Közlöny, 1849. április (68-92. szám)
1849-04-21 / 85. szám
És adjuk tudtára Magyarország ’s a’vele egyesült Erdély, és hozzá tartozó minden részek és tartományok lakosainak azon kijelentéssel, hogy az említett egy és oszthatlan magyar álladalom minden hatóságai, községei, városai, kerületei, megyéi és polgárai, szóval, minden egyesek ’s testületek, a’ trónvesztett Habsburgi, ’s utóbb Habsburg-Lothringi ház iránti hűség, ’s engedelmesség kötelességei alól teljesen és tökéletesen feloldva vannak, sőt attól a’ nemzet nevében eltiltatnak, ’s mind az, ki a’ nevezett házból netalán a’ királyi hatalom bitorlójául fellépni merészkedő egyént, tanácscsal, szóval, vagy tettel gyámolitaná, honárulási bűnt követ el. Melly határozatainknak életbeléptetését ’s közhirrétételét a’ magyar álladalom kormányának meghagyatván, azt minden e’ végre szükséges törvényes hatósággal ezennel felruházzuk, ’s a’ rendeletei és intézkedései iránti törvényes engedelmességre a’ nemzet nevében minden honpolgárt kötelezünk. Kelt Debreczenben, 1849-ki ápril 19-dik napján tartatott nemzeti gyűlésünkből. A’ magyar nemzet törvényesen egybegyült főrendei, ’s képviselői. B. Perényi Zsigmond, Almássy Pál, a’ felsőház másodelnöke, a’ képviselőház alelnöke. Szacsvay Imre, jegyző. A’kormányzó elnök minden kormánybiztosokhoz és azon főispánokhoz, kik a’ hazához hívek maradván, tettleg is kormányozzák megyéiket a’ következő rendelet által közlé a’ nemzetnek fentebbi nyilatkozatát. 5891 K. e. Önnek hazafius indulata úgy, mint politicai jelleme ’s belátása feleslegessé teszi, hogy az ide mellékelt okiratot indokolással, vagy magyarázattal kisérjem. Egyébiránt is a’ tények legvilágosban szólanak, és hazánkban bizony oda jutottak az álladalmi viszonyok, hogy a’ nemzetgyűlés nem idézi elő, hanem csak kifejezi ’s szavakba foglalja jelen nyilatkozatával az állapotot, mellyet az események, és különösen a’ királyi széket maga alatt elrombolt dynastiának bűnei reánk erőszakolának, és megérlelének már úgy, hogy a’ nemzet képviselői valóban kötelességüket teljesítették, a’ haza, az emberiség, a’ közerkölcsiség, az igazság és minden iránt, mi jó és szent, a’ midőn ünnepélyesen kimondák a’ nemzet nevében és ennek hatalmával szentesitek azt, mi a’ nemzet anyagi és szellemi életében már tényleg megszületett, ’s él, isteni és emberi jog, és a’ világ örök törvénye szerint elmulhatlanul elismerést követel, és követel tért, mellyen dicsőségére az istennek és javára hazánknak és az emberiségnek hasson és növekedjék. A’ mint pedig üdvös vala, hogy a’ nemzeti gyűlés bölcs figyelemmel kisérvén az események folyamát, időnek előtte nem szakasztotta le éretlenül a’ hazának sok drága vérrel öntözött életfájáról a’ gyümölcsöt — úgy miután mindenki előtt nyilvánlevéknél ás a’ függetlenségi okiratban előadottaknál fogva az emberi belátás minden jelei szerint teljesen megérettnek kelle már ismernie állapotunkat, valóban nem is lehetett tovább halasztania azt, hogy a’ nemzetet a’ beállott új időszakba be is vezesse, miszerint minden teendői ahoz szabva intéztethetvén, ne kényszerittessenek természetelleni és a’ hazának kártékony kinövésekre a’ legnemesebb erők, mellyek a’ dolgok természetével összehangzó helyzetben és működésben a’ legjobb gyümölcsöket termendik. Érezte ezt már egy idő óta a’ derék nép, — érezte, és kemény harczai közt szivén viselte a’ vitéz hadsereg, — érezték és tapasztalták a’ hatóságok és lélek — könyebbüléssel sőt hazafius ihlettséggel fogadandják bizonyosan mindannyian a’ nemzeti gyűlés eme nyilatkozatát, melly benső