Kurír - esti kiadás, 1991. március (2. évfolyam, 43-62. szám)
1991-03-07 / 47. szám
1991. március 7. A sárgarépa és a csillagok Szebenyi Ödön tavaly úgy határozott, a biogazdálkodásról szerzett ismereteit felfrissítendő s angoltudását megalapozandó nekiindul Angliának. A vállalkozás sikeres volt, s a biokertészkedés mellett jutott idő kerékpározásra, túrázásra, sőt, mint kiderült, éneklésre és egy kis ásatásra is. - Mennyire tudtam angolul? Semennyire. Annyira, amennyire három hónap alatt megtanulhat az ember. De úgy gondolkodtam, ha már egyszer ott vagyok, csak kénytelen leszek megtanulni angolul, ha beszélni akarok valakivel. Állattenyésztő üzemmérnök a szakmám, s korábban már foglalkoztam a biogazdálkodással, olvastam a könyveket, de a gyakorlatban nem tudtam, mi fán terem. Felvettem a kapcsolatot a Biokertész egyesületnél Lantos Tamással, aki segített. Egy angliai biokertész meghívására mentem ki, teljes ellátást és szállást kaptam, plusz napi tizenöt font zsebpénzt. Emberünk nem volt rest, Hegyeshalomnál leszállt a vonatról, s kiballagott az első benzinkútig. Két nap múlva Londonban volt. Egy-egy biofarm a hazai kertekhez mérve meglehetősen nagy, akár több száz hektáros is lehet. Ahová kerültem, az egy kisebb területű volt, háromnégy hektárnyi. Ott teljesen megvalósult a vegyszer nélküli termesztés. A magok elvetésétől a palántázáson keresztül minden a természetben lezajlódó folyamatok egyensúlyát vette figyelembe. Egy ilyen biodinamikus kertben majdhogynem nincsenek kártevők, hiszen nincsenek meg azok a feltételek, amelyek kedveznének nekik. Persze, az ehhez szükséges föld kialakítása nem megy egyik napról a másikra. Meg aztán nem lehet mindennek géppel nekiesni. Rendkívüli szerepe van például a gyomlálásnak, ez esetenként negyven százalékkal is megdrágítja a termék árát. Nem tudom, hogy a hazai üzemekben milyen munkatempóban dolgoznak, de ott teljesen természetes, hogy alig pár ember műveli meg ezeket a területeket, esetenként ezerötszáz palántát is elültet egy-egy alkalmazott. Illetve ez így nem is pontos, hiszen nem alkalmazottak dolgoznak a szó igazi értelmében, hiszen a legtöbb biokertészet meghirdeti, hogy a tanítás fejében alkalmaz munkaerőt. Rengeteg külföldi vállal így munkát. Ellátást kapnak s valami elhanyagolható zsebpénzt. Persze nem a pénz számít. Nem bizony, hiszen Szebenyi Ödön olyan tudás birtokában van, amit csak kevesen mondhatnak el magukról. Ismeri a komposztkészítés minden csínját-bínját, tudja, melyik gyógynövényt hogyan kell termeszteni, s azt is elsajátította, hogy mikor kell kiültetni például a sárgarépát. Ez utóbbi tételen némileg megrökönyödve azt firtatom, hogy valószínűleg ezt csaknem minden kiskerttulajdonos tudja. - Lehet, de egy biodinamikus kertben arra is vigyáz a tulajdonos, hogy rendben legyen a növényzet és a külvilág kapcsolata. Ez pedig a csillagoktól is függ. Tehát bizonyos állásoknál egyenesen tilos például sárgarépát vetni. Pontosabban szinte percre ki lehet számítani, vagy meg lehet nézni a táblázatban, mikor optimális zöldségeket verni. Rendkívül hasznos tapasztalatokat szereztem, meg aztán megtanultam angolul és ez volt az egyik fő cél. Másrészt beleszagolhattam az úgynevezett kapitalista módszerekbe, s ha lehet, szeretném is ezeket alkalmazni. Mégpedig a saját farmon, hiszen a következő lépés ennek megvalósítása. Természetesen biofarm lesz, az első lépcsőben