Közlöny, 1849. január (1-15. szám)
1849-01-16 / 2. szám
D 14 szám. Horváth Antal, bácsmegyei főispán és kormánybiztos jelenti, hogy Sztratimirovics Mladen úr 1 lovat, és a’ következő Bácsmegyében kebelezett helységek, úgymint: Új futok 1 lovat, Ó futok 3, Kula 3, Bukin 2, Piros 3, Ó Léove 2, Új Lőove 2, Begecs 2, Kulpin 2, Petrovácz 3, Glozsán 2, Ókér 2, összesen 28 lovat. Kisács helysége pedig alkalmas lovat nem adhatván annak vásárlására 160 pft ajándékoztak, melly hazafias tettük ezennel köszönettel közhírré tétetik. Kelt Debreczenben jan. 14-kén 1849. Az osztályigazgató hiv. távollétében * Szathmáry Mihály őrnagy. D 18 szám A’ pótlovazási igazgatóságtól. Hajdú János, békésmegyei szeghalmi lakos az állodalomnak két lovat ajándékozott, melly hazafias tettét közhírré tenni szoros kötelességének tartja a’ pótlovazási igazgatóság. Kelt Debreczenben január 14-kén 1849. Az osztályigazgató hiv. távollétében Szathmáry Mihály őrnagy. 112 R. P. K. Kéretik azon képviselő úr, ki a’ napokban a’ rendőri hivatalnál egy eltévedt koffert mint nem sajátját feljelentett, hogy ezt, miután igazi tulajdonosa jelentkezett, a’ rendőri hivatalba (Nagy Czegléd utcza, Komáromiház) mielőbb beküldeni szíveskedjék. Debreczen jan. 14-kén 1849. A’ Schlick elleni seregosztály vezérletét, miután Mészáros Lázár hadügyminister úr, részint meghűlés, részint a’ hófény által okozott szemgyöngeség miatt lemondott, a’ honvédelmi bizottmány Klapka György táborkari ezredesre bízta, kinek erélyétöl ’s ügyességétől gyors és hatályos sikert várhatni. Elöleges közlés a’ képviselőháznak jan. 14. déli 12 órakor a’ debreczeni fötanoda teremében tartott üléséről. Hitelesíttetvén a’ f. hó 13-diki ülés jegyzőkönyve, a’ beadott szavazatuk szerint Gorove, Szacsvay és Hunfalvy választattak el jegyzékül. Ezután Hunfalvy Pál, kijelenté, miként többen nem hallották, hogy Nyáry Pálnak tegnap előadott indítványára a’ ház határozott volna, ’s hogy ő ki a’ tárgyat igen fontosnak ismeri, további vitatást óhajt, vagy ha már be is lenne fejezve, új indítványt teend; előadása azonban, miután Nyáry Pál érintett indítványa szavazás utján nem fogadtatott el, ’s igy a’ ház e’ részben világosan határozott, elhangzott. Végre Asztalos Pál felolvasván a’ ház által a’ nemzethez intézendő, és hogy annál kimerítőbben tárgyaltathassék kinyomatni rendelt proclamatiót, az ülés eloszlott. CX-dik ülés a’ képviselő házban január 9- kén 1849-ben reggeli 11 órakor, a’ debreczeni ref. collegium teremében. Korelnök: Palóczy László. Elnök: Tisztelt ház! Miután megérkeztünk, jelentem, hogy törvényesen választott fő- és alelnökeink közöl egyik sincs jelen. A’ tegnap tartott előleges tanácskozmányban tetszett a’ tisztelt képviselő uraknak megállapodni abban, hogy ezen esetben az elnöki széket a’ háznak korelnöke foglalja el. Én követtársaimnak ’s a’ tisztelt ház parancsolatának tisztelettel hódolva az elnökséget addig is, és nem tovább, mig a’ törvényesen meg választott elnökök megérkezendenek, készséggel elfogadom. Kubinyi Ferencz: Azt tartom, hogy ezen ülést nem lehet valóságos nyilvános ülésnek tartani, mert minden ok nélkül a’ szabályokat elvetni nem lehet, hanem mielőtt még talán arról lehetne szó, hogy a’ szabályok megtartassanak-e vagy sem, azt tartom, hogy ezen kérdés felett minden esetre szükséges lesz tanácskozni, még pedig választmányig, vagy nomitévé változván által a’ képviselői ház. Miután