Kurír - reggeli kiadás, 1990. szeptember (1. évfolyam, 53-77. szám)

1990-09-20 / 69. szám

1990. szeptember 20. Bűnök, balesetek A közutakon az elmúlt 24 órában összesen 64 közúti bal­eset történt. Ebből két halálos, 32 súlyos, 30 pedig könnyű sérüléssel járt. Tápiószecse belterületén történt, hogy a Budapesti Sütő­ipari Vállalat tehergépkocsija elütötte a mellékútról sza­bálytalanul elé kanyarodó Sz. Imre kerékpárost. A 33 éves sülysápi lakos kórházba szállítás közben sérüléseibe belehalt. Csecsemőhullát találtak a kukoricásban. Nem lehetett nagy öröm a megtalálónak, amikor Ecséd külterületén rá­bukkant a pici összeszabdalt holttestére. Az életképes kisfiút több mellkasi és fejre mért szúrással ölték meg. A gyilkosság időpontjának pontos megállapítására még vár­ni kell. Egyelőre úgy vélik az orvosszakértők, hogy a meg­találás előtt akár öt nappal is elkövethették a gaztettet. A Heves Megyei Rendőrfőkapitányság nagy erőkkel folytatja a nyomozást. Az V. kerületi Vitkovits utcában ismeretlen tettesek betör­tek egy lakásba, a zsákmányuk 600 dollár, festmények és ezüsttárgyak. A lakás tulajdonosának kára 200 ezer forint. A XIII. kerületi kapitányság nyomoz annak a betörésnek az ügyében, mely az izraelita hitközség Szent István körúti helyiségében történt. A betörők két festményt emeltek el, körülbelül 300 ezer forint értékben. * * * Szintén az angyalföldi nyomozók munkája, hogy kiderít­sék, ki volt az, aki betört egy Ipoly utcai lakásba, és onnan 20 ezer forintot, 500 márkát, arany- és ezüsttárgyakat és 17 darab ikont, valamint bőrárukat vitt el. A kár összesen 1,7 millió forint. Hajnalban betörtek a Szolnok megyei Bánhalma postájá­ra. Az ismeretlen tettesek felfeszítettek egy Maxim 2 típu­sú páncélszekrényt, s elvittek belőle 390 ezer forintot. Szabálytalan hegesztés okozta a tüzet a XIII. kerület, Ár­pád u. 23. számú ház alagsorában. A lakóház hőközpont­jában a csövek szigetelése gyulladt ki a már említett sza­bálytalan hegesztéstől. A kár 800 ezer forint. Az MDF cáfol Arra ugyan nem számíthattak az MDF tegnapi sajtótájékoztató­ján megjelent újságírók, hogy ott helyben olcsóbban vehetik a krumplit, szőlőt, hagymát - lé­vén, hogy az MDF-piac szolgált a tájékoztató tárgyául -, de arra aztán végképp nem, hogy az MDF alelnöke, Furman Imre cáfolni fog. Cáfolja a keddi na­pilapokban megjelent választási hírt, miszerint Budapesten csak az SZDSZ-nek és a Fidesznek sikerült minden kerületben párt­listát állítania. Ezek szerint az MDF erősorrendben csak a he­tedik helyet foglalja el. Az alel­­nök elmondta, hogy ez az adat téves, az MDF csak azért nem állított 23 kerületben jelöltet, mert Budapesten csak 22 kerület van. A sajtó által nyilvánosságra hozott eredmények hátrányos helyzetbe juttatták az MDF-et, ezért kérik a Fővárosi Választási Bizottságot a felülvizsgálatra. Ettől függetlenül az MDF bízik a választásokban, a fővároson kívül 16 megyében állítottak jelöltet. A párt kampánystílusa a jövőben is felelősség- és méltóságteljes marad, ugyanezt várják el az el­lenfelektől is, hiszen a legfonto­sabb, hogy az emberek szabadon és félelemmentesen választhas­sanak. A bejelentés után került sor az MDF-piacról szóló tájékoz­tatóra, amelyet Zacsek Gyula, az MDF-központ igazgatója tartott. Ő is cáfolt, mégpedig azt, hogy az egy éve működő piac holmi kam­pánycélokat szolgálna. Az idén a súlyos aszály miatt nem várták meg a helyhatósági választáso­kat. A piac egyébként pártsem­leges, minden olyan árust vár­nak, aki az ottani áraknak meg­felelően tudja portékáját áruba bocsátani. A piac létrejöttének va­lódi célja, hogy a kialakult maf­fiahálózatot összetörjék, és hogy az áraknak a verseny szabjon ha­tárt. Az MDF-piac mellett idén ősszel indul a terménymentesítő őszi mozgópiac, amelynek