Kurír - reggeli kiadás, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-24 / 201. szám
HÓBAN KABRIÓVAL Széllel béleltek? Az ember ugye elvigyorintja magát, amikor autójából a tűző napon grilleződ!) népeket lesi, vagy éppen a kellemetlen őszi záporban, netán sűrű hóesésben csetlő-botló alakokat vizslatja. Közben magabiztosan és roppant elégedetten gondol arra, hogy az ő feje fölött acéltető feszül, alatta a szigetelés, majd a kárpit... Nemhiába érzi hát magát a legteljesebb biztonságban, bármit is produkál az időjárás. Ám a szabad levegő szerelmeseinek roppant gerjedelme legyűrhetetlennek tűnik, mert nincs autógyár és nincs modellkategória, ahol nélkülözni lehetne a vászontetővel szerelt változatokat. S miután a nyitott sportkocsikról már elég szó esett a Kurír hasábjain, most a polgáribb járgányok háza táján nézünk szét. Attól, mert az embernek már családja van, nem kell végleg lemondania a napfény, a kézzel fogható közelségbe került környezet előnyeiről, netán hátrányairól. Igaz, a roadsterek most sokadvirágzásukat élik, ám a klasszikusan kétszemélyesnek tervezett karosszéria nem igazán lehet az otthon békéjére vágyó családapák kedvence. De sebaj, azoknak, akik kettőnél több ülésre vágynak, ott a kabrió. Ha csupán futó pillantást vetünk egy-egy példányra, nem tűnik többnek, mint a szériamodell (az esetek nagy többségében kétajtós) tetőtlenített változatának. Persze a valóság ettől meglehetősen távol van, a laikus számára is meggyőző tény lehet, hogy hiába a tető elvesztése, a kabrió mindig jóval nehezebb az eredeti modellnél. Hiszen, mert bár kevesebb lemez határolja a nyitott kocsik utasterét, a karosszéria merevségét garantálni kell. S ez nehezebb is, mint a csukott dobozoknál, ahol a tetőmerevítések is szilárdítják a fémtestet. Nem véletlen, hogy még öt-hat éve is szinte csupán olyan kabriók láttak napvilágot, amelyeknél megtartották a tervezők az úgynevezett B oszlopot, amitől a kocsiknak határozottan füles kosár kinézetük lett. Újabban azonban ugyancsak nem számít sikkesnek ez a megoldás, így napjaink nyitott csodáinál a szélvédőn kívül semmi nem emelkedhet ki az autó övvonalából. A kabriók szilárdságát elsősorban tehát az A oszloppal (az első szélvédőkerettel), illetve a vízszintes merevítésekkel, például küszöbökkel kell elérni. A többletmerevítések - mivel nem puszta acéllemezekről van szó - természetesen alaposan megnövelik a karosszéria súlyát. Amire egyébként szükség is van, hiszen valamennyi kategóriában a jobban motorizált, tehát erősebb modelleket kínálják felül semmi kivitelben. A gazdaságosság mint szempont egészen a legutóbbi időkig nem szerepelt a kabriók erényei közt, nemrégiben azonban a Volkswagen és a Ford is kihozott egy-egy dízeles vászontetőst a Golf, illetve az Escort kínálatában. (Ez azonban már inkább az új idők szele, hiszen a közvetlen befecskendezésű gázolajosok már egyenértékűek benzines társaikkal.) A kabriók egyébként is fölzárkóztak már a csukott dobozok mellé, tehát a csomagtér nagyságán kívül - ennek egy részét a lenyitott ponyva foglalja el - semmivel sem kínálnak kevesebbet. A vászontető már jó ideje tökéletesen vízhatlan, aki pedig a téltől retteg, általában be tud szerezni egy merev tetőt a viszontagságos hónapokra. Az utazás egyébként a közhiedelemmel ellentétben nem csupán szikrázó napsütés esetén lehetséges lehajtott tetővel. A szélvédő napjainkra már úgy van kialakítva, hogy ne a levegő cibálja formátlanná a bent ülők fizimiskáját, felhúzott oldalablakokkal, illetve