Közlöny, 1849. április (68-92. szám)
1849-04-04 / 70. szám
szitve lévén, azt hiszem, lehet szavazni. Legelső kérdés lenne tehát, hogy miután az igazoló választmány véleményében kifejtett okok és tekintetek a’ rendkívüli körülményeknél fogva, Csernátoni Cseh Lajosnak képviselővé választatását — törvényes, és érvényesnek nyilatkoztatja, áll-e a’ bizottmány véleménye vagy nem? A’ kik pártolják ezen véleményt, méltóztassanak felállani. (Kevesen állanak fel.) A’ többség véleménye szerint tehát ezen választás az elősorolt okoknál fogva, sem érvényes, sem törvényesnek nem tekintethetvén, a’ ház határozatiig kimondja, hogy a’ képviselői hely üres, az illető kerületnek meg fog íratni, hogy válaszszon újra képviselőt. Dobolyi S.: Ugyanott az ócsai választókerület választását is épen azon szempontokból igazolta az igazoló bizottmány, tehát ez is abba a’ cathegoriába esik. (Az sem érvényes.) JSzep Elnök: Ezt sem fogadja el a’ ház. Épen most vettem a’ honvédelmi bizottmánytól Perczel Mór tábornok úrnak egy örvendetes hivatalos jelentését. Felolvastatik, Elnök: Ezen jelentés tudomásul vétetik. — Szintén most adatott be folyamodás Torontál megyei Tamásfalvi és K. helységbeli lakosok részéről, miszerint őket a’ vadráczok kikergették lakaikból és mindenökből kifosztották, ’s utólsó ínségre jutottak, segélyt kérnek. (A’ kérvényi bizottmányhoz utasittatik.) A’ ház parancsolta volt, miszerint adjon be a’ hadügyministerium egy körülményes jelentést, minő rendelések vannak téve az elfogott hadi foglyok ’s tisztek bánás módja ’s fizetése iránt; a’ hadügyministerium ezt beadta ’s kéri mielőbbi tárgyalását, hogy tudja magát mihez alkalmaztatni. (Ki fog nyomatni.) A’ pénzügyministerium azon jelentése, hogy a’ hivatalnokoknak mennyi fizetésük, és minő hivatalnokoknak mennyi napidijjuk van, ki van már nyomatva, mit és hogy akar rendelkezni iránta a’ ház ? (A’ számadásokat vizsgáló bizottmánynak adassék ki.) Kiadatik tehát a’ számadásokat vizsgáló bizottmánynak, hogy iránta adjon véleményt. Most egyéb tárgy nem lévén, az ülés eloszlik. Ülés vége déli 12 órakor. 46-dik ülés a’ felsőházban mart. 30-án 1849. reggeli 11 órakor. Olvastatik hitelesítés végett e’ folyó hó 27-én tartott ülés jegyzőkönyve. Ujházi László: Egy észrevételem van a’ jegyzőkönyvre, az mondatik abban ugyanis, hogy a’ jelenlevőknek lajstroma fog csak közöltetni. Én úgy értettem a’ határozatot, hogy nemcsak a’ megjelenteknek nevei, hanem a’ kiküldetésben levőké is közöltetni fognak. Szentiványi Károly: Azoknak névsorát lehet csak közölni, kik a’ ház által fel vannak mentve a’ megjelenéstől, azoknak névsorát, kikkel a’ kormány disponál, nem közölhetjük, mert azt még jelenleg nem tudjuk, kikre fogja ezt kimondani a’ honvédelmi bizottmány. Itt van egy lajstrom, hol fel vannak jegyezve azok, kik kormányi kiküldetés következtében működnek; már most az a’ kérdés, hogy azokra nézve állanak-e még azon körülmények, melyek szükségessé tették azt, hogy egy vagy két hónapra a’ kormány által kiküldettek bizonyos megyékbe, mert nem tudjuk, hogy a’ kormány azokra nézve a’ tett rendelkezést meg fogja-e tovább is tartani vagy nem ? A’ jegyzőkönyv hitelesítése után Elnök: Ezek a’ szokott után közöltetni fognak az alsóházzal, és a’ honvédelmi bizottmánynyal. B. Vay Miklós hozzám folyamodott eltávoztatási engedelem