Közlöny, 1849. június (120-145. szám)
1849-06-01 / 120. szám
Midőn egyfelől a’ függetlenségi eszme lényegének, az érzelmekben kitörölhetlenül beoltására, czélszerű modort rendezett, és a’ népfelség valósítására, ha keilend ezennel életet, és vérét felajánlja; másfelöl a’ Habsburgi ház iránti rokonszenvet, a’ bűn és erkölcstelenséggeli czimborálásnak, és hazaárulásnak bélyegző, és kihirdető, hogy a’ Habsburgi ház érdében történhető minden irányt, Magyarország és a civilisatio elleni véteknek tekinti. . . . Azon készség után, mellyel Magyarország képviselete a törvényes formák közt szerkezte a nemzetgyűlés után, a Habsburgoktól elékényszeritett forradalmi térre átlépett, és azon fogékonyság után, mellyet a’civilisatio érdekébeni forradalmi eszmék kitulajdonitásában tanúsított, reményiem bátorkozuni, hogy Európának a’ középkorinál inkább zűrzavart jelen viszonyai közben, Magyarország képviselete, e’ hazának úgy status életi, mint társadalmi organismusát, a népboldogság irányában fejteni kell Közép-Szolnok megyének Tasnádon május 9-dikén 1849-ben volt nagy bizottmányi gyűléséből. Bálint Elek, Tunyogi Sándor, első alispán, k. főjegyző. NEMZETI GYŰLÉS. Előleges közlés a’képviselőház május 31-ki üléséről. A’ nemzetgyűlés Debrecsenbeni tartózkodásának ideje lefolyt. Ma fejezte be öt havi itt mutatásának eseménydus korszakát. Derült homlokkal térnek vissza a’ nemzet képviselői hazánk fővárosába, honnan a’ zsarnok túlnyomó hatalma elöl bus szívvel bár, de a’nemzetek sorsát bölcsen intéző isteni gondviselésre támaszkodó hittel és bizalommal menekülni kénytelenek valának. Az igazságos istenbeni hit és bizalom megtenné nemzetboldogitó gyümölcsét; jeles és folytonos diadalaink által — Szemere belügyminister úr szavai szerint elérkezett a’ szerencsés pillanat, hogy a’ nemzetgyűlés üléseit újra a’ haza fővárosában fogja tartani. A’ minister úr a’ nemzetgyűlés székhelye változtatásának nem volt ugyan barátja, de mivel a’ nemzet kormányának Budapestre visszamenetelét úgy erköltsi, mint politicai fontos okok igénytlik, a’ nemzeti kormánynak pedig a’ nemzetgyűléssel karöltve kell járnia ’s együtt működnie, hogy a’ drága hon kebeléből és határaitól a’ vésznek még árnyékát is elhárítsák, és a’ nemzeti függetlenség jövendőjének minden biztosítékait megszerezhessék, de maga tévé az indítványt, hogy a’nemzetgyűlés üléseit július 2-ig felfüggeszsze, a’ mikoron minden képviselőnek Budapesten megjelenni mulaszthattan kötelessége. A’ minister úr vigaszt és megnyugtatást öntő szavaiból örömmel értette a’ képviselőhöz, miszerint a’ kormány el van tökélve a’ drága hon és a’ még drágább szabadság felett virasztani gondosan, szeretettel és hűséggel; ’s nem fog elmulasztani semmit, hogy a’ győzelem ösvényére vezetett nemzetet a’ győzelem folytatásában, és ha lehet, a’ harcznak berekesztésében találják a’ nemzeti képviselők, mikor visszatérnek; nem különben köztetszéssel fogadtatott a’ nyilatkozó minister úrnak ama ígérete, hogy a’ kormány egyéb nevezetes javaslatok mellett az úrbéri hátralevő viszonyok megszüntetése és az úrbéri kármentesítés tárgyábani törvényjavaslatait július 2-kán a’ ház elébe terjesztendő És végre a’ nemzet közvéleményét