két alelnökünk van szükségesnek tartom intézkedni, hogy a’ két elnök közöl egyik itt legyen, mert az esett értésemre, hogy az egyik elnök Heves vármegyében intézkedik, és a’ másik Hevesben van, tehát tehetne intézkedni, hogy egyik mindenesetre ide jöjjön. Szükségesnek látom, hogy comité tartassák, mert szorosan véve a’ háznak tárgya sincs, melly felett tanácskozzék, kivéve az elnök választást, ez pedig olly nevezetes kérdés, hogy minden esetre szükséges lesz előbb comitévé alakulni. De még nevezetesebb azon körülmény, miszerint jól emlékezhetik a’ tisztelt ház , hogy egy bizottmány küldetett Windisgraeczhez és Bécsbe, melly a’ kibékülést megpróbálja, annak minden esetre előbb referálni kell, addig ne tartatnék nyilvános ülés, hanem csak comité. (Zaj.) Én vélekedésemet mondom ki, egy hatalmas felkiáltással nem határozhatunk, mert itt a’ többség határoz. Én azokat, kik elküldettek, compromittálni nem akarom, hanem következetesen akarok működni és bevárni azon bizottmányt, hogy annál alaposabban lehessen intézkedni. A’ többiről, hogy miként kell védeni a’ hazát, a’ honvédelmi bizottmány intézkedjék, és a’ sereget lássa el mindennel. Véleményem tehát, mint kijelentettem , a’ két kérdésre nézve az, hogy az elnök választás, és azon kérdésre nézve mikor tartassák nyilvános ülés , és mi tárgya legyen, elébb comitévé alakuljon a’ ház. Kossuth Lajos: Az előttem szólott érdemes követ úrnak véleményében nem osztozom. Egyátalában semmi okot nem látok arra, miért ne kezdené meg , vagy nem is kezdésről van szó, hanem miért ne folytatná az országgyűlés a’ maga munkáját mint eddig folytatta. Valahányszor akár a’ kormány felhívása , akár pedig a’ képviselő urak kívánsága egyes speciális tárgyakra nézve bizottmány, vagy is inkább nem nyilvános üléssé leendő átalakulását a’ háznak szükségessé fogja tartani, az meg fog történni, hanem most zárt ülést tartani, én részemről ki a’ ház parancsából a’ kormány tagja vagyok, nem tartom szükségesnek. Mi mondani valónk van, az a’ nyilvánosság elébe való, ennél fogva én a’ comité formábani tanácskozásnak most helyét nem látom. Két tárgyat hozott elő Kubinyi képviselő úr, egyik az elnök lemondása, ez még nem volt semmi tárgyalás alatt, ’s éppen e’ perezben akarom a’ korelnök úrnak felolvasás végett bémutatni azon levelet, mellyet a’ ház elnöke küldött. Mi a’ másikat illeti, azon választmányról, melly az utolsó ülésből ki volt rendelve Magyarország ügyének békés kiegyenlítését megkísérteni, arra nézve nem tudok egyebet mondani a háznak, mint azt, mennyiről tudomásom van, hogy t. i. azon bizottmány elment de hol van, miként járt el, mikor jő vissza, arról semmi jelentést tenni nem tudok. Ha azon bizottmány már itt volna, és előlegesem a kormánnyal vagy közölte volna a’ maga jelentését, vagy pedig béjelentette volna azt, hogy szükségesnek tartja a’ maga jelentését előbb nem nyilvános ülésben terjeszteni elő, akkor helyes ok volna, azt a’ szerint tárgyalni, de midőn azon bizottmány itt nincs, annak bevárásától az országgyűlés munkálodásának folytatását felfüggeszteni nem tartom szükségesnek, sőt károsnak; mert nyíltan kielentem, hogy hadseregünk vitéz maga viselete, és a’ népnek lángoló honvédelmi szeretete után nincs fontosabb ügy, melly nagyobb súllyal nehezkedhessék a’ nemzet sorsának mérlegében mint az , hogy az országgyűlés mi hamarébb mondja ki a’ szót, vagyunk ma mint tegnap voltunk, és