végett, mellyet — a’ ház jóváhagyását remélve, — mégis adtam, minthogy azt, tartom azon okoknál fogva, mellyek általa előadattak, addig, mig egéssége helyreáll, az engedelem megadható volt. Egyébiránt a’ folyamodást ’s ahhoz csatolt orvosi bizonyítványt fel lehetne olvasni. — Olvastatott b. Vay Miklós eltávoztatási engedelmet kérő levele. Elnök: Illy körülmények között nem lehet megtagadni az engedelmet. Egyébiránt nem tudván azt, hol fog tartózkodni, b. Vay Miklóst megkértem levelem által, hogy hol tartózkodását adja tudtomra, mit teljesített is. Egyszersmind jelentem , hogy gr. Csáki László a’ honvédelmi bizottmánytól megbízást kapott, mellynek következtében el fog távozni. Beöthy Ödön: Én egy felszólítást akarok irányozni, mi inkább a’ kormányon ülő egyéneket illeti, és meg vagyok győződve, hogy a’ mi iránt felszólamlok, olly közérdekű és annyira a’ nemzet életéhez megkivántató tápszer, hogy azt talán egyóldalúlag elnézni valóságos bűn volna. Valamint a’ régi korszakbeli hírlapok nem egyébnek tartattak a’ népek által, mint koholmányoknak, úgy a’ mostani felvilágosodás időszakában nem annyira koholmányoknak tekintetvén többé, hanem mint tárháza a’ történetíróknak — mert alkalmasint azok fognak idővel anyagot szolgáltatni arra, hogy a’ nemzetek élete híven leirathassék — nem értem a’ királyi biographiákat, mert eddig Magyarország történetei nem egyebek voltak, mint leírása annak, hogy e’ vagy ama király ekkor lépett trónra, illyen ’s ily ilyen hadai voltak, győzött vagy győzettetett, ekkor uralkodott és elhalt ekkor, — ki származási fákat akar felállítani nagy érdekkel hathat a’ maradékra nézve; arra nézve, ki a’ korszakot nem élte keresztül, kevés becscsel bir. Tudjuk, hogy különösen a’ Tisza népe — mellyet némellyek ferdén fogtak fel — minden üres időcskéjét, ha egyébbel nem, a’ régi kalendáriom vagy a’ Zsoltárral mulatja magát, és azt, már annyiszor keresztülolvasta, hogy annak kapcsai már nem is igen fogják öszsze a’ borítékot. Ezen olvasmány lelki élvezetet ad, és erősít a’ hitben ’s vallásban; de hála az égnek és a’ haladás időszakának a’ mostani korszak annyira változtatá alakját, hogy a’ gubás ember is előveszi a’ Közlönyt és más hírlapot, egy kis figyelmet fordít az eseményekre és olvasgat, miután mindennek szemtanúja nem lehet. És igy, a’ nép érdekében látom szükségesnek, hogy a’ hivatalos lap, a’ Közlöny, ne csak hűséggel adja elő az eseményeket, hanem iránytűűl szolgáljon arra, hogy a’ nép felfogja mi a’ teendő most és jövendőre, a’ privat lapok azt cselekedvén , mi tetszésükben áll. Tudom, hogy a’ történetírókra nézve az országgyűléseken előadott beszédek nagy fontossággal és érdekkel bírnak, és azt nagy hűséggel kelletik a’ közönséggel tudatni, ezt tehát a’ térről leszorítani nem is kívánom; a’ hazai események közlésében is meglehetősen megnyugszom, de a’ külföldi cselekvények közlése, mellyeknek ritkán ugyan, de néha mégis jövünk adataihoz, a’ legkielégithetőbb elmebeli tehetségeket sem képes kielégíteni. Íme a’ napokban jöttek ide külföldi hírlapok, mellyeknek némelly részletei némelly lapokban megjelentek, a’ hivatalos lapban alig olvashatók, pedig megvallom , olly tartalomdús és jelen helyzetünkre olly annyira alkalmazhatok, hogy egy órai késedelem, egy nagy csatavesztéshez hasonlít. Az angol parlamentben a’ legközelebb