Kurír - reggeli kiadás, 1992. október (3. évfolyam, 270-299. szám)

1992-10-01 / 270. szám

6 Hankiss Bika, Gombár meg Szűz Dr. Janák Lajos asztrológus, a politikai asztrológia művelője elkészítette Hankiss Elemér és Gombár Csaba vázlatos ho­roszkópját. Vázlatosat, mert csak a születési dátumát ismeri a televízió, illetve a rádió elnö­kének, a jellemvonások és esé­lyek meghatározásánál nagyon fontos születési órájukat nem tudja. Ezért elnézést is kér, igyekszik tárgyilagos lenni, mondja, és ezért - szokásától eltérően, hogy bizonyítsa, nem a magánvéleményét mondja, hanem valóban „a csillagokban olvas” - megemlíti a horosz­kópnak azokat az elemeit is, amelyekből a laikus nem sokat ért, ám a szakember bármikor utánanézhet és ellenőrizheti megállapításait. Tehát, Janák Lajos: „Ami feltűnik, hogy mind a kettő a Föld jegyében született, Han­kiss Bika jegyű, Gombár pedig Szűz. A Föld jegyűekre a prak­tikum iránti érzék és a kitartás a jellemző. Hankiss azonban lényegesen keményebb, kevés­bé hajlékony embernek tűnik, mint Gombár. Ugyanakkor a két horoszkóp nagyon harmo­nizál egymással, nem tudom, milyen kapcsolatban van a két ember, de ha barátok, akkor nagyon jó barátság lehet, amelyben az egyetértés domi­nál. Mindkét horoszkópban ta­lálható a Marsnak és a Szatur­­nusznak egy meglehetősen rossz fényszöge, amelyik egy évben egyszer fordul elő és csak néhány napig tart. Ez a konstelláció olyan embereknél tapasztalható, akik nagyon ra­gaszkodnak elhatározásaikhoz, és csak fokozza erejüket, ha vesztésre állnak. Hankiss kép­lete kevésbé szerencsés sorsot jelöl. Az ő számára a közeljövő nehéz időszakot hozhat, a hi­vatásában és a magánéletében is komoly problémái lesznek. A Szaturnusz pozíciója követ­keztében, amely a napjával van pillanatnyilag rossz kapcsolat­ban, decemberig mindenkép­pen kritikus időszak vár rá, és erre enged következtetni a Mars helyzete is. Nincs kizár­va, hogy áprilisban ismét ko­moly problémákkal találja szemben magát. Gombár Csa­ba, a már mondottakon kívül, nagyfokú megérzőképességgel rendelkezik, jó intuíciója van. A Neptun és a Nap együttállá­sa ugyan szerencséssé teszi, de hajlamos arra, hogy illúziók­ban ringassa magát, légvárakat építsen, sőt nem ismer olyan légvárat, amelyre ne tudna még egy emeletet felhúzni. A Mars, a Szaturnusz és a Hold helyzete azt mutatja, hogy tiszta szívből és őszintén véd ügyeket, de közben nagyokat hibázik önmagával és másokkal szemben is. Az ő képlete lé­nyegesen szerencsésebb, bár számára is rossz időszak a no­vember és a december, és ez a krízis áprilisban visszatérhet. Mégis több szerencsével és­­ a jó megérzéseinek köszönhe­tően - könnyebben jut túl rajta, mint Hankiss.” - Akkor most szeretném ma­gánemberi véleményét is hallani. - Nem akarom és nem is merem mondani. Részint mert nem politizálok, más­részt, ha volna is politikai vé­leményem, jobban félek ki­mondani, mint a kommunista időszakban, mert most ag­­resszívabbak a reagálások. - Nem értem, mi veszteni­valója lehet, ha a magánvélemé­nyét mondja? - Magánvéleményemmel ér­zékenységeket sértenék, és kü­lönben is, ahány embert meg­kérdeznek az utcán, anynyinak van véleménye pró és kontra is. - Érheti az a vád, hogy ha nem is magánvéleményét, de mások által sugalmazott dolgo­kat mond asztrológiai köntösbe öltöztetve? - Erre csak megismételhe­tem, hogy a szakember utána­nézhet elemzéseimnek. Szak­mailag ezek teljesen korrektek. - Negatívumokban fogalmaz­ta meg a két ember tulajdonsá­gait, holott horoszkópjuk bizonyá­ra mutat pozitívumokat is. - Hogyne, rengeteget: filo­zofikus hajlam, a dolgok ala­pos átgondolása - ez a földi jegyekből adódik. Mindkét ember rendkívül okos, mond­hatom: bölcs. Rossz szokás tő­lem, hogy a negatívumokat emelem ki, a korrigálandó hi­bákra hívom fel a figyelmet. Természetes, hogy a jó emberi tulajdonságokról a legnehe­zebb beszélni. Mindkettőnek jó az intuíciója. Gombár Csa­ba képlete sokkal szimpatiku­­sabb és szerencsésebb embert mutat. A szimpátián azt ér­tem, hogy jó ember. Hankiss­­ról is el lehet mondani, hogy nagyon tud szeretni, de ezek már a magánszférába nyúló dolgok, amelyeket érinteni ta­pintatlanság. Amit róluk el­mondtam, nagyjából jellemző mindazokra, akik velük egy napon születtek. Biztosan ők is el fogják ismerni, hogy ezek a tulajdonságok megvannak bennük, minthogy azt is ta­pasztalhatjuk, hogy a mondott időpontok valóban kritikus időket jeleznek. Véleményem­től függetlenül a két ember körül vihar kavarog, természe­tes, hogy ennek lecsengését próbálom vizsgálni. A szüle­tési óra ismerete nélkül nem mernék sem kudarcot, sem diadalt prognosztizálni, csak kritikus időszakokat tudok mondani. A kiutat csak akkor ismerném, ha tudnám a szüle­tési órájukat. - Előfordult, hogy közéleti személyiség kérte, állítsa fel a ho­roszkópját? - Nem, és csak úgy vállal­nám, ha magánemberként jön­ne hozzám. Többször hangoz­tattam a nyilvánosság előtt, hogy semmilyen pártnak, veze­tő személynek, irányzatnak nem dolgoznék. Nem akarom befolyásolni sem az egyes em­bert, sem pedig a nyilvánossá­got. Nem kötelezem el magam, szeretném a szuverenitásomat megőrizni. R I. © * © Sí Sí Sí Sí Sí Sí Sí Sí Sí Sí Sí © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © Sí Október 2-3-4-én TARKABARKA VÁSÁR a Városligetben, a Felvonulási téren. Kézművesek tetszetős portékái, dísznövényvásár, diszkontáron téli tárolású burgonya-, hagyma-, almavásár... ES... a Hugó kerékpárüzletek óriási kerékpárvására... ÉS... hogy mindenki jól érezze magát, szórakoztató programok a színpadon, amelyekről ZEBRA KIADÓ gondoskodik. ZEBRA ES... megint itt lesz a Luna-park is! © © © © © © © © © © © © © © © © © © © ©­­ © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © SÍ © © © © © © ■ TARKABARKA VÁSÁR ■ 1992. október 1. Vámtisztek Klapka mellett A vád és a védelem akár legfontosabbnak is tekinthető tanúi vo­nultak fel a második hete tartó Klapka-bűnperben. Míg hétfőn a bíróság a Klapka-birodalom jogászi stábját hallgatta ki tanúként, tegnap az ügyben megidézett vámtisztnek jutott fontos szerep. Előbb még J. József, Klapka György egykori üzleti partnere, ké­sőbbi feljelentője állt a bíróság elé, aki részletes vallomást tett a Klapkával kialakult üzleti kapcsolatainak történetéről, majd a fo­kozatosan ébredő gyanújáról, miszerint a vádlott megbízhatatlan, és az általa végrehajtott üzleti tranzakciók törvénytelenek. Végül az ő feljelentése alapján indult büntetőeljárás a Klapka-csoport feje ellen. Mint elmondta, azért kezdeményezett eljárást a vádlott ellen, mert az már közel húszmillió forinttal tartozott neki - többek között Klapka helyett kellett volna megfizetnie az ország­ba behozott „ominózus” számítógépek vámtételét. (A vádirat sze­rint a vádlott a majdhogynem értéktelen és elavult technika aránytalan felértékelésével csapolta meg az ország devizatartalé­kait.) J. József szerint azért is meg kellett tennie a feljelentést, hogy így tisztázza a saját szerepét. Az ügyész, a bíróság és a véde­lem egyaránt azt feszegette, hogy J. József miért tett feljelelentést az autólízingelési ügyek miatt is, illetve hogyan alakult ki benne az a meggyőződés, hogy Klapka megtévesztette a vámszerveket. A tegnapi tárgyalási nap utolsó