a hátsó ülés mögé gyakran beépített, felemelhető plexilappal egészen szélvédetté tehető az utastér. Megfelelő sebesség esetén még a szemetelő' eső' sem csap be az autóba. Egyenértékűségük dacára a nyitott modellek nem általánosak Európa útjain. Mivel presztízsértékük mindig magasabb, mint a zárt rokonoké, valamennyi gyár nagyobb figyelmet fordít kabrióira, így legtöbbször jobban fölszereltek, igényesebb kivitelűek, s a finom módosításokat is gyakrabban ejtik meg rajtuk. Az értékük is lassabban kopik, hiszen vízhatlan vászontető ide, ülésfiítés oda, mégiscsak barbár az, aki térdig érő hóban egy kabrióval korzózik... K. L. O. Őskori csillogás Napjaink egyik legelegánsabb kombija a közelmúltban debütált Audi A4 Avant. A négyhengeres, 125 lóerős és 150 lovas, 1,8 literes modellek mellett már kapható V6-os, 2,6 literes verzió is, mely rakéta tulajdonságokkal vértezi fel az Audi nóvumot. A takarékosságot sportos stílussal ötvöző, 1,9 literes turbódízel A4 Avant már a XXL század műszaki színvonalával csábítja a „Made in Germany ” típusok szerelmeseit. Az ingólstadti kombi TD igénybevételtől függően 100 kilométerenként 3,1-6,0 liternyi üzemanyaggal is beéri. Az elsőkerék-meghajtással, illetve quattróként is kínált, 1,3 tonna önsúlyú Audi A4 Avant 4,5 méteres hosszával kecsesen elegáns. A 390 literes csomagtartó a hátsó ülések - aszimmetrikus - előredöntésével többszörös térfogatúra növekszik, s egy átlagos testmagasságú magyar miniszterelnök akár még kinyújtózva is (1,615 mm) elheverészhet a hátsó traktusban. A tavaly bemutatott BMW 3-as Touringon kívül az idei év slágerének ígérkező C osztálybeli kombi Mercedes és az ősszel debütáló Opel Vectra Caravan számít az új Avant házon belüli konkurenciájának Németországban. Az Audi A4 Avant nemzetközi premierje jó apropóul szolgált a német fővárosban, a „négykarikás” kombi múltjának prezentálására. Az Automobil Forum Berlin Unter den Lindenen lévő elegáns szalonjában, kőhajításnyira a brandenburgi kaputól technikatörténeti ízelítőt kaphatnak az érdeklődők. Az 1,8-tól 2,6 literesig motorizált, csinos Avant nóvum itt ellett ma is szemet gyönyörködtető az 1968-as évjáratú Audi Variam. A kétajtós, krómtól csillogó, négyhengeres, 80 lóerős oldtimerrel olyan „extrák”, mint a hátsóablak-törlő, jobb oldali visszapillantó tükör avagy az utasok nyaktámlája még hiányoznak, de így is a német autóipar legszebb tradícióit idézi a diáklázadások évéből származó ingolstadti típus. Az 1696 cm3-es, ötszemélyes, tágas csomagterű Variant végsebessége 152 km/h volt. A korunkban ritkaságnak számító ős-Avant annak idején 8300 DEM-ért volt kapható, ma ennek többszörösét éri! V. BERNUSS (Berlin) Oroszlán szamba A Peugeot 306 a legtöbbet exortált francia gépkocsi! 1995- en 250 000 darabot adtak el belőle Franciaországon kívül. Július elejétől pedig már Argentínában is gyártósorra kerül, ahol eleinte évi 50 000 gépkocsi előállítását tervezik. Július 3-án az argentin köztársasági elnök, Carlos Menemar jelenlétében indították meg Levelben a Peugeot a 306-os gyártását. Az itt elkészült gépkocsikkal elsősorban az argentin és a brazil területeket kívánják ellátni. Az Automobile Peugeot így szeretné erősíteni választékát és jelenlétét a dél-amerikai régióban. E modern jármű mellett 405-ös, 504-es és 504-es Pick-up modellek is gyártásra kerülnek. A közeljövőben összesen 50 000 gépkocsit kívánnak eladni Argentínában és 10 000-et Brazíliában, ahol a márkakereskedői hálózat még most van kialakulóban.