Kurír - reggeli kiadás, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)
1996-08-30 / 236. szám
1996. augusztus 30. 1962-ben hatalmas sikere volt az első Ki mit tud? vetélkedőnek. A szervezők egyetlen országos versenynek tervezték. Nem gondolták, hogy folytatása lesz. Viszont a döntő másnapján Hodek József országgyűlési képviselő, a kisbéri termelőszövetkezet elnöke a költségvetési vita előtt jelezte, szót kér választói nevében. Kifogásolta, hogy véget ért a Ki mit tud?, s felszólította a honatyákat, „jelentsék ki, hogy nem lehet abbahagyni”. A műsor „törvényerőre” emelkedett. Következő esztendőben újra megrendezték, szervezését a KISZ és a Népművelési Intézet vette kezébe. Akkor még úgy volt, évente vetélkedhetnek a 14-26 éves fiatalok. Majd kicsit összevissza határozták el, mikor tartanak új Ki mit tud?-ot. A rendszerváltás után úgy tűnt, vége, nem lesz többé. 1993-ban mégis megrendezték. A Magyar Televízió irányításában. A mostani a 10. jubileumi verseny. Össszeállításunk is versenyszellemben készült. Akinek már volt tévéje, családilag gubbasztott az 1962- es első Ki mit tud? döntője előtt július 24-én. A műsort Horváth Győző vezette, a zsűri tagjai voltak: SulyokMária, Ráday Alildés, Várkonyi Zoltán, Kerekes János, Szabó Béla, a KISZ Intéző Bizottságának tagja, amúgy természetesen a bíráló grémium elnöke. Az adást A napsugárnál még szebb talán című dallal zárták. 1963 július 7-én vasárnap késő délután közvetítette a Magyar Televízió akkor még egyetlen csatornája a Ki mit tud? döntőjét. Előző nap az Intervízió műsorát adták Bukarestből, a tévéújság szerint az volt az első eset, amikor egyenes adást vettünk át a Román Népköztársaságtól. A vetélkedő délelőttjén Durov apó és barátai, az állatok című, ugyancsak Intervíziós műsort sugároztak egyenesen Moszkvából. Ezt követte az Úttörőhíradó, a Hétmérföldes kamera. A Ki mit tud? döntőjét Megyeri Károly vezette, a versenyzők között ott volt a XIII. kerületi KISZ-bizottság tánczenekara és Zorán Sztevanovity. A középdöntőkbe 64-en, a döntőbe 28-an kerültek. Ezen a Ki mit tud?-on tűnt ki Zorán, Zsadon Andrea, Csengery Adrienn, Várbíró Judit, Szegedi Molnár Géza. 1965-ben április 4-én vasárnap ugyancsak késő délután adták a Ki mit tud? első elődöntőjét. A műsorújság szerint előtte katonai díszszemlét közvetítettek „hazánk felszabadulásának” 20. évfordulóján, majd Vitray Tamás riporterkedte végig a Bp.Honvéd-MTK bajnoki labdarúgó-mérkőzést a Népstadionból. A Ki mit tud?-ot persze továbbra is Megyeri Károly, a hatvanashetvenes évek sztárriportere vezette. Az első döntőt június 10-én, csütörtök este sugározta a Magyar Televízió a budapesti Műszaki Egyetem aulájából. A zsűri: Békés József, Herskó János, Kamarás Rezső, Kerekes János, Keres Emil, Orosz László (elnök), Pernye András, Petrovics Emil. