Köznevelés, 1946 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1946-03-15 / 6. szám
6. SZÁM vagy kompromisszum. A lap további feladata a magyar problémák kommunista szemszögből való megvilágítása és megoldása frázismentes realizmussal, lendületes és tárgyilagos munkastílussal. Három irányban fejti ki különösképen tevékenységét: 1. A pártfegyelem megalapításában („a párt összes tagjainak akarat- és cselekvésegysége az az elengedhetetlenül szükséges feltétel, ami nélkül el nem képzelhető sem egységes párt, sem vasfegyelem a pártban“ — mondja Sztálin). 2. Az önkritika ápolásában („Fontos szerep vár a Társadalmi Szemlére, mutasson rá őszintén és kertelés nélkül a bajokra és hibákra, amiket elkövetünk, ne takargassa és ne szépítgesse fogyatékosságainkat“). 3. A párt hazafias működésének és nemzeti jellegének kidomborításában („elődünknek és rokonunknak tekintjük mindazokat, akik a magyarság és az emberiség közös ügyéért harcoltak egyszerre“). Révai József: A választások és a magyar demokrácia néhány fő kérdése címmel foglalja össze a koalíciós kormányzat kialakításának elkerülhetetlen szükségességét. Foglalkozik az egyes pártokban fellépő jobboldalisággal, illetőleg reakcióval, mely bizonyos tekintetben a Kommunista Pártban is érezteti hatását. „A Kommunista Párt azért küzd, hogy a gazdasági feladatok megoldása, a reakció elleni harc közben a koalíció, a nemzeti egység ne meglazuljon, hanem megszilárduljon.“ A gazdasági feladatokat (infláció stb.) több termeléssel lehet megoldani. Ehhez azonban hit és meggyőződés is kell, amit „a gazdasági és politikai életet egyaránt elöntő korrupció“ lerombol. „A korrupció elleni kérlelhetetlen harc nélkül a magyar demokrácia nem tud megszilárdulni.“ Mód Aladár: „Az újjáépítés gazdaságpolitikájá“-ról értekezik. Statisztikai kimutatásokkal mutatja be veszteségeinket. Az infláció leküzdésére a bevételek emelését, a kiadások csökkentését, többtermelést, az élelmiszerek elosztásának megszervezését, a termelés irányítását ajánlja. Donáth Ferenc: Demokratikus földreform című tanulmányában a régi és új földbirtok megoszlásáról ad statisztikai kimutatást. Demokrácia és kultúra címen Lukács György világirodalmi és világtörténelmi adatok alapján nívós értekezést nyújt a népi hagyományokból fakadó igazi nagy kultúráról. Szentmihályi János: Demokratikus iskolapolitikánk kérdéseivel foglalkozik. Az általános iskolák kezdeti nehézségekkel küzdenek. „Középiskolai képzésünknek jellemző tulajdonsága, hogy a gimnázium szerepel a köztudatban, mint a „középiskola“.. . értelmiségünk műveltsége így elsősorban irodalmi. Felsőbb (egyetemi) oktatásunk nélkülözi a felvételi vizsgát, továbbá a professzor és diák közötti közvetlen kapcsolatot. A nevelőképzés nem meggyőző és célravezető.“ Fogarasi Béla: Marx és Engels tanítása , nemzeti kérdésről szóló tanulmánya sok félreértést oszlat el. „Marx és Engels egész életük folyamán a népek nemzeti szabadságának és függetlenségének nagy barátai voltak ...“ „Ahhoz, hogy a társadalmi szabadság megvalósulhasson, meg kell hogy szűnjön egy nép elnyomása egy másik nép által.“ • Embernevelés. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének folyóirata II. évfolyamába lépett. Az 1—2. összevont (január-február) szám főbb tanulmányai Pestalozzi körül összpontosulnak születésének kétszázéves évfordulója alkalmából. Tartalom: Pestalozzi, az első tanító ... Karácsony Sándor: A nekünk való Pestalozzi. Pestalozzi: Lénárd és Gertrudjából egy fejezet; Kemény Gábor: A zürichi polgár; Pestalozzi: Törvényhozás és gyermekgyilkosság című művének befejező részlete; Kis Árpád: Pestalozzi hazánkban; Nagy Adorján: Ifjúsági előadás; Veres Péter: Mit vár a parasztság az új iskolától?; Vajda László: Nemzetnevelés vagy embernevelés?; Lukács Sándor: Zsákutcába jutott-e a pedagógus társadalom?* Az „Irodalom — Tudomány“ 3. száma megjelent. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság nívós folyóirata irodalmi részének írói: Tamási Áron, Mihail Solohov, Illés Béla, Kovár Lőrinc, Tóth László és A. Jalovjev. A lap közli Groza Péter, Románia miniszterelnöke könyvének előszavát, valamint Zilahy Lajos „Ararát“ című folytatólagos regényét, ezenkívül József Attila ismeretlen költeményét, továbbá verseket Gyarmathy Erzsébettől, Zelk Zoltántól, orosz és francia költőktől. A Tudományos rész Sztrókay Kálmán, Dávid Lajos, Kendi Finály István, Weninger Antal, Bacsó Nándor, Babanyecz Balázs és N. Versinin tanulmányait közli.