alkalommal egy interpelláló történt a’ siciliai eseményekre vonatkozólag, és az interpelláló tag insurgenseknek nevezte azokat, kik a’magok alkotmánya mellett fogtak fegyvert, és a’ külügyeket vezető minister Lord Palmersten — ezt mindenki vésse sziveredésbe, mert tökéletesen Magyaroszágra illik — azon nevezetes választ adá, hogy egy olly nemzet, melly alkotmánynyal volt századok óta felruházva, mellynek alkotmányát 4812—ik évben ujonan megerősítették, és a’ melly alkotmányt mint szövetségese Angliának, ez is garantirozza, egy olly nemzet, melly törvényes állását a’ fejedelmek, kik olly örömest deriválják hatalmukat az Istentől, megtámadják, és a’ nép alkotmánya védelmére fegyvert ragad, nem insurgens,az jogos téren van, az tulajdon szabadságát védi. Magyarország alkotmánya nyolczszáz év óta fenállt 1848-ba vívta ki uj chartáját melly esküvel szentesíttetett, és most megtámadtatik azon chárta , és azon nép, melly uj chártájáért ontja vérét, insurgensnek neveztetik. Ezen elv nemcsak hazánkra, hanem Európának minden alkotmányaira alkalmazható. A’ constantinápolyi austriai követ azon kérdést intézte a’ portához, hogy mit fog tenni azon esetben, ha a’ slav monarchia alakulni akarna. A’ cseh követek midőn Kremsirbe akartak menni, zárva, ’s katonai örökkel elfoglalva találták a’ házat, azt mondták, fogunk követeket választani, de nem Austria hanem Frankfurt számára; a’ frankfurtiak keveset tudtak az austriai eseményekről, Smerling minister pedig mit sem tudott, és lelépett. Mennyiben tehát birtokába juthatunk külföldi híreknek, meg kell ragadnunk az alkalmat, hogy azok minden késedelem nélkül közzé tétessenek, habár a’ discussiok szőkébb körre szoríttatnának is, de marad annyi papiros, hogy e’ részben sem fogunk hiányt szenvedni. Nem mindenkinek érdekében áll tudni, hogy ott a’ melly része az országnak az ellenség által el van foglalva, az úrbéri rendszernek behozatalát igen szépen divatba hozzák, és a’ magyar nép, melly szabadságát most kezdi élvezni, nem fog-e feleszmélni, midőn homlokát azon verejték verte, mint első apánkét azon átoknál fogvi: „hogy véres verejtékkel keresd a’ te kenyeredet,“ de ne saját földeden, hanem idegen földön, és midőn az valósulni kezd, ott, hol az ellenség hatalmasan működik, a’ népet vissza akarja görnyeszteni ismét azon igába, nem fog-e kettöztetett erővel felkelni, ha tudja, mi vár reá a’ meghódolás esetében. Ezek és illyen események tudatásával, mellyek annyira bevágnak a’ nemzet jövendőjébe, és képesek a’ nemzet jövendő sorsát megállapítani, és megdönteni az ármányt, késedelmezni nem annyira hiba mint vétek. És én felkérem a’ tisztelt elnököt és azokat, kik a’ honvédelmi bizottmánynak tagjai, méltóztassanak a’ dolgot oda irányozni, hogy az illyen czikkek, az alkalmazás sem maradván el azoktól, mert én száraz kivonatokkal meg nem érem, mert valamint a’ pap felmegy a’ prédikáló, székbe felveszi a’ textust, ’s az alkalmazást sem hagyja el, úgyszintén, midőn a’ nép értelméhez írunk, az alkalmazásnak nem szabad kimaradni, mert különben nem fog felvilágosittatni, és nem volna kevesebb mint ha a’ pap felmenne a’ székbe, Ezechiel prófétából egy textust elolvasna, és meghagyná a’ népnek, hogy otthon szabadon elmélkedjék róla. Kívánom tehát, hogy jövendőre nézve a’ Közlöny szerkesztősége midőn a’ külföldi hírek