erkölcsi becsén kívül, sokféle gátló akadályt és nehézséget közdolgaink előmozdulásában elhárít, és megszabadítván hazánkat a’ leleplezett, és ezzel el is halt gonosznak kisérteteitöl, kitisztult erkölcsi levegőben annál lelkesebb működésre költ és hiv fel minden erőt a’ setétség ködeiből kiemelt szent száljaink felé. Ezen felfogást, ezen érzelmet, mellyet bizonyosan ön is lelkében hord, fogja minden módon ápolni, kifejteni, és megfelelő eredmények elérésére gerjeszteni, a’ hatás köréhez tartozó testületekben úgy, mint egyes személyekben is, a melly végre különösen minél rövideb idő alatt, és a’ legnagyobb elterjedésre szolgáló módon el fogja juttatni a’ nemzeti gyűlés ide zárt határozatát minden községhez, közhivatalhoz, lelkipásztorhoz és iskolához, — ezen kívül pedig magán utáni terjesztés végett is — hazafiuság, és népszerűségben kitünőbb egyénekhez — és ezekhez ön is kapcsoland saját részéről kísérő leveleket, a’ körülmények szerint czélszerűen szólván, az illetékhez és eloszlatván, külünösen a’ netalán egy, vagy más vidék és helyzethez képest támadható bármelly eszméletet, melly talán balfelfogás, alaptalan kétkedés, vagy bármi okból a’ fenforgó állapot dicső és üdvös voltával nem volna teljes öszhangzásban. És egyházi és polgári innepet rendelend ön minél megfelelőbbet minden községben, és minden testületnél is, melly arra alkalmatos helyzetben van, hogy a’ nép lelki állapotja ezzel is emelkedjék. Különösen kedves dolog leend pedig, meg vagyok győződve, a’ nemzeti gyűlés előtt, és én méltó elismeréssel fogadandom, ha testületek úgy, mint egyesek ezen ünnepet a’ haza védelmére önkénytes honvédek felajánlásával, vagy sebesült vitézeink ápolására czélzó jótékony cselekedetekkel is dicsőíteni módot és alkalmat találandnak. Ezeket a’ dolog hivatal szerinti ’s diplomaticai ellátásával egybekapcsolván, és ezzel a’ népet teljesen előkészítvén, utasítom önt, hogy a’ nemzeti gyűlés eme határozatát a’ törvényhatóságok főhelyén, ezen kívül pedig minden községben a’ legrövidebb idő alatt és a’ lehető legnyilvánosb és ünnepélyesb módon kihirdettesse, kikiáltássá és teljes kötelező erővel életbe léptesse, minek ünnepélyesség jön minden módon, menynyire lehet személyes jelenlétével is emelni fogja. Egyszersmind minden czimeket, felírásokat, jeleket, és bármi egyebet, mi a’ száműzött dynastiával összeköttetésben van, minden közhivatalos és nyilvános helyeken eltörlend, ’s távolitand, hogy a’ nép külsőképen is mindenben szemlélje, miként zsarnokaitól és véres jármától teljesen megszabadult. Elvárom ennek tudósítását mind ezeknek és egyebeknek, miket a’ körülmények szerint, még e’ dologban intézni szükségesnek látand, teljesítése folyamatáról és olly jelentékenyebb vonásokról is, minek magokat e’ között előadhatnák, úgy mint a’ határozatnak különféle nyelvű, még tán kivántató példányok számáról következtetni fogván mind azt, mi talán még részemről e’ részben szükséges volna. Éljen a’ szabad magyar haza! Kelt Debreczenben, april 19-kén 1849. Az ország kormányzó elnöke. • 5194. f . RENDELET. A kormány elébe sűrűen érkező folyamodványokból kedvetlenül tapasztaltatik, hogy az úrbéri tartozások megszűntével némelly volt földesurak annál inkább kezdik igénybe venni,sőt tisztviselők segedelmével rövid uton eszközlött végrehajtással is részint erőszakolni teljesítését azon szolgálatoknak, mellyekre magukat némelly lakosok még a’volt hűbéri viszonyok alapján na úrbéri birtok használatáért lekötelezték, részint birtokbéli elmozditás rögtöni eszközlése mellett kizárólagos tulajdont