Köznevelés, 1966 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1966-11-04 / 21. szám

világosodás korabeli Magyarország történelmének tanulságait. Besse­nyei stílusának régies és népi ízű fordulatait értelmezve, ízlelgetve gazdagodott a szókincsük, gyara­podtak nyelvtörténeti ismereteik, megismerkedtek ezenkívül a szer­kesztés és a sajtó alá rendezés fel­tételeivel, a könyvkiadás kulissza­­titkaival, nyomdászati és könyv­­művészeti fogalmakkal. Mindezek vonatkoznak természetesen az 1962-es Földi-kiadványt létrehozó diák munkaközösség tagjaira is. Mikor 1966 tavaszán megjelent egy-két tudósítás a készülő Bes­­senyei-kiadványról, egymás után jelentkeztek a 62-es fiúk, érdeklő­désüket és jókívánságaikat kife­jezve az általuk „nem egészen dicstelenül” kezdett munka foly­tatásával kapcsolatban. Kiadvá­nyaink tehát hozzájárulnak a Köl­csey gimnázium nemes hagyomá­nyainak kialakításához is, nemze­dékeket kötnek össze egy magas­rendű cél, történelmünk és irodal­munk értékeinek megőrzése és feltárása érdekében. A jól végzett munka örömét és büszkeségét mindkét alkalommal kissé befelhőzte az a körülmény, hogy a kiadvány — nyilván elhá­ríthatatlan akadályok miatt — pár hónappal, illetőleg pár héttel azután jelent meg, hogy az osztály leérettségizett és szétszéledt, tehát a munkaközösség már nem tudott együtt, teljes létszámban örülni az eredménynek. Az évzáró ünnepé­lyen megkapták ugyan a diákok munkájukért az elismerést, mégis más érzés lett volna, ha már akkor kezükben van maga a könyv is, amelyért annyit és olyan lelkesen dolgoztak. Csalódásuk bizonyos fo­kig engem is lehangolt: elmaradt az utolsó nagy pedagógiai lehető­ség, az eredmény közös értékelése, a „jó mulatság, férfimunka volt” tudatosítása, a határkőről való vissza- és előrepillantás. Az élet azonban mégis megy tovább: jelenlegi II. e osztályom (matematikai tagozat!) e napokban kezd hozzá a Rómának Viselt Dol­gai második, befejező kötetének kiadási munkálataihoz. Előkészíté­sül elolvassák és fejezetenként ismertetik az első kötet anyagát, — irodalmi tanulmányaikban ép­pen a felvilágosodás van most so­ron —, és megismerkednek Besse­nyei társadalombíráló és irodalom­­szervező tevékenységével. Már lát­ták, sőt próbálták olvasgatni is a kéziratot, és azt tervezik, hogy mikrofilmet készítenek róla, mert,­ mint mondják, így egyszerűbb és könnyebb lesz a másolás, mintha be kellene járniuk a kézirattárba. A következő hetekben tehát meg­indul a munka. Az osztály teljes létszámban be akar kapcsolódni a munkaközösségbe, a szervezés kérdéseit is öntevékenyen oldják meg, ők osztják be az időt — az én szerepem egyre inkább a mun­ka ellenőrzésére szorítkozik. Azt hiszem, az irodalom és az iroda­lommal való foglalkozás megsze­rettetése mellett a felelős, önálló munkakészség kialakulása a leg­főbb pedagógiai értéke e diákkiad­ványoknak. lilllllll!llllllllllllll!lll!llllll!lllllllllllllllil|[|llllllllllll|[HI!i!ll)llllllllll!ll!llll!lllllllllllllll!!lll!lllinilllll!lllllll!llll!lllll!l!lllllllllllllllllll!lilllllllllllilllllll!l!llllll!ni!lll!lllllllllll!nillllllll!l!lil!l!llilll Felírás úttörő méhész szakköri versenyre A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége, az Országos Pedagógiai In­tézet és az Országos Méhészeti Szövet­kezeti Központ versenyre hívja fel az úttörő méhész szakköröket.­­ I. A versenyre való jelentkezéseket 1966. november 30-ig kell a szakkörvezető, a csapatvezető és az iskolaigazgató aláírá­sával, az illetékes megyei úttörő elnök­ségre beküldeni. A versenyt megyei ver­senybizottság értékeli. A versenybizott­ságot a megyei úttörő elnökség hívja össze. A bizottság tagjai: a megyei út­törő elnökség megbízottja, a MÉSZÖV méhész-szaktitkára, és felkért tagként a megyei művelődésügyi osztály vezetője által megbízott pedagógus. A bizottság sa­ját soraiból az első összejövetelen elnö­köt választ. A VERSENY FELTÉTELEI, ÉRTÉKELÉSE ÉS DÍJAZÁSA: Az elbírálás alapját a méhész szakkör megtervezett, szakpróbára épülő, egész éves tevékenysége képezi. A benevezett szakkörök készítsenek naplót, amelyben rajzokkal, fényképek­kel, leírásokkal illusztrálják a szakköri munkát. A naplót 1967. április 2-ig küld­ték be a megyei úttörő elnökséghez. A versenybizottság április 16-ig értékeli a beküldött naplókat. A versenybizottság április 16-tól május 16-ig a helyszínen tanulmányozza a szakkörök munkáját, foglalkozásokat lá­togat, beszélgetéseket folytat a szakköri tagokkal. A naplók és a szerzett tapasz­talatok alapján 1867. május 25-ig a bi­zottság eldönti a helyezéseket. A megyei első két helyezett szakkör ré­szére a versenybizottság — a társszervek segítségével — értékes tárgyjutalmakat (szakköri felszerelés, kaptár, játék stb.) és oklevelet biztosít. Megyénként az I. helyezett szakkör vezetője 500 Ft pénz­jutalomban részesül. A pénzjutalmat 1967. júniusában Budapesten a versenyt meg­hirdető szervek adják át a győzteseknek. A megyében az első helyezést elérő szakkörök tagjai közül kell kiválasztani a szakkörvezető javaslata alapján, a szak­köri tagok egyetértésével egy-egy úttörőt (fiúkat, mert a tábor körülményei ezt in­dokolják), akik Zalaapátiban szaktáboro­záson vesznek részt. A versenybizottság 1967. június 1-ig küldjön jelentést a KISZ Központi Bi­zottság Úttörő Osztályára (Bp., V., Ba­lassi B. u. 16.), amely tartalmazza: a versenybe benevezett szakkörök fel­sorolását, az első két helyezett szakkör adatait, az első h­elyezett szakkör vezetőjének nevét, lakcímét, a szaktáborba javasolt úttörők nevét, lakcímét. II. 1967 júniusában 10 napos szaktáboro­záson vesznek részt a helyezést elért szakköröket képviselő úttörők Zalaapáti­­ban. A szaktábor programját a versenyt hirdető szervek közösen határozzák meg. Sor kerül a szaktáborban egyéni ver­senyre, vetélkedőre a méhészettel kap­­­csolatos témákból. Az utazási költsége­ket az illetékes úttörőcsapatok, vagy a pajtások saját maguk fedezik. Az uta­zás pontos idejéről és körülményeiről értesítjük az érdekelteket. Kérjük a csapatvezetőket és az isko­lák igazgatóit, hogy segítsék a versenyek sikeres lebonyolítását. Tallós Ilona (Bpest) rajza 822 AZ ISKOLA ÉLETE

Next