kertészet, aztán később kisállatfarm, de nem marad ki a gyógynövénytermesztés sem. - Nem ragaszkodom Kaposvárhoz, szívesen költözöm falura, már csak azért is, mert az állattartáshoz nagyobb területre van szükség. Apropó, állattartás. Az egyik munkatársam, aki szintén ott tanult a farmon, meghívott az otthonába, aztán jó néhány farmot néztünk meg közösen. Az egyiken kétszáz hektáron gazdálkodott a farmer, ezer marhája volt. Ők állították elő a takarmányt, aztán biogázt is termeltek és egy melléküzemágban napi kétszáz téglát gyártottak. Összesen négyen folgalkoztak a mezőgazdasággal, a négyszáz tehenet két ember fejte. Mégsem szakadtak meg a munkában, a szervezés és a gépesítés miatt. Egy másik telepen a farmer gyümölcsjoghurtot készített, Londonba is szállított belőle. A gépe kétszázezer fontot ért, hitelből vette, de bizakodó volt, tízéves előkészület után mert erre vállalkozni. Szebenyi Ödön nemcsak munkával töltötte az idejét. A gazda beíratta Edinburghban egy nyelviskolába, s pár hét után már a helyi kórusban is énekelt. Angolul. Nyáron, illetve télen két hét szabadságot kért, biciklire pattant és ezerkétszáz kilométert kerekezett. Látta az Egyesült Királyság legmagasabb hegyét, meresztette szemét a Loch Ness-i szörny után a tó partján. Télen pedig egy ásatásnál segédkezett, a helybéli Kurír meg is említette a magyar segítséget, ami nem csoda, hiszen egy négyezer éves búzaszárító kemencét találtak a régészek. Elvetődött Muck szigetére, ahol ma már csak huszonketten laknak, s a skótok nagyot néztek, hogy egy magyart hozott eléjük a sors, hiszen azelőtt sosem járt még hazánkfia arrafelé. Mint ahogy a skót televíziónézők és rádióhallgatók is nagyot néztek, amikor azt látták, hogy a Forth Railway Bridge 100 éves évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi hangversenyen a kórusban egy magyar fiú is énekel, aki kiruccant Angliába, tanulmányozni a biokertészetet. BALOGH P. FERENC Hijfir STORY i Tél-tavasz forduló a Balatonon A jégpáncél végnapjai Bár március elsején beköszöntött a tavasz,ezt a tényt senki nem közölte a Keszthelyi-öböl hattyúival, így a derék szárnyasok tovább élik megszokott téli életüket, míg saját maguk meg nem győződnek az időjárás változásáról. Ám egyelőre - szikrázó napfény ide vagy oda - nagyokat csúszkálnak landolás után a Balaton jegén. Amely lehet, hogy csak afféle hártyavékony képződmény a tél utóvédjeként, ám a vízi madársereget még úgy-ahogy megbírja. Beköszönthetett ugyan a meteorológiai tavasz, ám a március, sőt még az április is holt (vagyis téli) szezonnak számít a balatoni idegenforgalom szempontjából. Felfogás és ízlés kérdése, hogy kiből milyen hatást vált ki egy tél végi, Balaton-parti autóút, van, aki azt mondja, rémes ez a kihaltság, van, aki derűsnek tartja ezt a nagy tóparti csendet. S bár a Balaton-parti szállodák elenyésző kivételtől eltekintve még javában zárva vannak, azért a csukott ajtók, lehúzott zsalugáterek mögött már megkezdődött a karbantartás, javítás, készülődés a szezonra. Üde kivétel a szállodák sorában a téliesített, keszthelyi Helikon Hotel. Amely, ha csökkentett forgalommal is, de vendégeket fogad. A hetvenes évek elején sima kis üdülőszálló volt ez a keszthelyi, mígnem az elmúlt évek során befejeződött teljes téliesítése, így két és fél száz szoba, uszoda, szolárium, szauna, masszázs, tekepálya és teniszcsarnok áll a vendégek rendelkezésére - mondta Fekete