Kurír - esti kiadás, 1990. augusztus (1. évfolyam, 23-44. szám)

1990-08-31 / 44. szám

1990. augusztus 31. O­DA SE NEKI... Fegyveres katonatisztre lettem figyelmes a minap a kelet-nyugati metróvonalon utazva. Nem volt szolgálatban, talán hazafelé tartott. Szerintem a törzső­rmester elvtárs, vagyis bajtárs - miket beszélek -, tehát a törzsőrmester úr rossz lóra, akarom mondani rossz kocsira tett. Vagy netán ő lenne az, aki vigyáz a rendre a föld alatt? Arra ott a hangzatos nevű metrórendőrség Hát akkor? Lehet, hogy ő tud vala­mit? Egy biztos, fegyvert egyelőre csak ő viselhet, ha szolgálatban van. Hogy a metrón minek? Nem tudom, bár legjobb tudomásom szerint a fegyvert elzárva tartják. Utastársaim arcát nézve még csak meglepe­tést sem tapasztaltam, lehet, hogy csak nekem és csak most új a lát­vány. Ezek után azt hiszem, hogy már azon sem fogunk meglepőd­ni, ha egy csoport civil maffiózó tart bennünket sakkban, s stukker­­rel a kézben, amúgy amerikai módra elveszik minden értékünket. Kazettakalózok - kalózkazetták Hamisan szól Lagzi Lajcsi lakadataias rockja? M­indent befe nezi Lajcsi C:1­/ A legújabb Lagzi Lajcsi kazettában tombolaszelvény van. A fő díj: 1/ a Renault 5-t- személygépkocsi Szervezés Postaszolgálat Maestro 1581 Pf.: 114 Tel.: 186-945 Lehet, hogy morbid a sztori, de igaz. Lagzi Lajcsi első kazettájá­t saját nagyanyja szponzorálta. Mégpedig úgy, hogy az idős hölgy a saját temetésére félretett pénz­ből adott unokájának húszezer forintot első nótáira... És lám, ha egy üzlet megindul... Lagzi Lajcsi eddig nyolc kazettányi lakodalmas rockot adott ki egy­millió kazettán! És ma megtud­hattuk az abszolút siker fokmé­rőjeként - Lagzi Lajcsit hami­sítják! Illetve nem őt, hanem népszerű kazettáinak közel negy­ven százalékát. Amely - mint azt megtudtuk a Maestro Keres­kedelmi, Kulturális és Szolgálta­tó Német-Magyar Kft. sajtótá­jékoztatóján­­ a cégnek és a ki­adó tulajdonosának (L­­L) mint­egy harmincmillió forintos kárt okozott. És mielőtt a kalózkodás elleni védelemről szólnánk, most néhány mondatot Lagzi úrról: becsületes neve Grósz Galam­bos Lajos (nem, nincs semmi köze ahhoz a másik Grószhoz!) zeneakadémiát végzett. És csak miután rájött, hogy trombitamű­­vészkedésből és zenetanárkodás­ból nem élhet meg, váltott a két­ségtelenül jövedelmezőbb lako­dalmas rockra. Lagzi Lajcsi te­hát zeneszerzőként, előadóként és saját dalai kiadójaként olyan sikereket ért el, hogy im­már hamisítják is kazettáit. És azért kényszerültek a ka­lózkodás ellen egyedül harcba szállni, mert bár más kiadók a közelmúltban szervezetbe tö­mörültek a hamisítás ellen, Lag­zi Lajcsi kiadóját bizony elutasí­tották, így a kiadó tulaj és támo­gatói, a Renault Baumgartner Kft. az R.M.B. Kft. a Mezon Kft. és a Bizományi Áruház Vállalat, felvették a kesztyűt. Mint azt a mai sajtótájékozta­tón megtudhattuk, Lajcsi „Min­dent Bele” lakodalmas rock so­rozatát a kazettakiadás történe­tében először olyan védelemmel látták el, amely a hamisítást le­hetetlenné teszi. Először is a gyártás során olyan frekvencia­jeleket rögzítettek a szalagra, amely további másolás során „elvész”. A kazetta olyan „nagy­tokban” kerül forgalomba, amelynek beszerzése a hamisí­tók