szer­vezését a vidéki csoportok vál­lalják. A Piacfejlesztési Alapít­vány -, amely angolul Market Developing Foundation, azaz rövidítve MDF (!), vállalkozó jellegű alapítvány - a termelők önszerveződését, a biotechnikák és technológiák elterjedését, mar­ketingtanfolyamok támogatását és az MDF-piac további fejlesz­tését tűzte ki célul. SZ. B. Olcsóbb lett a tej LEVÉLVÁLTÁS Miskolci rabok levele Tőkés László püspökhöz a kórházba, a postafordultával nem kevésbé megható válasz a börtönbe. „Ilyen levelet még soha nem kaptam...” A jó hír, az emberbaráti gesztus spontán megnyilvánulása soha nem érkezhet későn, így történt most is. A Kurír szerkesztősége levelet kapott a Miskolci Bünte­tésvégrehajtási Intézettől. A bo­ríték két levelet tartalmazott; az egyiket a fogvatartottak írták Tő­kés Lászlónak, a másik a püspök úr válasza. íme: „Igen Tisztelt Püspök Úr! A Miskolci Büntetésvégrehajtási In­tézet fogvatartottjai mély meg­rendüléssel értesültünk súlyos balesetéről. Meghatott bennün­ket az Ön emberi nagysága, hogy elsősorban a baleset másik sé­rültje, a kerékpáros egészségi ál­lapota felől érdeklődött. Figye­lemmel kísértük a Püspök Úr eddigi tevékenységét, és feleke­zeti különbségre való tekintet nélkül mindannyian kívánunk mielőbbi gyógyulást, hogy foly­tatni tudja mindannyiunk szá­mára hasznos tevékenységét. Is­tentiszteletünkön­ imádkozni fo­gunk a Püspök Úrért. Isten ál­dását kérjük Önre és a világ va­lamennyi jó érzésű emberére. Gyógyulást kívánva őszinte tisz­telettel a Miskolci Büntetésvég­rehajtási Intézet fogvatartottjai.” A súlyosan sérült Tőkés László válasza nem késett, így szól: „A BV-Intézet Fogva tartott­jainak,­­Miskolc. Egyedi esetnek kijáró meglepődéssel vettem kéz­hez levelüket. Ilyen levelet még soha nem kaptam, de az is igaz, hogy életemben hasonló nehéz helyzetben sem szenvedtem. Éle­tünk rendkívüli helyekre sodor­hat bennünket, adódik tovább a gondolat, de mindenütt velünk lehet az Isten, hogy ha mi is be­fogadjuk őt. Kedves Uraim! El­­esettségükben én is imádkozni fogok Önökért. Kívánom, hogy emelkedjenek túl és felül nyo­morúságos helyzetükön, s - vég­ső távlatában - ne legyen hiába­való fogságuk. Köszönöm imád­ságaikat és együttérzésüket. Más vallású társaikkal együtt Isten ál­dását kérem további életükre - testvéri érzésekkel. Tőkés László.” Mi is csatlakozunk ahhoz, amit a rabok kívántak a m­ispöknek és Tőkés László a fogvatartottaknak. K.L. Egyelőre csak Zalaegerszegen, a kertvárosi Csemege ABC-ben. Az új német adagoló automata a tej literjét 18,20 helyett 15,20-ért méri. Básti Juli A legszebb csúnya színésznő. Most mutatják be Bacsó Péter Sztálin meny­asszonya című filmjét. Nagyot mondó kisnyugdíjasok A budapesti csúcsforgalomban lépett oda hozzám az idős asszony. Elmondta, vidéken lakik, elvesztette a pénztárcá­ját, adnék-e neki pénzt vonat­jegyre. Hamarosan elfelejtet­tem volna a dolgot, ha nem hallok egyre több ilyen esetet. Szomorú, de úgy tűnik, va­lamiféle „nyugdíjkiegészítési forma” alakul ki nálunk, neve­zetesen az utcai járókelők „le­vágása”. Szégyenlősen, sike­rült vagy aligha hihető törté­neteket kitalálva kérnek. Biz­tos vagyok benne, legtöbb eset­ben élelemre kell a pénz. Ven­ni nincs miből, a lopás nem kenyerük. Nem tolvajok, évti­zedeket dolgoztak végig ke­ményen, s most mégsem biz­tos a mindennapi kenyerük. Amikor egy család szociális otthonba „dugja” a nagypapát, nagymamát vagy a hálátlan gyermeket, bírósági úton kell szülőtartásra kötelezni - mé­lyen megvetjük és elítéljük. De nagy, nemzeti csalá­dunkban mi sem viselkedünk különbül az idős hozzánk tar­tozókkal. Megélhetésükhöz alig­ha elég a köznyelv által igen találóan átkeresztelt „nyug­­díj”, a becsületesen ledolgo­zott évek jutalma. Eddig má­ról holnapra éltek, de az