Kulturális Közlöny, 2002 (46. évfolyam, 1-24. szám)

2002-01-30 / 1. szám

A JOGSZABÁLYOK 2001. évi XCVI. törvény a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről* A magyar nyelv nemzeti létezésünk legfontosabb megnyilatkozása, nemzeti hovatartozásunk kifejezője, a magyar kultúra és tudomány, illetve a tájékoztatás leg­főbb hordozója. Ezért a magyar nyelv védelme, átörökí­tése az utódokra, nyelvi környezetünk épségének meg­óvása, egészséges alkalmazkodóképességének fenntartá­sa a ma élő nemzedékek közös felelőssége. A magyar nyelv - a magyarság befogadó gondolko­dásmódjának megfelelően - mindmáig képes volt a kül­ső nyelvi hatások nyelvi rendszerünkbe építésére. Nyel­vünk hű tükre a magyar nemzet történelmi útjának, a nyelvfejlődés honfoglalást megelőző állomásaitól a kö­zépkori európai kultúra közös forrását jelentő latin nyel­vűség meghatározó szerepén át a magyar nyelv tudatos formálására, a modern magyar nyelv megteremtésére irányuló XIX. századi nyelvújításig, napjainkig. A legutóbbi évtizedekben bekövetkezett technikai fej­lődés a távközlés és a tömegtájékoztatás olyan új lehe­tőségeit bontakoztatta ki, amelyek jelentős hatással van­nak minden nemzet nyelvére. Az állandósult és megso­kasodott idegen nyelvi hatásokkal a magyar nyelv nehe­zen képes megbirkózni. A nyelv fejlődése elengedhetet­len társadalmi szükséglet. A nemkívánatos nyelvi hatá­sok ellensúlyozása azonban törvényhozási lépéseket is szükségessé tehet. Az Alkotmány 61. §-ában biztosított információsza­badság tényleges gyakorlásának is elemei feltétele, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak lehetőségük le­gyen a hozzájuk címzett, közérdeklődésre számot tartó közlemények magyar nyelven való megismerésére, befo­gadására. A magyar nyelv megóvása közérdek. Védelme meg­kívánja a társadalom, a közélet, különösen a gazdasági, politikai és kulturális szereplők megkülönböztetett fi­gyelmét. Az Országgyűlés ezért a magyar nyelv megóvása, az információszabadság alkotmányos joga nyelvi hátterének biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja: A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok nyelvi követelményei 1. § (1) Magyar nyelven kiadott sajtótermékben, ma­gyar nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett, a gazdasági rek­lámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvényben (a továbbiakban: Grtv.) meghatározott gazdasági reklám­ban a reklám szövegét, ideértve a jelmondatot (szlogent) is - a vállalkozás neve, megjelölése, illetve az árujelző kivételével -, magyar nyelven meg kell jeleníteni, füg­getlenül a közzététel módjától. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesíthető úgy is, hogy - ugyanazon reklámban - az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak ma­gyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyan­olyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget (szö­vegrészt). (3) A magyar nyelven kiadott sajtótermék idegen nyelvű részeiben, mellékletében vagy különkiadásában, valamint az idegen nyelvű rádió-, illetve televízióműsor­ban, továbbá azt közvetlenül megelőzően vagy követően közzétett reklámra az (1) bekezdésben foglalt követel­ményt nem kell alkalmazni. 2. § (1) Az üzlet feliratain az üzlet elnevezését - a vállalkozás neve, a vezérszó és az üzletben forgalmazott árura utaló árujelző kivételével­­, valamint az üzletben, illetőleg az üzlet kirakatában a fogyasztók védelméről szóló 1997. évi CLV. törvényben meghatározott fo­gyasztók tájékoztatását szolgáló közleményeket magyar nyelven meg kell jeleníteni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesíthető úgy is, hogy ugyanazon feliraton az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méret­ben, mint az idegen nyelvű szöveget (szövegrészt). Egyes közérdekű közlemények nyelvi követelményei 3. § (1) A közterületen, a középületeken, a mindenki számára nyitva álló magánterületen és épületeken elhe­lyezett, a polgárok tájékoztatását szolgáló, valamint a Magyarországon nyilvántartásba vett közforgalmú közle­kedési eszközökön elhelyezett, az utasoknak a közleke­désbiztonsággal, illetve a közforgalmú közlekedési esz­közök igénybevételével összefüggő tájékoztatását szol­gáló - a gazdasági reklámtevékenység körén kívül eső­­ * A törvényt az Országgyűlés a 2001. november 27-i ülésnap­ján fogadta el. KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1. szám

Next