számára majdnem lehetet­len. Jó néhány apró kis trükk is leleplezheti a kalózkodót, ám a legfontosabb védelmi eszköz a borító. Amelynek mindegyikén egy betű és számkóddal ellátott szelvény van, amely egyben egy tombolajáték szelvénye. Ezt már eleve nehéz hamisítani, hiszen a pénzjegyekhez hasonló rajzolatú és ha a vásárló ezt a cégnek vissza­küldi, egy sorsoláson vesz részt. A visszaküldött szelvényeket egy számítógépes nyilvántartási rend­szer szűri, így a hamis sorszám tetten érhető. Lagzi Lajcsi a sor­solás fődíjaként egy Renault 5- ös személygépkocsit ajánlott fel. Hiába, ha egy üzlet megindul - említettük egyszer már fen­tebb - a siker­hamisítást, a ha­misítás és az ellene indított had­járat újabb sikert jelent, így az­zal a tudattal ülhettünk a sajtó­­tájékoztató után Lagzi Lajcsi lagzimunkaebédjéhez, hogy a történet bárhogy is végződjék, Grósz Galambos úr biztos nem lesz vesztes. Fotó: RÓZSAVÖLGYI GYÖNGYI Ujjfir A földkérdésről a kormány A Magyar Távirati Irodát felha­talmazták az alábbi kormány­­nyilatkozat közzétételére: Az elmúlt időszakban a ter­mőföldtulajdon rendezésével kap­csolatos viták során több olyan nyilatkozat is napvilágot látott, melyek hatásaként bizonytalan­ság mutatkozott a kormány szándékait illetően a mezőgaz­dasági termelők körében. A kormány ezúton is kinyil­vánítja azt a határozott szándé­kát, hogy a termőföldtulajdon rendezésével kapcsolatos végle­ges javaslatainak megtételénél csak olyan megoldást választ, amely biztosítja: a termőföld azok tulajdonába kerüljön vagy maradjon, akik azt az adott fel­tételek között a leghatékonyab­ban képesek megművelni, s akik hosszú távon érdekeltek termő­képességének megtartásában, illetve javításában. Célunk, hogy minden törvényes eszközzel meg­őrizzük a mezőgazdasági termelés folyamatosságát, az ország lakos­ságának ellátását és a nemzet­­gazdasági szempontból fontos exportot. Ezeket az elveket a tu­lajdonrendezési törvényt előké­szítő munka során a kormány határozottan érvényesíteni kíván­ja. Ezért a kormány kéri a mező­­gazdasági nagyüzemeket és az egyes termelőket, hogy a beta­karítási és a jövő évi termést meg­alapozó munkákat időben, a ko­rábbi években tapasztalt szaksze­rűséggel végezzék el. A kormány - a földtulajdon-rendezés végre­hajtása során - megteremti a jogi biztosítékát annak, hogy a terme­lőmunka eredménye azé legyen, aki a munkát egyben el is végezte. Kincsvadászat Hová tűnt 86 darab aranyforint és dukát?­­ A kérdés nem köl­tői, hanem olyannyira valós, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrfőkapitányságon kívül már az Interpol is keresi rá a választ. Az aranypénzekről annyit, hogy az 1500-as évek elején és köze­pén kerültek forgalomba, s fel­tehető, hogy a bodrogolaszi plé­bánia gazdasági épületében rej­tette el azokat valaki évszáza­dokkal ezelőtt. Az épület azóta romhalmazzá vált, néhány éve lebontották, a helyét felszántot­ták, s akkor kezdődött el, hogy a falubeliek egy-egy aranypénzt leltek a földeken. Ezután lett szóbeszéd tárgya az elrejtett me­sés kincs. Többen próbálkoztak a feltételezett lelőhelyen kisebb­­nagyobb sikerrel aranyat találni, de senki nem büszkélkedhet ak­kora eredménnyel, mint az a három