* Másik értékes irodalmi folyóiratunk, a „Magyarok“ összevont február-márciusi számában Cs. Szabó László, Kálnoky László, Déry Tibor, Pilinszky János, Takács Menyhért, Révay József, Kéry László, Jankovich Ferenc, Komlós Aladár, Berda József és Lengyel Balázs írásait olvashatjuk. B. L. P. * Bodnár László: A szülők spirituális iskolája. (Szülők és népnevelők könyvtára, 5. kötet.) Bodnár László azok közé a pedagógiai szakírók közé tartozik, akik nem állanak meg a neveléslélektani alapelvek tudományos tisztázásánál, az elméleti alapvetésnél, hanem elgondolásaikat a valóságba is átültették: évek óta szervezi és vezeti a szülők spirituális iskoláját s eredményeiről, kutatásairól, tapasztalatairól egy-egy komoly, megfontolt könyvben beszámol. A magyar pedagógiai szakirodalomban szinte szokatlan, különleges szellemi szintézis, evangéliumi látásmód, mély lélektani alaposság, tömör és szakszerű fogalmazás jellemzi írásait. Bodnár László valóságos apostoli lélekkel harcol azért, hogy a szülőket beavassa az evangéliumi élet pedagógiájába. Szerinte a szülők spirituális iskolája kivétel nélkül minden szülő nevelői behatására törekszik s nem egyoldalú politikai, társadalmi, gazdasági, világnézeti, erkölcsi szempontoknak igyekszik érvényt szerezni, hanem az abszolút értékek egységének szellemében építi Isten gyermekeinek evangéliumi életközösségét. Bodnár behatóan foglalkozik a szülők spirituális iskolájának céljával és jelentőségével, a vele kapcsolatos előadóképző tanfolyamok ismertetésével, a családi és iskolai nevelés viszonyával, a tananyag összeállításával és feldolgozásával, a szervezés és vezetés irányelveivel, az egyének és közösségek értékvilágával. Az evangéliumi szellemű családi nevelésnek ezt a gyakorlati kézikönyvét azzal a gondolattal tesszük le népnevelőink asztalára, hogy bár minél többen lennének közülük olyanok, akik a benne foglalt magasrendű igazságokat szabadnevelési munkájuk közben minél eredményesebben megvalósíthatnák! Kordás Ferenc: SZÍNHÁZ, FILM A NÉPI ÉNEK-, TÁNC- ÉS JÁTÉKEGYÜTTES ünnepélyes keretek között mutatkozott be március 4-én a Nemzeti Színházban. A bemutató első részében eredeti népdalokat, táncokat, játékokat láttunk. A második részben ezeknek feldolgozott formáit, elsősorban Bartók Béla és Kodály Zoltán alapvetése nyomán. Tulajdonképen a harmadik részben kaptunk újat, Muhoray Elemér mesejátékot, az „Egyszer egy királyfit. Az élménytnyújtó, színdús tabló valóban eredeti népi motívumokat nyújtott. A hamisítatlan magyar népi szellemet, a nép örömét-bánatát visszatükröző dalokat és táncokat. A műsor számain látszik, hogy a bemutatót alig háromhónapos próba előzte meg, de a legjobb reményt nyújtják, hogy megfelelő színpadi gyakorlat után az együttes országos és világviszonylatban is megállja a helyét. Az együttes vezetője, Muhoray Elemér a következőket mondja: Együttesünk a népi kultúra továbbfejlesztését és ápolását vállalta feladatául. Ebből a célból tanulmányozza és elsajátítja a népi énekeket, a népi zenét, táncokat és játékokat. Az együttes legfőbb célkitűzése azonban abból áll, hogy ezeket a termékeket a haladó élettel és az egyetemes kultúrával hangolja össze. Így akarja a népi kultúrát ténylegesen élővé tenni, merevségeitől megszabadítani. — Kikből áll az együttest — Az együttes tagjai legnagyobbrészt munkások, diákok, de van közöttük tisztviselő, katonatiszt, rendőr, képzőművész stb. Munkájuk nemcsak művészi munka, hanem egyúttal elméleti és szervezeti is, minthogy a fővárosban és a vidéken számos hasonló csoport a mi együttesünk munkája után igazodik. — Mik a további terveik? — A mai bemutató az együttes eddigi munkájáról adott számot. További célkitűzése az, hogy tagjait módszeres elméleti, tudományos, művészi, gyakorlati munkára képezze ki. Ezáltal akarjuk a magyarság sajátos népi kultúráját művészi színvonalon képviselni, másrészt pedig, megfelelő szakembereket bocsátunk a népi művelődés szolgálatában működő kulturális szervek, társadalmi szervezetek rendelkezésére. Ip. KÖZNEVELÉS SÁRI BÍRÓ. (Nemzeti Színház.) Móricz Zsigmond parasztvígjátékát új rendezésben, artisztikus díszletekkel , de hagyományos felfogásban újította fel a színház. Az író parasztlátása ebben a darabjában még nem érte el későbbi realizmusának fokát. Szegény paraszt — gazdag paraszt, de egyformán huncut a paraszt felfogás szelleme kísért még az egyébként szórakoztató és ötletes, népies vígjáték alakjainak megrajzolásában. A cselekmény magja egy jóízű adoma ép- 15