tanácskozunk (közhelyelés). Én ebben igen nagy súlyt látok. Záborszky Alajos jegyző: Olvassa Pázmándi Dienes elnöknek Kecskeméten jan. 5én 1849. kelt lemondó levelét, mellyben előadja miként a’ bekövetkezett aggasztó események olly leverőleg hatottak kedélyére, hogy egéssége végkép megromolván az elnöki tisztet tovább viselni nem képes, de mihelyt járuló állapotban leend, örömmel foglalandja el képviselői székét a’ képviselői házban. Elnök: úgy hiszem igen váratlanul lepett meg mindnyájunkat ezen leköszönés méltóztassanak nyilatkozni az iránt,lehet-e ’s kell-e elfogadni? vagy mit csináljunk ezen lemondó levéllel. Bezerédy István: Azt tartom Kubinyi Ferencz barátom nem azon értelemben volt, miszerint itt mi előre meghatározzuk, hogy bizonyos ideig gyűlést nem tartunk. Mikor kell gyűlést tartanunk azt a’ napi események, kötelességünk érzeté- I tének mivolta hozza magával, és fogja felelni. Nehéz időket élünk, ám de próbának nézi ezt csak a’ jó honfikebel mellyel isten egyéneket mint nemzeteket képesekké teszen egy magasabb hivatásuknak teljesítésére, és bízom igazságában, hogy nem hiadja el szentügyünket és annál edzettebben férfiasabban és alkalmasabban fog a’ nemzet kikelni azon zivatarból, mellyet ő tudja, miért bocsátott reánk. Mi tiszta lelkiismerettel lehetünk, mert nem tettünk mást, mint kötelességünket, képviselői hivatásunkat teljesítettük. Mi nem tettünk mást, mint védtük királyi esküvel szentesített törvényeinket, mellyeket a’ múlt év elején az ország képviselői hoztak, mellyeket védeni, épségben fentartani küldöttek minket ide azon milliók, kiket itt képviselni szerencsénk van. Ezen öntudatban bátran nézhetünk minden viharnak elébe, és ne feledkezzünk el arról, hogy midőn legrosszabbul látszatt nak alakulni az emberi rövidlátó szem előtt a’ dolgok, isten hatalmának karja és segítsége annál közelébb van. Tapasztalta ezt a’ magyar nem egyszer, és erős hitem, tapasztalni fogja ezen alkalommal is, csak a’ kötelesség ösvényéről a’ törvények korlátai közöl ki ne lépjen, mint eddig ki nem lépett. Ezen öntudat késért benünket Debreczenbe, ezen a’ magyarságnak viruló, és nagy jövendőt ígérő fővárosába, ezen öntudat szerint fogunk intézkedni, és nem sok idő fog eltelni, hogy ismét ezen öntudattal megyünk vissza hazánk fővárosába, és a’ magyarságnak ügyét diadalmasan látva, intézkedhetünk hazánknak ’s nemzetünknek virágzására. Mit kell tennünk holnap, holnapután, a’ dolgok fogják mutatni, előre megkötni magunkat nem lehet. Most az elnöki kérdés van szőnyegen. Én e’ részben véleményemet nem nyilvánítottam, lemondás el nem fogadása kérdés nem lehet, ha ő kinyilatkoztatta, hogy lemond, és nincs itt, nincs időnk tudja isten meddig várakozni, de egyébként is nem tartanám a’ dolgok minőségéhez illőleg, hogy itt a’ képviselői ház lépést tegyen. Most van két alelnökünk, tehát vagy új elnököt kell azonnal választani, vagy intézkedni, hogy mind a’ kettő vagy az egyik alelnök minél előbb az országgyűlés helyén megjelenjék, és folytassa a’ szabályok szerint hivatalát mind addig mig a’ rendes elnökség el nem lesz foglalva. Én véleményemet mondom ki abban, hogy nem gondolnám, miként most alkalmas időpont legyen azon-al az elnök választáshoz fogni, hanem czélszerübnek, jobnak, és alkalmasbnak látnám megbízni a’ kormányt, hogy tegyen ren-idelést, miként a’ legrövidebb idő alatt vagy az egyik, vagy mind a’ két alelnök Debreczenbe