fiatalember, aki kaland­vágyból vagy meggazdagodási szándéktól hajtva június 17-én vasárnap délutáni programként kincsvadászatra vállalkozott. Si­keresen­ 134 darabot találtak, megosztoztak és megkezdődött a különböző csatornákon keresz­tül az értékesítés. A numizma­tikai ritkaságok többsége hamar gazdára talált, egy-egy arany­pénzért 5-13 ezer forintig terje­dő összeget adtak a fiataloknak az orgazdák, akik feltehetőleg busás haszonnal passzolták to­vább a dukátokat. Javában virág­zott az üzlet az aranypénzek kö­rül, érkeztek a községbe külföldi vevők is, néhány darab került belőle a sárospataki és a sátoral­jaújhelyi múzeumokba is. Egy ilyen megvételre való felkínálás után figyelt fel egy muzeológus­nő a felvirágzott feketepiacra, s az ő feljelentése nyomán kezdő­dött a rendőrségi nyomozás. Először a faluban kidobolták, akinek talált aranypénz van a birtokában, szolgáltassa be. Elő is került 74 darab, de a három bodrogolaszi fiatalember a töb­bivel nem tudott elszámolni. A rendőrség őrizetbe vette a kincs­keresés értelmi szerzőjét, két társa ellen pedig szabadlábon folytatta a vizsgálatot. Ugyan­csak a rendőrségi fogda vendég­szeretetét élvezi az a két orgaz­da is, akik nem hajlandók meg­mondani, hol és kiknek, valamint hogy mennyiért értékesítették ezeket a numizmatikai ritkasá­gokat. De mivel a rendőrség a rendelkezésre álló adatok alap­ján az orgazdák külföldi kapcso­lataira gondol mint vevőkre, így a nyomozásba bevonták az In­­terpolt is. CSÁNYI JUDIT A Hemingway lány mosolya Hollywood sötét történeteinek egyike Dorothy Straten fotómodell-színésznő életútja. Bob Fosse rendező egy lenyűgöző, érzéki és időnként hízelgő terem­tés életét ábrázolja. A hölgy azonban egyre inkább szenved a talmi csillogás és az ironikus önvizsgálat ellentmondásaitól. A hős-áldozat életre keltője a kivá­lóan fotografált Mariei Hemingway. A film címe Star 80. ­ Jön a pénz Torgyán után Tajvanról? POLYMERPARÁDÉ A HYATTBAN A mai habselyem inkább erotikus fekete Lehet, hogy az Akzo konszernesek meglepődnek, ha elmagyarázom emblémájuk értelmezését. Mindenesetre tegnapi sajtó­­tájékoztatójukon én lepődtem meg, hogy ők sem tudták pontosan, mit is szimbolizál a nevük fölötti, kitárt karú férfi sziluettje. Már arra gondoltam, hogy talán nagyot mondó horgászról van szó, aki mutatja a kifogott hal méretét, de végül is a cég egyik vezető embere megmentette a helyzetet. Eszerint nemrégiben megbíztak egy image-kialakító céget emblémájuk meghatározására. Nos, ők kiderítették, hogy ez a kitárt karú férfialak egy több mint kétezer éves görög szobor­­ eredetije egy angliai múzeumban található. És a kitárt kar a világ meghódítását jelképezi. Végül is lehet benne valami, hiszen az Akzo a világot behálózó nagyvállalat, 50 országban vannak lerakatai és telephelyei. Központja a hollandiai Arnheimben van. A konszern vegyipari termékeket, vegyi szálakat, festékeket és lakkokat, valamint egészségügyi „produktumokat” állít elő. A világcég tegnap saj­tótájékoztatót tartó divízója vegyi szálakkal és polimerekkel foglalkozik - igaz, korábban Enka néven -, már 70 éve szállít a magyar textiliparnak. Az Atrium Hyatt szállodában az Akzo-sok keveset beszéltek, ám annál többet