hitte tolmácsolni minister úr, midőn a’ nemzet veszélyeztetett ügyét olly híven felkarol, olly ernyedetlenül ápolt és olly elszántan megvédett képviselőháznak a’ történetekben páratlan, a’ nemzet hű emlékezetéből kitörölhetlen példás érdemeit, a’ vész legfenyegetöbb perczeiben csüggedni nem tudó, a’ hon megmentési nehéz de dicső időben öszszetartó magasztos lelkületét láng szavakkal dicsérté, mellyek a’ hálás nemzet kebelében kétségkívül viszhangra találnak. És midőn reményét fejezé ki az iránt, hogy a’ választókerületeikbe rövid időre visszamenő képviselők minden perczet a’ hon javára szentelendnek, a’ népet vigasztalni, felvilágosítani és lelkesíteni szent hivatásuknak ismerendik; a’ kormány részéről beváltó, miszerint a’ kormány törekedni fog a’ democratiai respublica alapját megvetni, ’s mindent fog merni, a’ mi a’ rendkívüli időben a’ haza megmentésére elkerülhetlen szükséges; mindent, a’ mi a’ nemzeti közakaratnak erőt és egységet kölcsönözzön ’sat. ’sat. A’ minister úr szavait lelkes éljenzés, és tapsvihar kísérte , ’s indítványa elfogadtatott. Palóczy L. Debreczen város községének, tanácsának és a’ főiskola kormányának a’ nemzetgyűlés tetszését és megismerését jegyzőkönyvileg nyilváníttatni inditványozá. (Elfogadt.) Szemere B. belügyminister felhívására Almási Pál elnöknek , mint mi ügyünkhöz a’ legszilárdabb ragaszkodással viseltetett és magának az elnökség vezetésében nagy érdemeket szerzett, ünnepélyes köszönetet szavazott, melly megtiszteltetésben Palóczy L. korelnök is részesült. Előleges közlés a' felsőház május 31-ki ülésére 1. A’ cultus-minister ur iditványára a’ felsőhöz is felfüggesztő Debreczenben üléseit, azokat Budapesten jul. 2-kán folytatandó. B. Perényi Zsigmond elnök úrnak a’ vészes időkben erélyesen vezetett elnökségéért köszönet szavaztatott. CLXIV. ülés a’ képviselő házban május 30- kán de 11 órakor. Elnök:Almássi Pál. Elnök: Az ülés megnyílt, az utózó ülés jegyzőkönyve fog meghitelesittetni. Keller János jegyző felolvassa, melly is minden észrevétel nélkül elfogadtatott. Elnök: A’ mai jegyzőkönyvet vezetni fogja Hunfalvi jegyző. Van szerencsém bemutatni Pompóri János nagy-turkevi kerület képviselőjének elválasztásáról szóló jegyzőkönyvet. (Igazoló választmányhoz.) Sárosmegye közönsége hazafius hódolatát tartalmazó levelét szinte bemutatom. Méltóztassák a’ t. ház előlege? tudomásul venni. (Tudomásul vétetik.) . . Sánd°r folyamodásához mellékelt eg? munkáját kéri a ház költségén kinyomatni. (Kérvényi bizottmányhoz adatik.) ^dne'* ' *nczei M‘Wly, Gyük Erzsébet és StejFfi Domonkos engedményes hitelezők s Csontos Pál tömeg gondnok a’ Dobrolan Regina csődperében hozott ítélet véerehrsttaát kérik, minthogy Zala megye nem akarja végrehajtani, elreltetni. Ez az igazságügyministeriumhoz tartozik ugyan, de isathogy ide van czimexve, a kérvényi bizottmányhoz lenne kifli adó. (Kiadatik.) Madarász József, fejérmegyei képviselő orvosi bizonyítványnyal igazolja egésségére megkívántad főrdés szükségét,kér két hónapot távolmaradhatására. (Megadatik.) A’ Felsőház elnökéül érkezett hozzám két jegyzőkönyvi kivonat, fel fog olvastatni. Keller János jegyző felolvassa Görgei Arthur hadügyminiszerré