Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)
1871-01-17 / 3. szám
26 . — hogy az idegeneknek a községhez való viszonyairól e javaslatban van intézkedés. A 36. (minisz. jav. 26.) §-ban a központi bizottmány szükségét látta annak, hogy az összhang a már megalkotott köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény ide vágó szakaszával helyreállíttassék, — mi az eredeti szerkezetben, mely a megyeivel egyidejűleg nyujtatott be, nem történhetett meg; ezen szakasz ötödik bekezdése helyett tehát a közp. bizottmány beigtatta az 1870. XLII. t. sz. 28. §-ának megfelelő pontjait, s alkalmazó a községekre, — kivéve azon pontot, mely a törvényhatósági bizottsági tagságot csak egy törvényhatóságban engedi meg; községekben, hol vagyonkérdések tárgyaltatnak, a közp. bizottmány ezen megszorítást nem javasolhatja. A hatósági törvénynek ezen beigtatott tételei szükségessé tették a 37. §. beigtatását, mely azokról szól, kik a választás alá nem eső képviselők névjegyzékébe nem vétethetnek fel; minthogy ez az eredeti szövegben nem fordul elő, a közp. bizottmány szerkezetébe mint új szakasz vétetett fel. Lényegesen eltér a bizottmányi javaslat az eredetitől a 38. és 45. §-okban, vagy a miniszeri javaslat 27. és 34. §-ban. A miniszteri javaslat 27. §-a a képviselő-választások kerületeinek alkotásáról, s a választandók számának meghatározásáról szólván, nem intézkedik a később bekövetkezhető üresedések mikénti betöltése iránt; a 34. §, felhozva ezen bekövetkezhető üresedési eseteket, azok betöltését póttagok által javasolja oly módon, hogy a sorrendben következő legtöbb adót fizető, illetőleg azon községi lakos foglalja el, aki az általános szavazás alkalmával a megválasztott képviselők után legtöbb szavazatot nyert. A központi bizottmány ezen időközbeni helyettesítéseket inkább véli a közbizalom kifolyásainak tekinthetni, ha legott az általános választáskor arányszerű mennyiségben póttagokra is mint ilyenekre történik szavazás, s a későbbi belépés, nyert szavazataik sorrendje szerint eszközöltetnék. Az első eszmét az átdolgozott javaslat 38-ik, a másodikat a 45. §. módosított szövege tartalmazza. Lényeges különbség van tovább az eredeti, és a bizottmányi javaslat között a 28. illetőleg 39. §-ban. A miniszeri javaslat választónak nyilvánít minden nagykorú községi lakost, ha saját vagyonától vagy jövedelmétől a föld-, ház- vagy jövedelmi adót a községben már két év óta fizeti. A központi bizottmány e joggal felruházandónak tart minden 20 éves községi lakost, ki a fentebbi adózást teljesíti, vagy szűkebb körülményei közt személyes kereseti adót fizet. A bizottmány a 20 éves kor jogosítását indokoltnak tartja a véderőről szóló törvény intézkedése által, mely a védkötelezettséget a 20 éves kornál kezdi; a személyes kereseti adó felvétele által pedig azon községi lakosokra van tekintet, kik bevallható jövedelemmel nem bírván, az állam terheihez személyes kereseti adósokkal járulnak. Az eredeti javaslat 29. §-a választói joggal nem bírónak mondja a hadsereg állományában tettleg szolgáló, és a sorhadi szolgálatra köteles katonákat; a közp.bizottmány tekintettel a sorhadi kötelezettség hosszú idejére, melynek a besorozott kétharmadánál többet otthon családja körében tölt el, nem találta indokoltnak, hogy ők ezen időre választási jogaik gyakorlásától eltartóztassanak, azért javaslatában csakis a tettleges állományban állókra terjesztetik ki a nem választhatás. Ugyanezen szakasz f.) pontja a csupán személyes kereseti adót fizetőket a választási joggal nem bírók közt sorolja el, minthogy azonban a bizottmány a megelőző §-ban e joggal azokat felruházandónak javasolja, szerkezetéből e pontot kihagyá. Megemlítendő még a 30. illetőleg 41. § ; az elsőbbnek azon tételét, hogy egy és ugyanazon személy két címen nem szavazhat, a bizottmányi javaslat kihagyja, mert ez által vagy a kiskorú, vagy különben is szavazattal bíró gondnoka fosztathatnék meg jogától. Eltérés van még az eredeti és bizottm. jav. közt a 32. illetőleg a 43. §-ban. Az eredeti javaslat szerint képviselővé választathatik kis és nagyközségben minden választó, aki választói jogát személyesen gyakorolhatja. A közp. bizottmány ezt szabatosítni kívánta az által, hogy hivatkozva saját