érkeznek, azokat azonnal kimeritőleg tudassa a’ közönséggel, mert az a’ nemzet életében nagy szerepet fog játszani, és hazánk jelen körülményei között minél inkább kívánatos és hasznos fog lenni. Elnök: Van szerencsém bihari főispán úr ezen interpellatiója következtében jelenteni a’ t. felsőháznak, miszerint az elősorolt okokat méltányolta a’ honvédelmi bizottmány ’s iránta épen a’ tegnapi ülésében határozatot is hozott. Eddigelé a’ Közlönyben az előbbi rendeletek nyomán ’s következtében, csak az alsó és felsőházi okoskodások ’s tanácskozás menetele adatott ki, ’s ezek annyira betöltötték lapjait, hogy alig maradt hely külföldi eseményen számára; itt különösen több ivet nem is lehete adni, mert sem szedők nagy számmal nincsenek, sem sajtó. A’ honvédelmi bizottmány kiadta most a’ rendeletet, hogy ennekutána midőn illy nevezetes külhirek lesznek, azon tekinteteknél fogva, melyeket t. bihari főispán ur méltóztatott megérinteni, ’s hogy a’ köznépre jó eredménynyel hat, és helyheztetésünkre igen alkalmazható — hagyja el inkább a’ Közlöny a’ hazait, t. i. az országgyűlési debattokat későbbi lapjaiban ’s a’ külnevezetes híreket megelőzőleg és azonnal, mihelyt kapjuk,közölje. E’ szerint azt gondolnám, ezen rendelet által, a’ tett interpellatiót illetőleg, segítve lesz, kiváltképen hogy ha a’ sajtó és szedők hiányát nem fogjuk úgy, mint most, érezni, a’ mikor naponkint több ivek is megjelenhetendnek. Tökéletesen meg vagyok győződve a’ felöl, mit t. bihari főispán ur felhozott hogy a’ hazának jelen körülményei között szükséges a’ népnek felvilágosítása t. i. hogy micsoda elvek vannak az európai nemzeteknél is e’ tekintetben elfogadva, ’s mik történnek a’ külföldön, mellyek reánk is alkalmazhatók, és mik történnek benn az országban, mellyet szükséges a' népnek tudnia, hogy felvilágosuljon; ’s azt hiszem, a’ honvédelmi bizottmány e’ tekintetben mindent el fog követni ’s már kiadott rendeletének sikert fog szerezni. Eddigelé ezt tenni nem is lehetett, mert külföldi lapokat nem tudtunk kapni úgy, mint már most a’ mártiusi plakát ’s manifestum után; ezóta természetesen reánk nézve igen érdekes külföldi hírek birtokába jutottunk ’s reménytem, ezentúl már folyvást is jutni fogunk. Ha a’ 1. felsőház jegyzőkönyvbe kívánja tétetni a’ nagy többség azon nézetét, hogy ezentúl a’ hivatalos Közlönylap az előterjesztés szerint szerkesztessék ’s eziránt a’ honvédelmi bizottmány feszólíttassék — mindenesetre meg fogjuk tenni, hanem most, azt hiszem, elegendő a’ honvédelmi bizottmánynak e’ tekintetben legújabban kiadott rendelete. Különben is Jósika Miklós úr fel fog ügyelni, hogy illy nevezetes küldolgok azonnal a’ hivatalos lapban megjelenjenek. B. Jósika Miklós: Én azon hivatalos lap felügyeletével meg voltam bízva,megvallom, igen sokszor megszólítottam annak szerkesztőségét: miért nincsenek benne külföldi hírek ? sőt többet tettem, magam szereztem külföldi lapokat, ’s azokból több nevezetességeket közöltem a’ szerkesztőséggel, de a’ szerkesztő mentségéül mindig azt hozta fel, mit a’ tisztelt elnök úr is méltóztatott felemlíteni, hogy t. i. még Szemere Bertalan belügyministériumából kijött rendelet következtében köteles minden országgyűlési debartokat egész terjedelmében közölni. Én tehát e’ részben magam megtettem az indítványt, hogy az illy nevezetes külhirek