jelenjen meg. Ha addig valami igen sürgős dolog adja elő magát, itt van tisztelt veterán korelnökünk, megteszi kötelességét, é s addig az elnökválasztásra nézve intézkedést tehetünk, de azt gondolom, hogy ma azonnal ne fogjunk elnökválasztáshoz, a’ kormány tegyen intézkedést hogy az alelnökök egyike minél előbb jelenjék meg, addig pedig ha a’ ház vagy kormány, ülést kíván tartatni a’ korelnök elnöklete alatt jelenjünk meg. A’ mai ülés teendője az, hogy mondja ki az országgyűlés, miként azon testület, melly Pestet elhagyta kötelességét teljesítve Debreczenbe jött és üléseit folytatja. Bónis Sámuel: Miután a’ ház nyilvános tanácskozásba tettlegesen bele kezdett, véleményemet a’ napirenden levő tárgyra, az elnöklemondás kérdésére nézve ki akarom szinte jelenteni. Az a’ kérdés adja magát elő, kellessék-e a’ lemondott elnök helyett újat választani vagy sem? Vélekedésem szinte az, mit Bezerédy képviselő úr mondott, hogy t. i. jelenleg a’ választással nem kell bíbelődni, van két alelnök, ’s még megérkeznek, a’ korelnök, és mindenkor, midőn a’ háznak más elnökei nincsenek, ez vezetheti a’ tanácskozást. Ezen véleménynyel mint mondám egyet értek, azon kis különbséggel, hogy úgy kívánnám kifejezni, miként a’ kormány az alelnökök egyikével tudassa a’ háznak azon határozatát, miszerint őket, kötelességüket teljesitendöket ide minél előbb elvárjuk. Ezen kérdést, ha a’ többség megnyugszik benne, el lehetne dönteni. Ha a’ ház ezen kérdést eldönti, bátor leszek a’ másik teendőhöz hozzá szólani. Madarász László : Az ellen, hogy jelenleg nem ereszkedünk választásba, legkisebb észrevételem sincs, megjelenvén az elnök, intézkedik a’ ház , mit tegyen az elnökválasztás kérdésében. Elnök: Mint látom senki nem kíván többé szólani. Első kérdés az, hogy a’ főelnök lemondása elfogadtatik-e vagy nem? (Elfogadjuk.) Tehát bátor vagyok kijelenteni, hogy Pázmándy Dénes úrnak lemondását a’ ház elfogadta. Másik kérdés, hogy a’ főelnök megválasztása függőbe hagyatván, felszólittatik a’ kormány az iránt, miként a’ törvényesen választott alelnökök egyikét felszólítsa a’ ház határozatából, hogy elnöki székét foglalja el, és akkorra tartsa fel a’ ház intézkedését, az elnöki szék betöltésére ezt is végzésnek kimondom. Harmadik kérdés az: mig ez megtörténik, tetszett a’ háznak megállapodni abban, hogy a’ mennyire olly dolgok fordulnak elő, mellyek nyílt ülést kívánnak, a’ korelnök elnököljön ? (Közhelyeslés.) Ezek iránt tehát tisztában volnánk. Kossuth Lajos: (éljenzések között a’ szószékre lép) Tisztelt ház! a’ honvédelmi bizottmány kötelességének ismeri a’ tisztelt házat azon eseményekről, mellyek jó és balszerencse irányzatában az országgyűlésnek utolsó ülése óta közbejöttek, annyiban értesíteni, mennyiben azon értesítés részleteit a’ körülmények megengedik, mert a’ mint mi tudjuk a’ hadi munkálatokra nézve a’ még munkában levő hadi terveknek előleges kitálalása és előterjesztése nem czélra vezető. Az országgyűlés kimondd azon meggyőződését, miszerint a’ nemzet képviseletének folytatását és a’ kormányzatot nem lehet kitenni a’ főváros falai alatt netalán vívandó egyetlenegy harcz kétes kimenetelének. Azt gondolom az országgyűlés ezen határozatát helyeselni fogja a’ kérlelhetlen biró a’ história, és már is igazolták az eddigi körülmények, mert én megvallom, nem számítottam arra, hogy seregünk olly hamar el fogja hagyni a’ fővárost, mint elhagyta. Január 5-kén