kineveztetéséről szóló rendelet feletti felsőházi határozatot, úgyszintén az adóczikk iránti határozatot. Elnök: így a’ felsőház által is el lévén fogadva az adó iránti törvényjavaslat, méltóztassanak kihirdetéséről intézkedni. Szemere Bertalan belügyminister: Én a’ t. háznak megígértem, hogy a’ törvény hozatalira nézve törvényjavaslatot fogok indítványozni. Azonban, ámbár a’ törvényjavaslat készen van, azt mindeddig be nem hoztam, mert előbb még egy sokkal nagyobb gáton kellene győzedelmeskedni; de ha behoztam volna is, az törvénynyé válván, a’ most megállapított adótörvényre visszahatólag ki nem terjesztethetett volna. Jelenleg tehát véleményem az: a’ törvényjavaslat mind a’ képviselő, mind a’ felsőház által elfogadtatott, tehát az törvény; itt sanchora nincs szükség, hanem csak a’ törvény életbeléptetésére. ’S igy a’ háznak e’tekintetben az adótörvényre nézve akként kell rendelkeznie, hogy ezen törvényt mind a’ két ház elnöke aláírván, általáb az a’ kormányzóhoz átküldessék, hogy a’ kormányzó a’ ministerium utján kihirdettesse. (Helyes.) Elnök: A’ ház elfogadja e’ véleményt? (El.) Tehát a’ két ház elnöke által ez adó iránt hozott törvény aláíratván , át fog küldetni a’ kormányzóelnöknek, hogy a’ ministerium utján tegye közhírré. (Helyes.) Most Palóczi képviselő kíván szólani. Palóczi László: Tisztelt ház! Az örök végzeteknek édes hazánk sorsát érdeklő előttünk véges értelmű halandók előtt kizárva nem levő határozatából csakugyan fellebbent már annyira a fátyol, hogy folyó évi április 14-kén Magyarország önállása, függetlensége, egysége, ünnepélyesen kikiáltatott; egyszersmind megváltozván a’ kormány módja, melly eddig a’ honvédelmi bizottmányra valt bízva, az országnak kormányzó elnök rendeltetett ’s kormányzó elnöknek a’ jeles érdemekkel felruházott hazánkfia Kossuth Lajos megválasztatott. — Ezen mindkét határozatot nemcsak itt az ország ideiglenes székvárosában Debreczenben, hanem a’ mennyire hivatalosan és hitelesen tudjuk, az ország minden részeiben, északon, délen, keleten, és nyugoton kitörő örömmel és megelégedéssel fogadta a’ közönség. Le van téve hát már szegletköve édes hazánk alkotmányának ’s jövendőjének, de még korán sincs minden elvégezve, sőt épen ezen két alap az, mellyre kell építeni mind azt, mit építenünk és rendeznünk kell. Azok, a’ mellyeket tennünk kell, mi a’ nemzetgyűlésnek teendője, a’ mi még hátra van, temérdek és fontosak! de én azoknak elszámlálásával nem terhelem a’ t. házat. Mellyek legyenek azok, jól tudja a’ t. ház bölcsesége, a’ t. ház az iránt, a’ mint idő, mód és alkalom lesz reá, mindent el fog követni. Azonban van egy dolog, a’ mi iránt azt tartom, hogy a’ mód és alkalom meg van, de a’ rendelkezésnek már ideje is jelen van, ’s ez az, hogy az ország kormányzója főfontosságú dolgait ’s kötelességeit már második hónapra folytatja, ’s mind ez ideig a’ t. ház vagyis a’ nemzetgyűlés annak sem lakáról, sem fizetéséről nem rendelkezett. Azt tartom, itt az ideje, hogy ezt tovább halasztani nem lehet, hanem erről a’ nemzetgyűlésnek rendelkezni kell. (Helyeslés.) Tisztelt ház! Kettő az, mit előrebocsátok t. i. a’ lak és fizetés. A’ lakra nézve azt tartom , hogy meg fog