mutattak. A sajtótájékoztató után magyar partnereikkel közös divatbemutatót tartottak. A Mahir szervezte prezentáción így a jövő évi trendet láthatták a szakemberek az Iris Kötőipari Kft., a Habselyem Kötöttárugyár, a Richards Finomposztógyár,­­ a Magyar Selyemipari Vállalat és a Rábatext mintakelméiből. És a fehérnemű-bemutató láttán jutott eszébe a tudósítónak, hogy a habselyem ma nem feltétlenül habfehéret, sokkal inkább csábító erotikus feketét jelent. (DÉVAI) Rácz Sándort jelöli budapesti főpolgármesternek a Független Kisgazdapárt. Torgyán József, a kisgazdák nagy-budapesti szer­vezetének elnöke egyebek mel­lett azzal indokolta a Nagy-bu­dapesti Munkástanács egykori elnökének jelölését, hogy Rácz Sándor 1956 óta töretlenül bi­zonyította magyarságát, hűségét az általa képviselt eszméhez. Rácz személyén túlmenően a kisgazda-munkás frigy megkö­tésénél a Kisgazdapárt azon szándéka fejeződött ki, hogy a munkásság minél szélesebb ré­tegeit vonja be a politizálásba: céljuk „az eddig mozdulatlan munkástömeget mozgásba hoz­ni, s a nemzet érdekében fel­használni”. Szintén a kisgazdák budapesti befolyásának növelését szolgálja az a „szövetség”, amelyet Balogh Árpáddal, a Nemzet Szegényes Frontjának elnökével kötöttek, ő volt annak az emlékezetes pá­lyaudvar-foglaló akciónak a szer­vezője, amikor ellepték a Déli pályaudvar várótermét a hajlék­talanok. A front kiáll a kisgaz­dák mellett, s követeli a jogtala­nul szerzett vagyonok elvonását, a bűnösök felelősségre vonását. Balogh Árpád szerint annál is inkább jogos ez a kívánság, mert hárommillió ember éhezik Ma­gyarországon, s velük szemben áll a gazdagok mintegy százezres rétege, amely „Kádár vörös hor­dáihoz tartozott”, s hajléktalan­ná, éhezővé tette az embereket. A tegnapi sajtótájékoztatón ismertették a Kisgazdapárt fővá­rosi választási programját. Prog­­ramfü­zetük bevezetője kemény bírálatokat címez a kormánynak (mintha a kisgazdák nem is len­nének benne), nem kihagyva a kommunisták szerepét a bajok létrejöttében. Ezúttal közvetet­ten utaltak arra, hogy­ azokat a vezetőket, akiknek a kinevezésé­hez a kommunista párt jóváha­gyására volt szükség, azonnal nyugdíjba kell küldeni, szolgála­ti időtől függetlenül, a törvényes magyar minimális nyugdíj élve­zetével... A fővárosi kisgazdák azt ígé­rik programjukban, hogy tíz éven belül felszámolják a lakás­ínséget, felújítják a leromlott lakásokat, javítják a nyugdíjasok helyzetét, rehabilitálják a tulaj­donuktól megfosztottakat, tá­mogatják a magánvállalkozáso­kat, lassítják a munkanélküliség növekedésének ütemét, helyi és központi adóreformot helyez­nek kilátásba. A program telje­sítésének egyik pénzügyi forrá­saként Torgyán József a délke­let-ázsiai tőkét tartja. Ismét ki­derült hát: a kisgazdák nagy-bu­dapesti szervezetének elnöke szerint - ez alkalommal e titu­lus dukál neki - a legigazabb utak egyike Tajvanba vezet (mint tudjuk, ő maga többször is meg­tette). Elmondta, amiről legu­tóbbi utazása alkalmával tájé­koztatták: Tajvan tizenhatmilli­­árd dollár befektetését fontol­gatja a közép-európai térségben, és hasonló érdeklődés tapasztal­ható hongkongi és amerikai üz­leti körök részéről. B. Gy. Fotó: RÓZSAVÖLGYI GYÖNGYI

Next