vonultak ki seregeink a’ fővárosból a nélkül, hogy a’ főváros falai alatt valamelly eldöntő ütközet megkisértetett volna. Erről lehetnek különbözők a’ vélemények, de minden esetre a’ dolog megtörtént, a’ dolog tény. És mi alkalmasint olly időket élünk, hogy jelenleg nem annyira a’ múltak bírálata, hanem a’ jövendő iránti gondoskodás tartozik kötelességünkhöz. Akárhová forduljanak is az események, méltányolni fogja a’ főváros lakossága hadseregünknek azon magaviseletét, hogy egy kétes harcz kimenetele által, melly a’fővárosban lett volna vívandó, nem kívánta koczkáztatni a’ főváros vagyoni állapotát, nem kívánta kitenni azon dúlásnak, mellynek jeleit Bécs városa, ostrommal lett bevétele alkalmával ugyanazon ellenséges tábortól tapasztalta. Lehet, hogy seregeink kivonulása pillanatnyi kárt okozhat a’ hazának, de ha valaki tartozik iránta köszönettel, tartozni fog mindig épen a’ főváros lakossága, ezt megjegyezni szükségesnek tartottam. Seregeink kivonulása akként történt, hogy az egyik igen tetemes rész, a’ másik által kellőleg fedezve, már az ifj hadi munkálatoknak irányában igen sikeres elöhaladást tön akkorra, midőn az ellenség észrevette, hogy a’ főváros kiürittetett. Hogy merre ment seregünknek azon része, arról nem szólhatok bővebben, hanem ez alkalommal arra kell kérnem a’ tisztelt házat az egyik vezérnek jelentése folytán, méltóztassék megengedni, hogy Frideczky képviselő úr néhány napig ne legyen kénytelen megjelenni a’ ház előtt, mert ott ő reá valami teendő vár. (Helyes.) Seregeink kivonulván a’ fővárosból, haditanács tartatott,mellyben jelen voltak, a’ táborvezérkari főnök Vetter tábornok, nem különben Görgey, Perczel, Répásy és Lázár tábornok urak, és a’ táborvezéri karnak, több tisztjei, —s ennek következtében állapítatott meg egy hadi munkálati terv, mellynek végrehajtása körül a’ lehetőségig intézkedni a’ bizottmány kötelességének ismeri. Seregeinknek több részeiről — mert úgy kívánván a’ sors, hogy eddig sokfelöli vidékeket valánk kénytelenek őrizni — részint örvendetes, részint nem örvendetes híreket kell mondanom. Örvendetesek az erdélyi események, hol Bem tábornok mindeddig a’ legfényesebben igazolta a’ kormánynak és nemzetnek benne vetett bizodalmát. (Éljen!) A’ ki által vett mondhatom egy deorganisált, és a’ balesemények által hangulatában megcsökkent csekély sereget, és azon sereg a’ küzdelmek által a’ bátorság ösvényén mindinkább inkább erősödve, most már a’ legbátrabb és legharezszomjazóbb seregünk közé tartozik annyira, hogy,mint Bem tábornok hivatalos jelentésében írja, csaknem kétségbe esnek azok kiket a’ hadi munkálatoknál fogva egyik, vagy másik pont őrzésére hátra hagyni kénytelen, írja egyszersmind hogy ő nem kíván a’ törvényhozó testnek és kormánynak alkalmatlankodni ezúttal segítség kéréssel, sem ember, sem fegyver, sem pénz, sem ruházat, sem élelem, sem ló tekintetében. (Közhelyeslés.) A’ sereg, mellyet meglehetős elmállott állapotban és számban adtunk kezébe, egyénekben jelenleg 20,000 körül áll, és azt gondolja, hogy Erdélynek számba vévén hét forrásait, azon sereget lépései közben mind inkább szaporitandja. Ámbár én részemről kijelentem a’ háznak, hogy Bem tábornoknak hadimunkálatai mindezen szép ajánlatai mellett is különös fontosságot nyernek az által, hogy az országgyűlés itt van, de a’ kormány nem fog csupán arra támaszkodni, és minden esetre intézkedni fog, ha a’ körülmények