felvonásaként a Pesti Közpon­ti Kerületi Bíróság azokat az egykori és mostani vámtiszteket hallgatta ki, akik valamilyen formában részt vettek a lízingelésre behozott autókkal kapcsolatos vámeljárások megítélésében. Tör­vényesen kapott-e a Klapka-cégek apportjaként behozott közel 1800 autó vámmentességet? A vámmentesség megadása szem­pontjából az akkor hatályos jogszabályok értelmében volt-e an­nak jelentősége, hogy a gépkocsiapportot később „továbblízin­gelték”? Miért módosították később az ezt a lehetőséget megadó jogszabályt? Felelősségre lehet-e vonni az ilyen kedvezménnyel élő külföldi cégalapítót a hézagos jogi szabályozás, illetve annak ellentmondásossága miatt? Hogyan lehet értékelni a vámszervek eljárását, különösen annak tükrében, hogy a vámmentességet megadó szervek tisztában lehettek azzal, hogy a gépkocsiapport annak „továbblízingelése” céljából érkezett az országba? A tegnapi nap alapján nem nehéz arra a következtetésre jut­ni, hogy eme kérdésekre a vámtiszt tanúk a védelem szem­pontjából kedvezőnek ítélhető válaszokat adtak. A per esemé­nyei egyébként is felgyorsulni látszanak, amit mi sem jelez jobban, hogy tegnap - eljárási és anyagi jogi kérdésekben - dr. Tóth Mihály ügyész, az V. Kerületi Ügyészség képviselője és dr. Orosz Balázs ügyvéd, Klapka védője többször is pengét váltott. Ahhoz sem kell jóstehetség, hogy megállapíthassuk: a dr. Szebeni László által vezetett büntetőtanácsnak egy megle­hetősen magvas jogkérdést kell majd eldöntenie. A per újabb tanúk kihallgatásával hétfőn folytatódik. (KIS) A KIRÁLYLÁNY NÁSZA Háborúzzanak mások, te, boldog Ausztria, háza­sodj! Ez a bölcs szólásmondás járta a bécsi Burg­­ban azokban a régmúlt időkben, amikor még a Monarchia nem fegyverrel, erőszakkal, hanem alaposan megtervezett és előkészített, sőt megva­lósított császári-királyi frigyekkel igyekezett kiter­jeszteni hatalmát, befolyását a szomszédos uralko­dóházakra, és szert tenni családi alapokon nyugvó erős és hűséges szövetségesekre. Ferenc József - sajna - nem fogadta meg a jó tanácsot. A tragi­kus következmények - mármint az első világhá­ború - közismertek. IV. Károly unokái, Habsburg Ottó gyermekei rövidesen megfogadják az évszázados bölcs figyel­­me­ztetést: házasodnak. A részletekről az egyik „illetékes”, Habsburg Walburga számolt be a Ku­rírnak a Gellért Szálló cukrászdájában, egy íny­csiklandozó hidegtál és egy adag kaszinótojás jó­ízű elfogyasztása közben. - Nem véletlenül augusztus 20-án volt az el­jegyzésünk, s utána Károly öcsém is kedvet kapott a házasságra - kezdi a történetet. - ő Francis­kának, az erdélyi származású Thyssen-Borne­­missza család büszkeségének ujjára húzta az el­jegyzési gyűrűt, az enyémre pedig egy közel két méter magas, szőke, kurtára vágott hajú svéd fia­talember, gróf Douglas Archibald, aki - zsebszó­tára segítségével - már szorgalmasan gyakorolja a magyar nyelvet. Egyébként Franciska édesapja egészen jól beszél magyarul, s amint hallhatja, ez nekem sem okoz különösebb problémát. Majd Franciskát is befogjuk egy nyelvkurzusra! Egyéb­ként most két okból vagyok Budapesten. Az első: a december közepére tervezett esküvőnket készít­jük elő, amelyre a budavári Mátyás-templomban kerül majd sor. Jó előre össze kell állítani a meg­hívottak listáját és minden mást elintézni, ami a házasságkötéssel együtt jár. Károly öcsém valószí­nűleg a jövő év elején esküszik, valószínűleg ő is a Mátyás-templomban, de ez még nem egészen biz­tos. A másik ok a munkámmal kapcsolatos: nagy­szabású kiállítást készítek elő. - Csak nem a Habsburg-dinasztia történetéről? - Nem találta el! Az ománi