egyezni a’ t. háznak előttem nagy tiszteletben álló böltsesége is abban, hogy másutt lak nem rendeltethetik ki, mint Budapesten, mert Debreczenben vagy bárhova vetne is bennünket a’ sors, csak ideiglenes lak lenne, pedig az ország kormányzójának Budapesten kell laknia. A’ végzésekkel talán ne töltene el a’ t. ház sok időt; azt tartom, kijelelni,hogy ez vagy amaz középület legyen az ország kormányzó laka, erre sem szükség, sem kénytelenség nem forog fen; hanem, véleményem szerint meghozathatnék azon határozat, hogy a’ nemzet kormányzójának Budapestem lakáról a’ nemzet méltóságához képest ’s arra való figyelemmel a’ tisztelt ministerium gondoskodjék. (Helyes.) Mi a’ fizetést illeti: előre bocsátom, mikép távol van tőlem, hogy Kossuth Lajos kormányzó elnök úrnak széles érdemeit akarnám elősorolni, mert ismerve középszerűségemet, jól tudom magamról, hogy már szerencsés eredményt is szült temérdek érdemeinek Homerusa nem lehetek; ’s nem czélom, hogy neki most jutalmat proponáljak, mert ez későbbi kérdés és határozat tárgya lesz a’ nemzetgyűlés előtt; sőt az sem czélom, hogy midőn tisztelt kormányzóelnökünknek valamelly fizetést proponálok, össze akarnám kötni a’ két eszmét, miszerint a’ kormányzó fizetésének megszabásánál figyelembe vétessék, hogy az ország kormányzója jelenleg a’ sok érdemekkel tündöklő Kossuth Lajos; ezen két eszmét — mondom — össze nem kötve, ’s a’ mostani kormányzó személyét ide nem értve, egyedül a’ kormányzó elnöknek fizetéséről kívánok szólani, már hacsak azért is, mert az ország kormányzója, bár milly fényes érdemekkel tündököljék, szinte nincs kivéve a’ halandóság változhatlan törvénye alól, ’s az erény is, épen úgy mint a’ gyávaság, utóljára is egyenlőn csak a’ sírba vezet, a’ hivatal pedig, ’s az azzal összekötött kötelességek ’s gondok fenmaradnak, ’s minthogy a’ hivatalt ismét be kell tölteni, tehát ahhoz kötött fizetésnek is kell lenni. Hogy mi legyen a’ fizetés, e’ részben első kérdés az, ha valljon év, vagy hónap számra szabattassék-e meg a kormányzóelnök fizetése ? Bár mi határoztassuk, nem nagy különbséget látok benne, de alázatos véleményem szerint az illendőséggel mégis jobban megegyezőnek látnám, ha fizetése nem hónap, hanem évszámra határoztatnak meg; mert ezen hivatalban valaki épen nem hónap számra dolgozik, hanem dolgozik éjjel ’s nappal folytonosan, mig ezen hivatalról a’ nemzetgyűlésnek máskép rendelkezni tetszeni fog. ’S azt tartom , hogy miután a’ t. ministeri karnak, mint az ország főtisztviselőineki ’s az alattuk islködő álladalmi hivatalnokoknak fizetése mind évszámra van i meghatározva: épen nem illenék, hogy az ország legfőbb tisztviselőjének, az ország kormányzójának fizetése hónap százasa szabassék ki; annyival is inkább, mert nem tudok egynél gbb példát, hogy hónapok szerint szabatott volna ki a’ fizetés, ’s ez múlt évi júliusban történt, midőn elnökünket a’ törvény szabta módon elválasztottuk, ’s csakhamar azon határozatot testük, hogy az elnök rendes fizetése hónaponként, követi fizettét beszámítva, 1000 ptt legyen. De ez, azon természetes oknál fogva határoztatott, mert azt hittük, hogy megadván a’ katcv£.t és pénzt, azonnal haza bocsáttatunk, ’s az egész