úgy kivánandják, segéderőről az ő táborának szaporítására és átalában azon vidéknek fedezésére. Utolsó levele mellyet vettem Beszterczéröl szól, mellyet Naszóddal az oláhlázadás fészkével együtt januárban foglalt el, —és különös méltánylattal kell említenem, hogy eddig még mindig megszokta mondani előre mellyik nap, mellyik órában mit fog elfoglalni, eddig még minden előremondásai teljesültek. Megírta 20-ik dec. hogy 29-én Kolosvárt el fogja foglalni, 29-én megírta hogy január 2-án el fogja foglalni Beszterczét és Naszódot szóval minden tervei eddig pontról pontra telyesültek. Miskolcz tájékán úgy hiszem értesítve van már a’ ház, nem olly örvendeztető volt azon harcz mellyet Mészáros hadügyminister intézett, egyébiránt jelenthetem hogy egy pár harczedzett zászlóaljnak oda rendelését tartván szükségesnek, a’ kormány intézkedett hogy a’ hadvezér azt megkapja, mi már eddig táborával egyesült is, mondhatom, hogy legjobb zászlóaljaink egyike van a’ küldött segítség között. Történtek lemondások a’ tábornál egyes tisztek részéről, történtek egyes átmenetelek is mi illy körülmények között a’ históriában megszokott történni. Egyébiránt seregeink megvannak, és nem kívántatik semmi egyébb, minthogy a’ népnek lelkesedése által támogatva, a’ tisztelt képviselő ház maga férfias kitartásával vezérelje — az igazságos diadal felé, mert vezéreink akként vannak meggyőződve — többektől kaptam már e’ részben tudósítást’s kevesen vannak már hátra — hogy ha vesztett ütközetek haleseményei nehezkednének is a’ hazára, valameddig a’ nemzetnek képviselete, kormánya, és hadserege van, a’ végdiadal felett kétségbe esni nem kell. Azon vidéken vagyunk melly vidék valahányszor Magyarország szabadságáért küzdeni kellett, legkitűnőbb volt a’ szabadság harczában, és a’ melly vidék soha sem tette le fegyverét, mellyet Magyarország oltalmára emelt fel, valameddig fegyvere gyözedelmével vagy becsületes békekötéssel nem volt a’ nemzetnek szabadsága biztosítva és kivíva. Azon szellem most is megfogja hatni ezen vidéknek népét, miként érzi azon kötelességet, hogy a’ nemzetnek azon szabadságát, mellyet ősei vérükkel szereztek az ivadéknak meg kell tartani, ha a’ maradéknak átkát nem akarja magára vonni azon szabadság oda engedéséért, mellyet ezer év óta megtudott védeni a’ magyar. (Közhelyeslés). Jónak vélném ha egy rövid határozattal vagy felszólítással a’ nép irányában méltóztatnék a’ képviselőház a’ tiszavidékének azon általam biztosan remélt jóhangulatát gyámolitani azon tekintéllyel, melly fekszik a’ nemzet képviselői felviditásában. Egyébiránt örömmel mondhatom, merre jöttem utamban a’ nép önként, felhívás nélkül tódult azon igénytelen férfiú körébe, kinek ha van valamely fontossága a’ nemzet előtt, az csak egyenesen azon kötelességnél fogva van, mellyet a’ tisztelt képviselők bizalma gyenge vállaira ruházott. (Zajos éljenzés.) A’ nép tódult körömbe, alkalmam volt több nagy községben a’ néppel egy pár szót váltani, és találtam ezen tiszta tősgyökeres becsületes romlatlan szivü népet olyannak minőnek találni óhajtottam, és reméltem. Jelentem a’ tisztelt háznak, hogy a’ honvédelmi bizottmány kötelességének fogja ismerni, azon esetre ha az ellenséges seregek a’ tisza vidéknek szent földjét megszentségteleniteni akarnák, a’ népet átalános felkelésre hivni fel, azon népet, melly úgy nyilatkozott, hogy óhajtja az órát midőn elbánhat a NEMZETI GYŰLÉS. "