követelni olly telkekben is, mellyekre nézve még tisztába hozva nincs, ha azok majorsági vagy úrbéri természetűek legyenek-e, vagyllyanok, mellyek minden közterhek viselése mellett régebben adózó kézen használtatván, továbbá is minden eddig tett úri szolgálatok megszűntével ugyanott hagyandók. Illy esetekről részletesebben intézkedni, jelen viszontagságos körülmények között a’ törvényhozás még eddig akadályozva volt, de miután a’ robot, dézma, ’s ezzel együtt járt egyéb tartozások már eltöröltettek, eléggé nyilvánította ez által a’ törvényhozás abbeli szándékát, hogy minden más esetekben is azon viszonyokat, mellyek a’ szolgaságra mutató hübérnek színét viselik, megszüntetni kívánják; megvárta tehát mindenkitől azt, hogy ebbeli szándékának életbeléptetését kiki saját körében az idő szellemének, jövendőnek ’s a’ közérdeknek figyelembe vétele mellett békés kiegyenlítésekkel előkészíteni, nem pedig ingerültséget szülő szigorúbb követelések támasztásával akadályozni fogja, annál inkább, nehogy a’ minden körülményeket hazánk megrontására álnokúl felhasználó ellenség innen is alkalmat vegyen, a’ hon polgárait magán érdek felzaklatása mellett egymás ellen bujtogatni, hol csak lehet, ingerültséget, bizalmatlanságot , elégületlenséget elköszölni. Ennélfogva a’ tulajdonra tehető maiden sérelmes következtetések nélkül, addig, mig a’ törvényhozás fent említett esetekre nézve részletesen és határozottan intézkednék, mire nézve a’ törvényhozás elébe a’ kormány haladéktalanúl törvényjavaslatot előterjeszteni fog, minden illető törvényhatóságok a’ következő ideiglenes rendelkezések megtartására felelet terhe alatt köteleztelek: 1- er. Az 1848: IX. törvényczikk az urbér és azt pótlószerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok, robot, dézma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről rendelkezvén, ’s ezen törvény a’ majorságból szerződés mellett beírt és csak haszonbérnek tekintendő vagyonokra ki nem terjedvén, mindazok, kik szerződés mellett olly telket vagy földet bírnak, mellynek majorság természete kétséget nem szenved , a’ szerződéses kötelességeket teljesíteni tartoznak; ellenben 2- ot. Midőn a’ teleknek úrbéri természete kétséget nem szenved, az ilyen telektől az eltörlött tartozások semmi szín alatt nem követeltethetnek. Hogy pedig azon kérdésnek, mi legyen majorság vagy úrbériség, értelmezése minden kétségen felül legyen helyezve, kijelentetik, hogy majorsági természetűnek veendők azon telkek és földek, a) mellyek iránt az uraság bebizonyítja, hogy azokat a’ volt jobbágy a’ közösből vagy a’ földesuraság magán birtokából foglalta. b) azon irtások, mellyek a’ jobbágy fentartására számba nem voltak és jobbágyi állománnyá nem változtak. c) azon telkek vagy házak, mellyeket a’volt jobbágy vagy zsellér olly szerződés mellett bir, mellynél fogva bizonyos határidő elteltével a’ birtoknak vissza kell szállani az uraságra, vagy ha a’ szerződésben az uraság világosan fentartotta jogát a’ tartozásokat megváltoztathatni. Ellenben úrbériségnek, következőleg minden földesúri követelésektől mentnek tekintendő mindaz, a’ mi a’ volt jobbágy birtokában és nevezetesen: a) Mi a’ Theresiai urbérben bemondatott. b) A’ mi be ne nem mondatott is, de bebizonyittatik, hogy az urbér behozatalakor már te iki illetőségképen jobbágy kézben volt. c) A’ mi később majorságra vagy udvartelkekre telepíttetett, vagy a’ majorságból az úrbéri telekhez csatoltatott, ha az illyen telepítés adórovatba ment, vagy ha adórovatba nem ment is, de a’ volt jobbágy a’ házat maga építette, ki szerződésen