szövegezésének 39. és 40. §-aira, a választási jog csak az ezekben elsoroltakat illeti meg; kivételekül állítja fel a bizottmányi javaslat azokat, kik a község közjavadalmait haszonbérük vagy a községgel más számadási viszonyban állanak. Az eredeti szövegben a kivétel nem fordul elő. Az eredeti szöveg 24-ik s ezen fejezet 1-fő §-a a képviselő testületet felében választottakból, és fele részben legtöbb adót fizetőkből javasolja megalakítani. A központi bizottmány többsége saját szövegének 34. §-a szerint ezen elvet magáévá tevén, négy osztály előadói mint kisebbség, külön vélemény előterjesztését jelentették be. 5) A képviselő testület gyűléseiről szóló V. fejezet szakaszai lényeges változtatást nem szenvedtek , csupán az eredeti szöveg 48. §-ára tette a bizottmány azon módosítást, hogy rendkívüli közgyűlés tartathatik, mihelyt a bíró, polgármester, a képviselő testület vagy tagjainak egynegyede jónak látja. 6) A községi elöljáróságról szóló VI. fejezet szakaszaiban szintén vannak a két szerkezet közt lényeges eltérések. Az eredeti javaslat 55. §-át a bizottmányi szöveg 66. §-a nem csak megbővíti, de egyszersmind az időt is kimondani javasolja, mely alatt nagy és kis községekben a bíró, jegyző, tanácsbeliek sat. kötelességeinek, s a szolga személyzet létszámának megállapítására szabályrendelet alkotandó, mégpedig egy általános a törvényhatóság által, s ennek alapján a községek, tekintettel helyi viszonyaikra, készítik el saját elöljá- róságuk teendőire vonatkozó szabályrendeletet. A központi bizottmány azon nézetben van, hogy a törvény ezen intézkedését a rendezési munkálat megkezdhetése nem nélkülözheti. Az eredeti szerkezet 60. §-a szerint a községi és közjegyző csak tiszti kereset folytán veszti el hivatalát, a központi bizottmány szövegezésének 71. §-ban nem említve meg a tiszti keresetet, melyet bűnvád esetében a köztörvény mindenki irányában fentart, szükségesnek tartotta szabatosan megjelölni az okokat, melyek alapján közigazgatási úton mozdíttathatik el hivatalától, s ugyanazért a tiszti keresetről szóló tételt e helyütt kihagyta. Az elöljáróvá választathatásról szóló régi 63. §-t a központi bizottmány saját szövegezésének 74. §-ában azon módosítással terjeszti ki a jegyzőkre, orvosokra, ügyészekre és mérnökökre, hogy ezek megválaszthatók anélkül, hogy előbb községi választók lettek volna. Ugyanezen szakasz második bekezdését a 77. §-ban külön fogalmazza. Az eredeti szöveg 66. §-át a bizottmányi szerkezet 76. §-a aként módosító, hogy a szigorlat alól oly rendes jegyzőket, kik legalább három év óta ezen minőségben hivataloskodtak, felmentendőknek indítványoz. Az eredeti szerkezet 71. §-a a polgármes- ter választásánál általános többséget kíván, az elöljáróság többi tagjainál viszonylagost; a köz-ponti bizottmány javaslata a 83. §-ban az elöl-járóság minden tagja választásánál általános szótöbbséget indítványoz. Az esküformát tartalmazó régi 76. §. ezen tétele „a királyhoz hű leszek és az ország törvényeinek engedelmeskedem“ — minthogy ezzel minden alattvaló és honpolgár megkülönböztetés nélkül köteles, a bizottmányi szövegezés 87. §-ában kihagyatott. 7) Az elöljáróság és képviselők felelősségéről szóló VII. fejezet szakaszai inkább nyelvészeti, és az értelmet szabatosító módosításokon mentek át; csakis a miniszteri szerkezet 88-ik §-ának azon határozmánya, hogy a vétkesnek talált elöljárókat dorgálásra vagy 300 frt bírságra ítéltethetik, a bizottmányi szöveg 99. §-ában 500 frt maximális összeg bevételével módosíttatott; — és az eredeti szöveg 92. §-ához, mely a büntető perben hozott ítélet közléséről szól, a bizottmányi szöveg 102. §-a a bűntényben elmarasztalt tisztviselőt hivatalvesztettnek jelenti ki, s helyét szabályszerű választás útján azonnal betöltendőnek indítványozza. 8) A községi háztartásról szóló VIII. fejezet szakaszai a két szövegezés szerint szerkezetrel ugyan különböznek, de elvi eltérés nincs. A bizottmányi módosítások természetes rendben kísérik a községi háztartás vezetését, s igyekszik minden intézkedésnél részletes útmutatót szolgáltatni kézbe, mely a kevésbbé jártasnál is biztos tájékoztató legyen, és ez okból vált szükségessé e fejezetben tizenhárom új szakasz felvétele, melyek szólnak a vagyonkezelésről, ennek elidegenítéséről, az erdőkezelésről, a költségvetésről és alkatrészeiről, a számvitel módjáról, a közművelődési intézetek felügyeletéről, a községek kezelése alatt álló alapítványokról s több oly intézkedésről, melyeket leghelyesebben a községi háztartásról szóló fejezetben kell beigtatni. 