egyre növekvő infláció miatt lassan „máról mára” sem lesz miből. S nem elég, hogy kevés a nyugdíj, drágaság van, sokan akaratuk és egészségi állapo­tuk ellenére dolgozni kénysze­rülnek, őket sújtja leginkább a gyógyszerek felháborítóan magas térítési díja. Gyakran kell választaniuk a napi tej-ke­nyér és az életfontosságú gyógy­szer között. Mindannyiunk szégyene, hogy így van. Andersen és Grimm „hétköznapi” utódai­ként próbálnak néhány forint­hoz jutni, talán először be­csapva másokat. De ők maguk is becsapottak, egy bukott rendszer, egy­­tévjeszme által. Én adtam akkor a néninek vonatjegyre, s nagyon sokan vagyunk, akik adunk (amíg van miből). Talán azért, mert így vagy úgy, de valamennyien egy vonaton utazunk. Szeret­nénk hinni, hogy a „Magyar­­ország-expressz” közeledik az „Európa-állomás” felé. Hogy a mozdonyvezető, a fűtő, a kalauzok - s mind, akik fele­lősek vonatunkért - ismerik az utat és tartják az irányt. Jó volna, ha az utasok kö­zött addig sem akadnának ilyen rászorult „Rémusz bácsik-né­­nik”, amíg odaérünk. Ha oda­érünk... MILOSEVICS ERZSÉBET ■Vynr Ámokfutó teherautó-sofőr Győri Tibor szentendrei magán­fuvaros nem igazán tudott vála­szolni a Kurír tudósítójának kér­désére: csak arra emlékezett visz­­sza az első vérvétel után, hogy nekiment a kocsinak. Ehhez ké­pest a Nyár utca lakói tegnap reggel kis híján meglincselték az ámokfutó Győri Tibort, aki IFA tehergépkocsijával két kerítésen gázolt át, majd - saját minősí­tése szerint - „meghúzott” egy kocsit. A Nyár utcaiak szabály­szerűen megrohanták az IFA-t és kiszedték belőle az ámokfutó sofőrt. Szerencsére személyi sérülés nem történt, ugyanakkor Győri ... • gy_k­­ - ■ a rongálássá! »0-100 ezer forint kárt okozott. Minden bizonnyal új foglalkozást kell keresnie, mert a Szentendrei Rendőrkapitány­ság a jogosítványát bevonta. Lap­zártakor talán Győri már kijó­zanodott. KIS ZOLTÁN Áldd meg­, Isten Hitler Vezért! A politikai és erkölcsi rehabilitációk időszakát éljük. Nyilván a hód­mezővásárhelyi városi tanács sem akart kimaradni ebből, s ezért a jelenlegi testület utolsó tanácsülésének egyik napirendi pontjaként 180 személy erkölcsi rehabilitációjának jóváhagyását tűzte ki célul. A tanácsülés napján azonban igen kínos dolgok kerültek nyilvá­nogható bizonyítékot lehetett beszerezni, de ha például­ április 21-én a helyi, újságban (Vásárhelyi Reggeli Újság, független politikai napilap), Áldd meg Isten, Hitler l­ézert! címen első­ oldalas köszöntőt ír, és a későbbi lapszámokban is hasonlóan fogalmaz, ak­kor azért érdemes elgondolkodni a rehabilitáció megalapozottságán. Különben nem lehet hiteles egy olyan lista, amely csupán nevek felsorolásából áll, így­­ foglalkozás, pontos születési és több esetben halálozási dátum, az esetleges sérelmek fölsorolása nélkül.­­ sok idősebb vásárhelyi lakos úgy véli, tán még nyilas tiszteket is rehabilitálni szándékozik a város, sőt köztörvényes bűnözőket, csak azért, merthogy azok is éppen abban az időben voltak börtönben. A politikai kapkodás, felkészü­letlenség, tudatlanság egyik példája ez a névsor, amelyet a recski szövetség és a Pofosz vásárhelyi szerve­zetei állítottak össze. A tanács, felismerve a szelektív gondolkodás és emlékezés eredményeképpen összeállt névsor fogyatékosságait, elállt a napirend megtárgyalásától. Lencse József, a recski szövetség megyei tagja és a Pofasz vá­sárhelyi elnöke pedig elnézést kért a tanácstestülettől, hogy valóban olyan nevek is bekerültek a tisztes és sokat szenvedett vásárhelyi polgá­rok nevei közé, akik talán mégsem érdemük meg a nyilvános meg­követést. Ezért visszavonták a névsor, és az új helyhatóság elé már egy pontosabb, tárgyilagosabb összeállítást hoznak. GULYÁS MÁRTA Gagarin halála Mindenekelőtt: kedvenc olvasmá­nyaim között vannak