyjon, őtet soha pihenni, nyugodni ne engedje; — kivált pedig a’ folyókoni átszállást akadályozza. Mindezen czélok végett nem épen szükséges, hogy a’ felkelő nép mind lőfegyverekkel legyen ellátva, mikkel különben is a’ gyakorlatlanok bánni nem tudnának, hanem elégséges, ha ez mindenkinek, kitől más nem telik, legalább egy lándzsája, kaszája, fejszéje van. E’ szerint kell tehát a’ népet fölfegyverezni. — De világosan megjegyeztetik, hogy azokat, kik maguk vagy községük részéről még illy fegyverrel sem láttatnának el], az ország kormánya fogja felszerelt kaszákkal ellátni. 8) Élelemmel az útra nézve a’ felkelő nép részint magamagát látja el, részint községe által segittetik, — de a’ mint rendeltetése helyére megérkezik, élelmezéséről az ország kormányának költségére történjék gondoskodás, magában értetvén, hogy ha élelmet ad is az ország kormánya, de az egész népnek fizetést nem adhat; — zsold tehát a’ népfelkelésnél nem jár. 9. A’ népfelkelésnek 3 nap alatt rendeztetni, kiállíttatni ’s útnak indíttatni kell; és pedig oda, a’ hol a’ gyilpont kijelöltetik. 10. úgy fegyverzési, mint élelmezési tekintetben tájékozás végett mulhatlanul szükséges, hogy minden népfölkelési csapatnak, a’ mint lakásáról kiindul, száma, minősége, fegyverzeti állapota ’s kiindulásának ’s rendeltetése helyére megérkezésének valószínű ideje iránt, a’ népfelkelési kormánybiztos futár által értesittessék. 11. Legnagyobb szolgálatot tehet a’ lovasság; ezt tehát a’ lehetőségig szaporítani kell. 12. Minden nagyobb községben, honnan legalább is 500 ember kiáll, egy népfelkelési hadiparancsnok ’s egy polgári biztos fog a’ teljhatalmú országos biztos által neveztetni, a’ kisebb helységek pedig egyesitendők. 13) Ezen biztosok és parancsnokok a’ népfölkelés rendezésében ’s vezérletében a’ fegyelemre szorosan ügyelve, helységeikre nézve mindazon teljes hatósággal felruházandók, melylyel a’ teljhatalmú országos biztos felruházva van. 14) Az önkéntesek és ujonczok kiállítása, a’ mennyiben már munkában van, a’ népfölkelés miatt nem késleltetendő, különben magában a’ népfölkelési seregben folytatandó és eszközlendő, minthogy hon fegyverfogható nép nem marad. 15) Valamint a’ teljhatalmú orsz. biztos a’ reábizottakról a’ kormánynak felelős, úgy maga irányában mind a’ hadi, mind a’ polgári biztos a’ sikeres végrehajtásról személyesen felelősökké teendi. Eljárásának további szabályozását az illető biztos a’ körülményekből a’ veszély nagyságából ’s azon hazafias indulatából meritendi, mellytől várja a haza, hogy a’ hon megmentésének eszközlésére hivatása körében fáradhatlan buzgalommal közredolgozandik. — Pest, octob. 16-kán 1843. a’ honvédelmi bizottmány Kossuth Lajos, elnök. Rendelet. Hazánk érdekét veszélyeztető cselszövők és árulók egymássali érintkezését és bujtogatásait gátolni, mellőzhetlen szükség lévén, útlevelek használatára nézve, következők rendeltetnek, ’s illetően adatnak köztudomásra. 1. Lakásuk helyéről bárhova utazni szándékozók, kivétel nélkül magokat útlevéllel ellátni köteleztetnek. 2. Útlevelek csak olly egyéneknek adhatók, kik utazásuk czélját kijelentik, és a’ hazára nézve ártalmas kezdeménynek, legkisebb adatok gyanújával sem terhelhetők. 3. Az útlevelek rovatai következők: utazó neve, életmódja, állapota (t. i. házas-e vagy nem), vallása, születéshelye, lakhelye, életkora, termete, arcza, haja, szeme, orra, különböztető jelei, utazási czélja, utitársa. 