három évi f’lyam alatt télen csak 3—4 hónapokra gyűlünk össze, ’s ismét szétoszlunk, a’ ház elnökének tehát nem lehetett volna esztesde, hanem csak hónap szerinti fizetést rendelni, mert csak bizctmis hónapok alatt fogott volna dolgozni. Ajánlanám tehát, hogy a’ t. ház a’ dolgot bölcsesége szerint megfo,ltolván, az ét szerinti fizetést méltóztatnak elrendelni. (Helyes) Mi a’ summát illeti: megvallom, mikép arról, hogy magának a’kormányzó elnöknek mi legyen eszméje s akarata, sem közvetlenül egy betűt sem tudok, mert vele nem szólottam,sem akaratát velem nem tudatta; szólok egye mni míggyözlesemből valamint szólok azok következtében is , mik az ezelőtt néhány nappal tartott barátságos tanácskozmányban szólni hozattak. — Arányai e’ részben semmit sem veszek; nem veszem az ország eddigi jövedelmeinek hovaforditását, mert hiszen az lH4S-dik év mart. hava előtt az ország pénzének hova fordításáról — úgy szólván — semmit sem tudtunk, vilamit nem tudtuk, sőt nem is volt szabad tudnunk, hogy mennyi fordittatott a’ kir. udvar tartására. De nem nézem arányúi azt sem, hogy az 1848-ki törvény szerint a’ kir. udvar tartására 3.000,000* pft rendeltetett, mert annak béje van,’s ezen összeg sok is volt; nem veszem a’nádornak legutóbb meghatározott fizetését sem, mert az is sok volt, ámbár az ország kormányzójának mostani gondjai ’s kötelességei sokkal nagyobbak ’s felségesebbek, mint voltak a’ nádoré ’s királyi helytartóé; mindezt tehát — a’ mint mondám — arányul nem véve, én a’ summát, mellyet bátor leszek alázatosan proponálni, egyedül ahhoz mérem, hogy ha valaha, bizonyára most kell a’ nemzetnek a’ takarékosság szabályait szem előtt tartani, mert miből áll most az ország pénztára, miből állnak leginkább az ország közjövedelmei? a’ közadóból, mellyet mindenki fizet, ha épen azért, mert mindenki fizeti, az ország cassája sem a’ nemzetgyűlésé, sem más valakié, hanem mindenkié. (Úgy varó, helyes ) De vannak esetek és körülmények, a’ midőn követni kell ugyan a’takarékosság szabályait, mellyektől eltávozni nem is szabad soha; hanem egyszersmind figyelemmel kell lenni más egyéb körülményekre is, és főleg a’ nemzet méltóságára ’s díszére. Az ország kormányzónak sok olly költségei vannak,’» leendenek, mellyeket egyébiránt itt elősorolni nem akarok, mert a’ t. ház bölcsesége sokkal jobban tudja azokat, mint én; bánom csak azt kívánom megjegyezni, mikép vannak,’s lesznek olly esetek, midőn a’ nemzet becsületéért ’s méltóságáért sokat kell tenni, ’s mikép magának a’ nemzetnek állási ’s tekintélye a’ kormányzó állása’s tekintélyével annyira van összekötve,hogy őbenne a’ nemzet saját maga állását ’s tekintélyét tartja fen. Ezen nézetből kiindulva, bátor vagyok alázatosan indítványba hozni, ’s indítványomat a’ ház szabályai ’s kötelességemnél fogva írásban is be fogom adni, miszerint az ország kormányzó elnökének évi fizetése 200.000 pftban állapíttassák meg. (Közhelyeslés.) Elnök: A’ képviselőház tehát az ország kormányzóellnökének évi fizetését közakarattal 200.000 pftban állapítja meg, utasítván egyszersmind a’ ministeriumot, hogy a’ kormányzó elnök Budapestem lakásáról a’ nemzet méltóságához illetőleg gondoskodjék. (Helyes.) Egyéb