György, a hosszú nevű Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat Balatoni Önálló Egységének vezetője, egyben a Helikon igazgatója, amikor szezon végi (szezon eleji) vizitben jártunk ott, a hét végén. Fekete úr tíz esztendeje vezeti a Helikont, s ezenkívül még két szálloda, jó néhány csárda, söröző, büfé tartozik birodalmához. Ezek közül télen természetesen csak a Helikon fogad vendégeket. Az idei téli szezonban 25-30 százalék között mozgott a ház kihasználtsága, a három leggyengébb hónapban: decemberben, januárban és februárban átlagosan nyolcvan vendég volt a szállodában. S bizony sokat törtük a fejünket, hogyan lehetne még több vendéget idecsábítani a téli, holt szezoni Balatonhoz, így például kitaláltunk különböző programokat. Van egy kéthetes akupunktúraajánlatunk orvosi felügyelettel, teljes ellátással, azután van fogyókúrás programunk, s érkeznek - elsősorban a közeli Ausztriából és Németországból - teniszvendégeink is. Jövőre pedig az a tervünk, hogy különböző konferenciák szervezésével szeretnénk még jobban megtölteni ebben az időszakban a házat. Fekete úr azt is elmondta, hogy a téli hónapok tulajdonképpen veszteségesek a szállodának, ám még így sem lenne célszerű bezárni a házat, hiszen az időjárás a fűtetlen épületben nagy károkat okozna. Lefagynának a csövek, leválnának a fürdőszobában a csempék, újból kellene tapétázni, arról nem is beszélve, hogy szélnek kellene ereszteni erre a néhány hónapra a szálloda alkalmazottait is. S jó munkaerőkről lévén szó, nem biztos, hogy hasonló kvalitású szakembereket kapnának a csak főszezoni elfoglaltságra. A továbbiakban arról beszélgetünk a direktorral, hogy az azóta már hál’ istennek befejeződött öbölháború kedvezőtlen turisztikai hatásai nem nagyon érintették az északi parti szállodát. - Mi elsősorban német, svájci és osztrák piacon vagyunk érdekeltek, a főszezonban pedig jönnek az angolok és az amerikaiak is - mondja Fekete úr. Lehet-e egyáltalán hathatós téli balatoni idegenforgalmat csinálni, és egyáltalán van-e ennek értelme? - szegezzük a kérdést a direktornak, aki elmondja, hogy bizony csak nagyon szerényen lehet tervezni, hiszen az időjárás közbeszólhat, s a befagyott Balaton csak vastag jégpáncéllal alkalmas a sportolásra. Megtudtuk még azt is, hogy az idén igazán jó volt a jég, volt olyan hétvége, hogy 1500-2000 ember csúszkált, fakutyázott, korcsolyázott a befagyott tavon. S az ide látogató vendégeknek Keszthely is ajánlhat kulturális látnivalókat, valamint Hévíz közelsége is vonzó lehet. Továbbá március 30-ig kedvezményes üdülést kínálnak nyugdíjasoknak reggelivel, uszoda- és szaunahasználattal, személyenként és éjszakánként 490 forintért. Ami, valljuk meg, bizony nem falrengető ár. Ennyiért azért érdemes szétnézni - és van is látnivaló - a tél végi Balatonon. (DÉVAI) FOTÓ: BARIC IMRE REJTVÉNY Azon olvasóink között, akik az alábbi fotó kérdéseire helyesen tippelnek, egy kétszemélyes hétvégét sorsolunk ki a keszthelyi Helikon Szállodában, reggelivel, szauna- és uszodahasználattal. A megfejtéseket kedden (12-én), 12 óráig kérjük az alábbi címre küldeni: 1398 Budapest 62. Pf. 590. A borítékra, kérjük, írják rá az ÚTRA-VALÓ jeligét. TOTÓ Hány szobája van a keszthelyi Helikonnak? 1:150;2:400; x: 240. Mikor építették a szállodát? 1:1969; 2:1971; x: 1973. Melyik szállodalánc tagja a Helikon? 1: Danubius; 2: HungarHotels; x: Pannónia. #«»1118^''"*f At~■■!•