Nemere Ist­ván könyvei. Olyannyira, hogy eddig megjelent szinte valameny­­nyi műve könyvtáram része. A „Gagarin - kozmikus ha­zugság?” című vadonatúj művet nem teszem közéjük. Ugyanis nem szeretem, amikor egyszer­­csak a lánglelkű magyar költőből burját női csontváz lesz a balhé - vagy a reklámpublicitás­­ kedvé­ért. Oscar Wilde művei jobban érdekelnek, mint az, hogy buzi volt és megjárta a börtönt. Ám még csak nem is vitázom a Gagarin-könyv koncepciójával. Lehet, hogy úgy volt, lehet, hogy nem, de végül is az űrrepülés attól az időtől rendszeressé vált, voltak szovjet és amerikai hősei és ha­lottai szép számmal, holdralépés, űrkézfogás, még igazi magyar űr­hajós is. Egy dolgot azonban meg kell jegyeznem: ha tárgyismeret hiá­nyából kovácsol valaki bizonyí­téknak szánt hipotézist, az velem a többi feltételezést is megkérdő­jelezted. Szó szerint idézek a Gagarin halálával kapcsolatos részből: „Úgy tudjuk, Gagarin már 1961 előtt katonai pilóta, vadász­repülő volt. 1955-től repült, 1957- ben avatták pilótává, és attól kezdve még újabb négy évig rep­­desett, mielőtt elkövetkezett vol­na az a bizonyos esemény, amely­ről e könyv nagy része szólt. Szó­val, hatéves pilótamúlttal a háta mögött, 1968-ban, pár év kiha­gyással ismét repülni kezd? Még­hozzá olyan iskolás fokon, hogy csak kétszemélyes géppel szállhat, instruktorral a háta­ mögött, azy folyton a körmére néz, nem kö­­vet-e el hibákat?” Aki ezt így - a kérdőjelekkel - leírja, elárulja, hogy fogalma sincs az újabb kori szuperszonikus katonai repülés­ről. Nem tudja, hogy az állandóan gyakorló első osztályú vadászre­pülők is (akik éjjel-nappal, köd­­ben-viharban, egyszóval repülő­szaknyelven „bonyolult időben” képesek bármely harcfeladat ellá­tására), kénytelenek egy évben többször is kétkormányos gépbe ülni, bizony „instruktorral” a há­tuk mögött feladatot repülni, hogy megőrizzék minősítésüket. Ezt hívják ellenőrző repülésnek. Ez olyan, mint a réporvosi vizsgálat, újra és újra. Aki azt sem tudja, hogy ha egy hajózó tiszt (pilóta) egészségügyi eltiltás vagy más ok miatt kimarad a rendszeres repü­lésből akárcsak néhány hétre is (és nem hat évre!), egyedül nem re­pülhet mindaddig, míg az ellen­őrző repülések során, az „instruk­tor” véleménye szerint ezt a ké­pességét újra nem bizonyította, az ne építse be hipotézisrendszerébe a fent idézett kérdőjeleket. Hogy is mondják? Aki nem tud arabusul... SZTANKAY JÓZSEF Az SZDSZ lelkész képviselőinek nyilatkozata Huszár István festőművész egyik művének címe és témája „Ke­­resztutak részei” - pontosan fejezi ki, milyen nehéz dönteni. Ezernyi démon, féligazság és hazugság akarja befolyásolni, meg­téveszteni a döntés előtt állót. Az önkormányzati választások kü­szöbén vagyunk. Hallatlan veszedelem leselkedik ránk. Torzu­lássá, betegessé nyomorodan sérelmek, a másik becsületébe gá­zoló pletykák, a helyi hatalom megszerzésének minden eszközt megengedő tébolya verheti szét településeink közéletét. A bibliai hagyományok alapján valljuk, hogy a magunk és má­sok becsülete fontos érték. Közös hitünk szerint ezt még Isten parancsolata is védi. „Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!” A hazug­ság, a becsületsértések útvesztőjéből ki kell találnunk. Személyek, szervezetek becsületét megőrizve is lehet komoly küzdelem. Nem csupán hitünk követeli meg a becsület megőrzését, ha­nem minden település érdeke is. Azok az önkormányzatok lesz­nek eredményesek, ahol a választások után is tudnak egymás szemébe nézni. Nagy keresztúthoz érünk hamarosan. Alkalmas emberek vá­lasztásával végre szabad önkormányzatok rendezhetik közös dolgainkat. HAJDÚ ZOLTÁN református lelkész IVÁNYI GÁBOR methodista lelkész KÁDÁR PÉTER református lelkész LABORCZI GÉZA evangélikus lelkész RAJ TAMÁS rabbi

Next