tárgya az ülésnek nincs, tehát eloszlatom. Eloszlott déli 12 órakor. BELFÖLD. Komárom, május 25. Mai közgyülésn olvastatott a’ hadügyminiszeri rendelet, melly szerint az újabban ajánlott 50 ezer ujonczból Komárom városára eső 74 ujoncz kiállítása meghagyatik, utánna olvastatott Puki Miklós korrn, biztos úr levele, mellyben a’ kormányzó elnök urnak azon engedményéről tudósit, hogy a’ város az ostrom alatti szenvedése és kitartásáért, az ujabbi ujonezozás terhe alól felmentetik, ezt követé az ujonez állító küldöttség jelentése, minélfogva az első ujonczozásbeli illetményen felül 30 egyén soroztatott be városunkból a’ honvédek közé, mindezek nyomán pedig elhatároltatott, hogy az ujonczozó küldöttség az érintett felesleget a’ hadügyministerium által kiszabott 74 számra pótolja ki. Továbbá olvastatott a’ pénzügyminister úrnak, az ostrom által okozott károknak — a’ vár kormány közben öt éveki — megbecsültetését megrendelő levele, mellybe egyszersmind elölegesen 10.000 pftnak a’ sóháznak felvételét megengedi, nem különben olvastatott Puki Miklós korm.biztos úr tudósítása arról, hogy ő ezen károk felszámítására a’ kormányzó elnök úrtól utasítva vagyon. Hálás köszönettel fogadtatván a’ pénzügyminister úr gondoskodása, egyúttal meghatároztatok mikép Puki Miklós kormánybiztos úr intézkedésénél fogva, már Győrből négy szakértő mesterember érkezett ide, és az ostrom által szenvedett károk megbecsülésében működnek. Kassa, május 27. Szép májusi alkonyat van. Természetes lelkünk ünnepi pompában tünöklik egy iránt. Mielőtt az éj barna szőnyegével takarná be, Abaúj honfi vérrel szentelt virányait, ecsetet veszek kezembe, bevésni ön lapjába e’ nap történetét; hogy ha isten átka e’ nemzetre valaha lezúgván , vallásos és polgári szakadásra, mitől ég őrizze vetemülne, legalább lenne egy adat a’ magyar krónika évlapjain, melly viszhangozná és beszélné el, itt egykor „egy ako és egy pásztor volt.“ Pünkösd első napját üljük. Ennél, mondhatom, nagyobb és szentebb Pünkösdje Kassának sohasem volt. Reggel 9 órakor minden felekezet egyházaiban, különböző nyelveken istentisztelet tartalék. A’ harangok komoly zúgása, a’ székesegyház magas tornyán kitűzött, ’s a’ tavasz enyhe szellőjében rengő keresztes zászló, a’ fenyegető éjszaki vésznek híre, idegeinknek némi félelmes rázkódtatást, a’ városnak pedig bizonyos ínythesi ünnepélyességet kölcsönzött. 11 órakor az Erzsébet templomtól, hová harang jeladásra gyülekeztünk, mint csendes tenger indult mag a’ nagy naptömeg. A’ komoly csendet, melly fölötte elnémúlt a’ hívőknek ájtatos énekzenéje zavarta meg ollykor-ollykor. Száműzve vala e’ gyülekezetből felejetetesség és hitkülönbség. Egy közös hitvallása volt itt mindenkinek a’ „haza függetlensége:“ „szabad lenni!!“ Catholicus, református, lutheránus, óhitű, zsidó, magyar, német, tót ’stb. egy közös érdektől áthatva ’s lelkesítve sietett a’ mindenható szabad ege alatt, a’ természet e’ dicső templomában imát rebegni a’népek istenéhez’s emberiság közatyjához, segélyt és magas védelmet könyörögni az ijesztő ellenség gyilkos csordája ellen, így így emberek! Ez a’ ti rendeltetéstek. Titeket egyesitni volt legfőbb ideálja a’ világmegváltó Jézusnak.