kívül úrbéri szolgálatot vagy azzal felérő fizetést teljesített. d) A’ törvény szellemében urbériséget pótló állapotnak tekintendő az is, midőn a’ földesúr nem képes felmutatni olly szerződést, mellynélfogva bizonyos határidőnek eltelte után a’ birtoknak az uraság szabad rendelkezése alá vissza kell szállania, mint szintén a’ szerződésben a’ tartozásoknak megváltoztatása iránt az uraság jogát fen nem tartotta. e) Az úrbéri állománnyá változott irtások. Az urbériségért cserébe kapott majorság hasonló úrbéri természetet ölt magára. g) Az uraság által a’ jobbágytól az I. Rész 40. czimének ürügye alatt elfoglalt telek az idézett törvény esete és szüksége felsőbb bíró által is jóváhagyott ítélettel nem bizonyittatik. 3- or. Minden ollyan esetben, midőn a’ lakos a’ telket vagy földet úrbériségnek, az uraság pedig majorságnak követeli, a’ a’ kérdést a’ barátságos egyességnek nem sikerülése esetében az 1848. törvény szellemében alispáni bíróság ítélje el, a’ fokonkénti fellebbezés a’ volt jobbágynak birtokában maradása mellettenhagyatván. 4- er. Ilyen perekben az alispáni bíróság vizsgálatot fog készíteni és ezen vizsgálatot a’ perhez melléklendi, a’ következő kérdő pontokra: a) a’ kérdéses telek az urbér behozatalakor az úrbéri táblába bemondatott-e ? vagy ha be nem mondatott is b) az urbér behozatalakor telki illetőségképen jobbágy kézben volt-e ? c) ha a’ telek az úrbér behozatalánál későbben telepittetett, bejött-e adó rovatba? d) ha adórovatból kimaradt, a’ házat a’ volt jobbágy építette- e, úrbéri szolgálatokat, vagy azzal felérő fizetéseket teljesítetett-e ? e) szerződés mellett történt-e a’ település, és a’ szerződés bizonyos határidőhöz van-e kötve, mellynek eltelte után a’ birtoknak az uraságra vissza kell szállani, a’ szerződésben fentartotta-e az uraság, hogy a’ tartozásokat tetszése szerint változtathassa? f) Időközben nem történt-e a’ kérdés alatti telekre nézve a’ földesúr és volt jobbágy között csere, kielégíttetett-e a’ jobbágy a’ csere által, és a’ cserélt telek a’ mitsiknak természetét felőlivé adó alapjává vált-e ? g) A’ peres telek nem úgy jutott-e a’ földesúr kezére, mint elhagyott jobbágy telek, mellyet a’ törvény szerint ruma jobbágynak kellett kiadni ? h) Nem ollyan-e a’ peres telek, mellyet a’ földesúr az I. rész 40-ik cziménél fogva udvartelekké változtatott, de később ismét jobbágynak adott ki, mint már majorság-telket, és ha ily ilyen, tudja-e a’ földesúr felsőbb vizsgálaton is keresztül ment bírói ítélettel is bizonyítani, hogy az I. 40. czimének szüksége fenforgott ? 5- ör. A’ volt jobbágynak,ha kívánja, tiszti ügyvédi pártfogás rendeltessék. 6- or. Azon lakosok, kik valamelly nem úrbéres helyre mint zsellérek, vagy földdel biró gazdák haszonbér vagy szolgálatok lekötelezése mellett bizonyos időre úgy telepedtek le, hogy ott felépítkezvén, rendes községekké is alakultak, habár az elköltözésekre szerződésileg kikötött határidő kitelt volna is, megszokott tűzhelyeiket oda hagyni nem kényszeríttethetnek hanem úgy ez esetben, valamint akkor is, ha az általuk még az úrbériség megoldása előtt kötött telepítési szerződés feltételeit magukra nézve a már felszabadított úrbéresek irányában nyomasztóknak éreznék, hogy ez csak elégületlenség, nyugtalanság és ingerültség folytonos anyagául szolgálna: az illető hatóság, mihelyt hasonló esetek tudomására jutnak, az illető felek bizodalmát bíró egyénekből alakítandó küldöttség által rögtön intézkedni fog, hogy a’ telepítő ’s telepítettek között ideiglenesen is olly egyesség eszközöltessék, melly a’ törvényhozásnak e’ részben teendő rendeletéi a’ közbékét biztosítsa. Minden önkénytes foglalások ezennel szigorúan eltiltatván, a’ telekről kibecsültetések is, úgy az úrbéres mint nem úrbéres helyeken mindenkor csak alispáni bíróság ítéleténél fogva történhetnek, fennhagyatván a’ birtokonbelöli felebbezés. Hivatalos tudósítások. 