szultánságról. - Milyen kapcsolatban van ezzel a távoli, megle­hetősen ismeretlen, bezárkózott országgal? - Csak annyi, hogy én vagyok immár három éve a szultánság európai információs irodájának a vezetője. A központunk egy München melletti vá­rosban, Pöckingben működik. A budapesti kiállítás előzménye: két évvel ezelőtt a szultán, Kábusz bin Szaid elhatározta, hogy „nyit” a külvilág felé, és első lépésként valamelyik európai televízióban sze­retné bemutatni nagyon gazdag, de meglehetősen elmaradott országának csodálatos tájait, évezredes történetét. Tudni kell, hogy Omán - ellentétben az arab államok többségével - mindig megőrizte függetlenségét. Még az angol gyarmatosítókkal szemben is. Az én feladataim közé tartozik, hogy újságírókat, televízióstábokat hívjak meg Ománba, vigyenek hírt róluk szerte a világba. A beszélgetés harmadik résztvevője, Csenterics Ágnes veszi át a szót. - Két évvel ezelőtt a Magyar Televízió egyik forgatócsoportját is meghívták. Én voltam a ren­dező. S mert a film elnyerte a szultán tetszését - egyébként a Magyar Televízió is bemutatta -, újabb filmet „rendelt” tőlünk, hogy ezúttal Omán mai életét örökítsük meg: az olaj­földeket, a mező­­gazdaságot, az oktatási intézményeket. Ezért az elmúlt évben másodszor is ott jártunk, és el is ké­szült az újabb harmincperces tévéfilm, Omán ma és holnap címmel. Ott tartózkodásunk alatt Wal­burga volt a segítségünkre, ő fordította arabra a két film kísérő­szövegét, és mellékesen megemlí­tette, hogy édesapja épp akkoriban nyitott meg egy Ománt bemutató kisebb kiállítást Strassburg­­ban, az Európa Parlament keretében. „Nálunk is érdemes lenne egy ilyen kiállítást rendezni!” - vetettem fel az ötletet. Ennek tizenegy hónapja...­­ És október 14-én megnyílik a budai várban, a Szentháromság téren, az ottani kulturális és in­novációs központban a strassburginál jóval na­gyobb Omán-kiállítás - veszi vissza a szót Wal­burga. - Fényképek, régi ékszerek, népművészeti és iparművészeti alkotások, hajómodellek és egyéb dokumentumok segítségével igyekszünk megis­mertetni az ősi és mai szultánságot a hazai közön­séggel. Bemutatjuk itt két filmünk rövidített vál­tozatát is. A kiállítást Abdul Aziz al Rovász ománi információs miniszter és Kádár Béla külkereske­delmi miniszter nyitja meg, és Budapestre érkezik erre az alkalomra Mohamed bin Musza Al Jousef fejlesztésügyi főtitkár is, hogy felvegye a kapcsola­tot magyar állami és magánvállalatokkal. A kiállí­tás október 25-ig tart nyitva. Ezalatt szeretnénk kulturális, gazdasági és idegenforgalmi kapcsola­tokat kiépíteni Magyarország és Omán között, amelyekből mindkét országnak nagy haszna lehet. A szultán ugyanis okos ember! Jól tudja, hogy az olajkincs húsz év múlva kimerül, s addigra virágzó mezőgazdaságot, hatékony ipart és a manapság már nélkülözhetetlen infrastruktúrát kell megte­remteni. Az olajból származó dollármilliókat ezért nem svájci bankokban helyezi el, hanem visszafor­gatja a gazdaságba és az oktatásba, iskolák, egye­temek létesítésére, s mindezekhez Magyarország közreműködésére is számít. - Kissé furcsa, hogy nő­ létére ilyen fontos munka­körben dologzik! Az arab országokban - mint isme­retes - ez korántsem általános. - Kivéve Ománt! Ott a nők csak otthon horda­nak - feltéve, ha kedvük úgy tartja - csadort, egyébként teljesen európai módra öltöznek, és fontos beosztásokban dolgoznak. Van közöttük miniszter, egyetemi tanár, sőt bankelnök is. Az uzsonna ezalatt szépen elfogyott, s Wal­burga is búcsúzik. Ki tudja, hogy mennyi dolga lehet még az esküvő és a kiállítás előtt... GARAI TAMÁS A márkapár

Next