közöltessenek a’ Közlönyben; tegnap is e’ részben midőn a’ szerkesztőséget felhivattuk, minden megtörtént, csak egy nem, mit a’ szerkesztőségnek majd magam fogok megmondani, t. i. az, a’ mit a’ t. bihari főispán úr említett meg, hogy a’ külföldi hírek ne csak pusztán szárazon közöltessenek, hanem egyszersmind legyen meg azoknak felvilágosítása ’s alkalmazása is Ezt, mondom, igen örömest magamra vállalom, minden módot el fogok követni, hogy a’ felsőház kivonata teljesüljön. Beöthy Ödön bihari főispán. Miután a’ t. felsőház elnöke ’s b. Jósika M. honv. bizottmányi tagok itt kijelentették, hogy ezen dolog iránt már részint intézkedtek, részint még intézkedni fognak, különben is ollyan lévén az interpelláló, melly egyátaljában elfogadtatik, nem látom helyét, hogy a’jegyzőkönyvbe jöjjön; a’ tett kijelentéssel tökéletesen megelégszem, de ha be akarja a’ t. ház tenni, azzal sem sokat gondolok. — A’ másik kérdés, mellyet elnök úrhoz intézek, az: fog e’ parlament, mint eddig szokásban volt, a’ következő ünnepi napok alatt szünnapokat tartani ? Kívánnám, hogy a’ honvédelmi bizottmány a’ t. elnök úrral egyetértöleg e’ tekintetben választ nyújthatna e’ háznak, ’s hogy annak következtében egyes tagok tudhassák, eltávozhatnak-e a’ székhelyről pár napra, vagy nem? Elnök: E’tekintetben a’ honvédelmi bizottmány nem rendelkezhetik, mert a’ honv. bizottmány az országgyűlés kifolyása. Nekem az alsóház még nem adta tudtomra, hogy a’ jelen körülmények között meg fogja-e a’ régi szokást e’ részben tartani. Én nem reménytem, hogy a’jelen körülményekben az alsóház felfüggeszsze üléseinek tartását a’ következő ünnepnapok alatt is, mert épen most adhatják magokat elő olly jelenetek, mellyek miatt összeülni kénytelen. Ha netalán lenne néhány napi szünet, iránta az alsóházi elnök úrral értekezni fogok, ’s a mai jegyzőkönyv hitelesítése végett holnap tartandó ülésben fel fogom jelenteni. B. Sztojka Imre: Visszamenve az előbbeni tárgyra, azt tartom, hogy a’ tett indítványt szükséges a’ jegyzőkönyvbe betenni, akár szóval, akár tettleg történik, annak mindig be kell a’ jegyzőkönyvbe tétetni. Kun G othárd: Én a’ t. bihari főispán úr előterjesztését magamévá teszem ugyan, csak azon kevés megjegyzést kívánom hozzá tenni, váljon Erdélyre — a’ hol tudjuk, a’ múlt hónapok alatt mennyire el voltak a’helyhatóságok zárva az újságok használatától — nem volna-e szükséges az ottani kormánybiztos által olly intézkedéseket végrehajtani, hogy minden helyhatóságnak, hol csak e’ lapokra előfizetés nem történt, a’kormány saját költségén küldje meg a’ Közlöny hivatalos lapot. Beöthy Ödön: Megnyugtatásául előttem szólt t. főispán úrnak csak azt vagyok bátor mondani, hogy még januarius hónapban megtétettek eziránt a’ lépések, ’s minden törvényhatóság számára megküldettek a’ hivatalos Közlöny lapok, akkor is, amikor én még ott, mint kormánybiztos működtem, a’ hova csak lehetett, mindenüvé elküldettek, hiszem, hogy azóta most is folyvást küldetnek. Szentiványi Károly: Értésemre esvén, hogy Hurbán ellenséges seregével kezéig megyém felé, a’ mennyiben némi pénzkezelés, habár nem olly nagy összeg is, bízatott rám, de miről számadóim becsületbeli dolog — rövid időrel eltávozhatásom iránti engedelem adásra vagyok bátor a’ t. felső házat felkérni. Elnök : Az engedelemadás a’ t. háztól függ, részemről bátor vagyok kérni a’ t. főispán urat, méltóztassék még néhány napot várni, például jövő szerdáig. Most más tárgy nincs, holnap 11 órakor ismét méltóztassanak megjelenni. Ülés vége 12 1/2 órakor. 