4. Az útlevelekben, bármelly rangú egyéneknek adassanak is azok, a’ 3-ik pontbeli rovatok szerint személyleirásuk beiktatandó; ezen szabály az utitársakra nézve is állván. 5. Iparosok, kik vándorolni avagy megkezdett vándorlásukat folytatni kívánják; ezt, illető törvényhatóságuknál bejelenteni, ’s vándorkönyvüket, a’ hatóságnák láttamozás után, érvényesítés végett a’ belügyministeriumhoz felküldeni köteleztetnek. 6. Ezen szabályokban foglalt kellékekkel el nem látott utazók gyanúsaknak fognak tekintetni. 7. Minden városban vagy nagyobb községben, az utasok levelei szigorú vizsgálat alá veendők, hol azok egyszersmind múlhatlanul látamozandók. 8. Ezen rendelet pontos végrehajtását föltétező helybeli haladéktalan intézkedés, az illető törvényhatósági elnöküknek szoros felelősség terhe alatt meghagyatik. 1205 B. Hivatalosan értesülvén az országos honv. bizottmány, miszerint a’ Feketehegyen szállásoló székely huszár alezredesi osztály, az 1-ső székely gyalogezred századja és Donmiguel ezredből tizen, azonkívül a’ császárhuszár ezredből 3 közvitézjl a’ szerb és rácz lázadókkal öszveütközésbe jővén a’ tőrök elzsákmányolt lovak és szekerek eladása után bejött 719 ft. 3 krnyi összeget mint hű fiai a’ hazának ajándékul a’ haza oltárára letették és Beöthy Ödön orsz. korm. biztos urnak átadták. Melly hazafiai szép és dicséretre méltó vonást az orsz. honv. bizottmány közhírré tenni, és az illetőknek a’ haza nevében köszönetét nyilvánítani kötelességének ismeri. Pest, oct. 18-án 1848. Az orsz. honvédelmi bizottmány. Nyáry Pál helyettes elnök, 1846. «I. E. Bunyik József, ki magát az alkotmányos rend, csend és a’ fejedelem által szentesített törvények ellenére, az országot rabló csoportjaival megtámadt Jellachich pártos merényeinek alacson eszközéül adva, több bűnös tettein felül, folyó October hó 7-én és 8-án Eszék városában a’ törvényesen választott tanácsot eltörlötte, uj tanácsot választott, azt az említett Jellachich parancsai alá rendelte, ’s a’ postahivatalt is megtámadta és azoknak hivatalnokait letette, — ezennel törvényenkivüli honárulónak nyilvánitatik, ’s mindenki által szabadon elfogathatik,—sőt ennek, élve vagy halva teljesítésére, minden igaz hazafi, a’ legszigorúbb felelet terhe alatt köteleztetik. Pest, October hó 17-én 1848. az orsz. honvédelmi bizottmány. Kossuth Lajos elnök, 1203. E.Vukovits Sebő, kor. biztos folyó hó 12-én kelt hivatalos tudósításával jelenti, hogy gróf Latour, voltosztrák had- Ugyministernek, Temesmegyében fekvő birtokait elfoglaltatni rendelte. Pesten, octob. 18-án 1848. Az országos honvédelmi bizottmány Nyári Pál, helyettes elnök. 5324. Rendelet. Az eddig herczeg Voronyeczky nevet viselő vadászcsapat 38-ik számú zászlóaljá alakitatván, ezen rendelet vétele után tüstént Pestre vonulni siessen. Ezen zászlóaljhoz tiszteknek kineveztetnek Kapitányokat: Kölgen Ferencz, volt főhadnagy a’ nemzetőröknél. Aufenberg József, volt főhadnagy, Wéber Ernészt, volt főhadnagy segédtiszt a’nemzetőröknél* Orseczky Antal ) ^ csapatijegi kapitányok: Markovics Dénes) Főhadnagyokul: Veseli Ede segédtiszt Róth Márton. Forster Kálmán. Nagy Pál. Schluga Hugó. Böjtfalvi Ferencz. Petrovai Ákos. Alhadnagyokul: Mesztehics Berta. Bögöri Pál. Tóth István, Kukányi Alajos: Borsó György. 168