9) Végül a vegyes és átmeneti intézkedésekről szóló IX. fejezet szakaszai bővített módosítások alá vetettek, mit főleg a községgé és nagyközséggé alakulás, vagy a csatlakozás különféle eseteinek megkülönböztetése s azok elintézése iránti gondoskodás tettek szükségessé. Befejezésül megemlíti még a központi bizottmány, miszerint a belügyminiszter úr, ki a bizottmányi üléseken jelen volt, s a tanácskozásokban részt vett, kijelenti beleegyezését, hogy a házban a tárgyalás egyszerűsítése és könnyítése tekintetéből tanácskozási alapul a közp. bizottmány szövegezése vézessék, melyet is midőn a kinyomatás elrendelése végett ide melléklünk, teszi ezt a központi bizottmány azon nézetének kifejezésével, hogy a községek rendezéséről szóló törvény üdvös hatása feltételezi mindazon birtok- és jogviszonyoknak szabályozását, melyek az 1848-ki törvény által megszüntetett urbériségből erednek, s jelenleg még fennállnak. Kelt Pesten, deczemb. 6-án, 1870. Királyi Pál s. k. közp. bizottmányi előadó. A HIVATALOS LAPRÓL. — A nagy-enyedi önsegélyző egylet alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium által 1870. deczember hó 29-én 26,350. szám alatt a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. — A marmaros-szigeti segélyegylet alapszabályai a földmivelés-, ipar-, és kereskedelmi m. kir. ministerium által 1870. deczember hó 29-én 26,349. szám alatt a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. A színes szegélyű s leginkább a gyászkeretű borítékok használata, postára szánt pénzs értékküldemények elhelyezésénél azáltal, mert azokon a külső sértés mesterségesen eltakarható egyes visszaélésekre adott alkalmat, s szükségessé tette azon intézkedést, miszerint az ily borítékokba zárt pénz- és értékküldemények postai elszállítás végett el ne fogadtassanak. Mely intézkedés ezennel köztudomásra hozatik. Pesten, 1870. évi decz. 30-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministeriumtól. — A Nagy-Becskereken alakult „nagy-becskereki tégla-mű és építő társaság“ alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium által f. é. január hó 4-én 27,208. szám alatt a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. — A Bakabánya városi segélyegylet alap-s szabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi- ügyi m. kir. minisztérium által f. évi január hó 14-én 26,745. ex 1870. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. A magyar királyi pénzügyminisztérium 51,628. szám alatt kiadott körrendeletében, valamennyi magyar- és erdélyországi pénzügyi igazgatóságnak s valamennyi vámhivatalnak ezt adja értésére. A birodalmitanácsban képviselt királyságok s országok pénzügyminisztériumának értesítése szerint, a cs. kir. szabadalmazott osztrák államvaspályatársulat új központi pályaudvarán Bécsben, a bécsi cs. kir. fővámhivatalnak kirendeltsége állíttatott fel, mely kirendeltség első osztályú fővámhivatal illetőségével ruháztatott fel, valamint a vasúti forgalom számára szabályzott megrövidített vámeljárásra (bemondó eljárásra) is feljogosittatott. Ezen kirendeltség a forgalomnak az államvaspályatársulat új vasútvonalán megnyitása napjától kezdve lép életbe. A F. évi jan. hó 15-én fehérmegyei Nagy- Perkáta helységben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsi-postai szolgálattal foglalkozand, és összeköttetésben lesz a Nagy-Perkáta és Adony közt közlekedő gyalog-küldöncz-posta által. E postahivatal kézbesítési körét következő helységek és puszták képezik: u. m. Nagy és Kis- Perkáta helységek, Barátlakás puszta. — Folyó évi január hó 15-én heves megyei Ludas nevű helységben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsi-postai szolgálattal foglalkozand, és összeköttetésben lesz a Pestről és Kassáról reggel elinduló vonatokkal. E postahivatal kézbesítési körét következő helységek és puszták képezik: u. m. Ludas, Detk, Ugra helységek, Tarnócza és Bálpüspöki puszták. — A keleti marhavész, múlt évi deczem