Köznevelés, 1966 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1966-11-04 / 21. szám
világosodás korabeli Magyarország történelmének tanulságait. Bessenyei stílusának régies és népi ízű fordulatait értelmezve, ízlelgetve gazdagodott a szókincsük, gyarapodtak nyelvtörténeti ismereteik, megismerkedtek ezenkívül a szerkesztés és a sajtó alá rendezés feltételeivel, a könyvkiadás kulisszatitkaival, nyomdászati és könyvművészeti fogalmakkal. Mindezek vonatkoznak természetesen az 1962-es Földi-kiadványt létrehozó diák munkaközösség tagjaira is. Mikor 1966 tavaszán megjelent egy-két tudósítás a készülő Bessenyei-kiadványról, egymás után jelentkeztek a 62-es fiúk, érdeklődésüket és jókívánságaikat kifejezve az általuk „nem egészen dicstelenül” kezdett munka folytatásával kapcsolatban. Kiadványaink tehát hozzájárulnak a Kölcsey gimnázium nemes hagyományainak kialakításához is, nemzedékeket kötnek össze egy magasrendű cél, történelmünk és irodalmunk értékeinek megőrzése és feltárása érdekében. A jól végzett munka örömét és büszkeségét mindkét alkalommal kissé befelhőzte az a körülmény, hogy a kiadvány — nyilván elháríthatatlan akadályok miatt — pár hónappal, illetőleg pár héttel azután jelent meg, hogy az osztály leérettségizett és szétszéledt, tehát a munkaközösség már nem tudott együtt, teljes létszámban örülni az eredménynek. Az évzáró ünnepélyen megkapták ugyan a diákok munkájukért az elismerést, mégis más érzés lett volna, ha már akkor kezükben van maga a könyv is, amelyért annyit és olyan lelkesen dolgoztak. Csalódásuk bizonyos fokig engem is lehangolt: elmaradt az utolsó nagy pedagógiai lehetőség, az eredmény közös értékelése, a „jó mulatság, férfimunka volt” tudatosítása, a határkőről való vissza- és előrepillantás. Az élet azonban mégis megy tovább: jelenlegi II. e osztályom (matematikai tagozat!) e napokban kezd hozzá a Rómának Viselt Dolgai második, befejező kötetének kiadási munkálataihoz. Előkészítésül elolvassák és fejezetenként ismertetik az első kötet anyagát, — irodalmi tanulmányaikban éppen a felvilágosodás van most soron —, és megismerkednek Bessenyei társadalombíráló és irodalomszervező tevékenységével. Már látták, sőt próbálták olvasgatni is a kéziratot, és azt tervezik, hogy mikrofilmet készítenek róla, mert, mint mondják, így egyszerűbb és könnyebb lesz a másolás, mintha be kellene járniuk a kézirattárba. A következő hetekben tehát megindul a munka. Az osztály teljes létszámban be akar kapcsolódni a munkaközösségbe, a szervezés kérdéseit is öntevékenyen oldják meg, ők osztják be az időt — az én szerepem egyre inkább a munka ellenőrzésére szorítkozik. Azt hiszem, az irodalom és az irodalommal való foglalkozás megszerettetése mellett a felelős, önálló munkakészség kialakulása a legfőbb pedagógiai értéke e diákkiadványoknak. lilllllll!llllllllllllll!lll!llllll!lllllllllllllllil|[|llllllllllll|[HI!i!ll)llllllllll!ll!llll!lllllllllllllll!!lll!lllinilllll!lllllll!llll!lllll!l!lllllllllllllllllll!lilllllllllllilllllll!l!llllll!ni!lll!lllllllllll!nillllllll!l!lil!l!llilll Felírás úttörő méhész szakköri versenyre A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége, az Országos Pedagógiai Intézet és az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ versenyre hívja fel az úttörő méhész szakköröket. I. A versenyre való jelentkezéseket 1966. november 30-ig kell a szakkörvezető, a csapatvezető és az iskolaigazgató aláírásával, az illetékes megyei úttörő elnökségre beküldeni. A versenyt megyei versenybizottság értékeli. A versenybizottságot a megyei úttörő elnökség hívja össze. A bizottság tagjai: a megyei úttörő elnökség megbízottja, a MÉSZÖV méhész-szaktitkára, és felkért tagként a megyei művelődésügyi osztály vezetője által megbízott pedagógus. A bizottság saját soraiból az első összejövetelen elnököt választ. A VERSENY FELTÉTELEI, ÉRTÉKELÉSE ÉS DÍJAZÁSA: Az elbírálás alapját a méhész szakkör megtervezett, szakpróbára épülő, egész éves tevékenysége képezi. A benevezett szakkörök készítsenek naplót, amelyben rajzokkal, fényképekkel, leírásokkal illusztrálják a szakköri munkát. A naplót 1967. április 2-ig küldték be a megyei úttörő elnökséghez. A versenybizottság április 16-ig értékeli a beküldött naplókat. A versenybizottság április 16-tól május 16-ig a helyszínen tanulmányozza a szakkörök munkáját, foglalkozásokat látogat, beszélgetéseket folytat a szakköri tagokkal. A naplók és a szerzett tapasztalatok alapján 1867. május 25-ig a bizottság eldönti a helyezéseket. A megyei első két helyezett szakkör részére a versenybizottság — a társszervek segítségével — értékes tárgyjutalmakat (szakköri felszerelés, kaptár, játék stb.) és oklevelet biztosít. Megyénként az I. helyezett szakkör vezetője 500 Ft pénzjutalomban részesül. A pénzjutalmat 1967. júniusában Budapesten a versenyt meghirdető szervek adják át a győzteseknek. A megyében az első helyezést elérő szakkörök tagjai közül kell kiválasztani a szakkörvezető javaslata alapján, a szakköri tagok egyetértésével egy-egy úttörőt (fiúkat, mert a tábor körülményei ezt indokolják), akik Zalaapátiban szaktáborozáson vesznek részt. A versenybizottság 1967. június 1-ig küldjön jelentést a KISZ Központi Bizottság Úttörő Osztályára (Bp., V., Balassi B. u. 16.), amely tartalmazza: a versenybe benevezett szakkörök felsorolását, az első két helyezett szakkör adatait, az első helyezett szakkör vezetőjének nevét, lakcímét, a szaktáborba javasolt úttörők nevét, lakcímét. II. 1967 júniusában 10 napos szaktáborozáson vesznek részt a helyezést elért szakköröket képviselő úttörők Zalaapátiban. A szaktábor programját a versenyt hirdető szervek közösen határozzák meg. Sor kerül a szaktáborban egyéni versenyre, vetélkedőre a méhészettel kapcsolatos témákból. Az utazási költségeket az illetékes úttörőcsapatok, vagy a pajtások saját maguk fedezik. Az utazás pontos idejéről és körülményeiről értesítjük az érdekelteket. Kérjük a csapatvezetőket és az iskolák igazgatóit, hogy segítsék a versenyek sikeres lebonyolítását. Tallós Ilona (Bpest) rajza 822 AZ ISKOLA ÉLETE