47-ik ülés a’ felsőházban mart. 31-kén d. e. 11 ór. Elnök: b. Perényi Zs. Elnök: A’tegnapi ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Szentiványi olvassa a’ jegyzőkönyvet. Elnök: A’ felsöház tegnapi interpellatioja következtében a’ bihari főispánnak az iránt t. i. ha valljon a’ t. ház fog-e az ünnepek előtti héten üléseket tartani, vagy a’ régibb szokás szerint szünnapok lesznek, elnökileg értekeztem a’ képviselőház elnökével, és azon tudósítást vettem, hogy az alsóházban ezen kérdés még fel nem merűlt; azonban vélekedése az, hogy a’ jelen körülmények között nem hiszi, miszerint az alsóház üléseit felfüggeszthesse. A körülmények olyanok, hogy minden nap jöhetnek elő események, mellyek következtében az országgyűlés együttléte szükséges. Egyébiránt az alsóház holnap fog ülést tartani, midőn ezen kérdés felmerül, és azután tudósítani fogom a’ tisztelt felsőházat. — Jelenleg más foglalatosságunk nem lévén az ülésnek vége van. BELFÖLD. Középszolnokból. Tasnád, mart. 27. Közép-Szolnokmegye közéletében, eredményeiben nagy hatású egy változás történt. — Az orsz. honv. bizottmány rendeletéből teljhatalmú kormánybiztos Décsey László ur a’ megye székhelyét Zilah városából Tasnádra a’ megye kebelébe áttette. — A’ változás Zilah és környékének gazdászati ’s anyagi érdekeit kellemetlenül illeti; de a’ megye kerületének, a’ magyar elemnek, ’s az érmelléki nagy terület magyar lakóinak szellemére, ’s nemzetiségök fejlesztésére üdvös hatású. Hogy e’ különböző hatás az érdekek futólagos, de összesimulandó súrlódását eredményezte, igen természetes. De hogy a’ megsértett érdek többektől a’ változás fötényezőjének gyanított korm. biztos személyessége ellen törvén ingerültségével, a’ közügyekben most minden áron szükségelt összetartást koczkáztatta, — ez veszélyes vala, hanem szerencsére a’ veszély a’ mart. 26-diki gyűlés nagy többségének higgadt ’s erélyes összetartásán ’s kötelességérzetén megtört. — E’ gyűlésben korm. biztos ur az öt kinevező ’s a’ székhelynek Tasnádra áttételét rendelő leiratot, — és öt mázsa szalonna, és egy silány honvédnadrág miatt — ellene a’ Zilahon székelt bizottmány által emelt vádra kormányunknak — korm. biztosi eljárását méltányló ’s az irt gyanúsításokat merőben alaptalanoknak és részenkint kisszerűeknek is nyilvánító választás olvastatván föl, ’s előadásában e’ kérdések közötti tiszta eljárását fejezvén fel; a’ nagyobb rész helyeslő elismerése után kevés számból álló elleneinek személyeskedési indulata elenyészett, — ’s ily hangulatot váltva a’ dolog kormánybiztosunknak a’ béke ’s összetartásra felhívó nyilatkozata örömmel fogadtatott. A’ tanácskozás sarkpontja a’ megyeház már rég óhajtott áttételéért kormányunkhoz intézendő egy köszönő felírás iránti indítvány vala. — Kik az előbbeni kérdésben a’ kormánybiztos ellen nyilatkoztak, ellenzették ezt is. — De mivel mostani viszonyaink között föpolitikánk a’ magyar elem, a’ függetlenségünknek egyedül alapul szolgálható magyar elem értelmisége ’s közszellemének fejlesztését, a’ megyei közéletnek, ellenséges oláh környezetből feleink közé keblesitése által biztosítani ’s ekkép 253