5540.z. A’ vallásügyi ministeriumnak Viszkoczi Henrik II. Enyedi minorita zárda priorjára nézve 448 sz. alatt felterjesztett azon javaslatára — hogy nevezett Viszkoczi Henrik részére a’zárda kárai ’s feldulásának lehető helyrepotlásául 1000 pft utalványoztassék, elhatároztatott, hogy a’ nevezett priornak a’ szerencsétlen N.Enyediek ügyénezi hív ragaszkodása ’s a’ zárda kiraboltatása tekintetéből, az évenkinti 300 pft segélypénzen felül, a’ véleményezett 1000 pft megadatik. Kelt Debreczenben april 18. 1849. Az ország kormányzója. 5552.e. Hajdú Böszörményben lakó özvegy Montlika Mihálynénak kinek öt fia áll hadi szolgálatban, ’s igy azoknak gyámolító környezetétől megfosztva van, ’s szükölködőleg él, — egész hátra levő életén át havonkint 10 pft segélypénzzeli ellátása elhatároztatott. Kelt Debreczenben april 18-án 1849. Az ország kormányzója. KINEVEZÉSEK. Kineveztetnek 10,370. A. h. Hadbiróka 1. Mecséri Gyula, a’ tüzérséghez. Baló Samu, a’ 12-dik honv. zászlóaljhoz. Nagy József, a’ kardszagi térparancsnoksághoz. Szecsei Lajos a’ biharmegyei mozgó csapathoz. Mindnyájan, folyó hó 16-tól számítandó 600 pft évi illetménynyel, ’s főhadnagyi ranggal. Debreczenben, april 14. 1849. Mészáros Lázár, ideigl. hadügyminister. A. 10496. Bem altábornagy ur által történt következő kinevezések ezennel megerősittetnek; és pedig: Fogarasi várparancsnokát: Móricz Sándor alezred s. Siebenikáiroda kormányzójául: Eichelberg Károly százados; ugyanott kóroda-parancsnokúl : Koncz György százados. Segesvári kórház parancsnokául, és hadnagyúl Weinzirl Fridrik, f. hó 3. számítandó ranggal és illetménynyel. A’ szebeni hadi főparancsnoksághoz, segédül, és századosát Kurovszky Ferencz, segédül és alhadnagyét Brúcz Lajos, f. hó 3-tól járó ranggal ’s illetménynyel. Debreczenben, april 19. 1849. Mészáros Lázár , ideiglenes hadügyminister. A 19885. sz. Kineveztetik a’ táborkarhoz századosul: Hevessy Károly, megyei volt fő mérnök. April 16-tól számítandó ranggal és illetménnyyel. 10,333 szám. A’ tizenkettedik huszár ezredhez föszázadosokult Hollán, Schwartzer ezredbeli alszázadosok. Alszázadosokul: báró Scherr Thoss. 19-dik honvédzászlóaljbeli százados. Davidek, Takáts, Lázár, Váradi ezredbeli alszázadosok, Kazinczy Schneller könnyű lovas ezredbeli volt főhadnagy, Mike, nemzetőrségi volt főhadnagy és segédtiszt. Főhadnagyokuk Kábor, debreczeni nemzetőrségi százados. Lauber, Rozsnyai, Thot, Mecséri, Nemes, Zsubrich, ezredbeli hadnagyok Hadnagy okul: Andrássy, lehel huszár őrmester. Dukavich, Imrédi, őrmesterek. Szabó, Hunyadi, Görbe, ezredbeli őrmesterek. Endrődi, hunyadi huszár őrmester. Thas László, Richter Gusztáv 2-ik huszár ezredbeli őrmester. April 16-tól számítandó ranggal és illetménynyel. Debreczen, april 18. 1849. Mészáros Lázár, ideiglenes hadügyminister. 10,509. A.h. A’ Nógrád megyei önkénytességből egy honvéd zászlóalj alakulván, ez 62-dik számmal jelöltetik meg. Mi is ezennel köztudomás végett hivatalos lapba igtattatik. Debreczen april. 18. 1849. Mészáros Lázár, ideigl. hadügyminister. A’ magyar hadsereg orvos-egészségi ügyvitelének vezérfonalai. Nem élvén olly perczeket, mellyek egy terjedelmes és minden oldalról kimerítő utasítási szabályok kidolgozására elég did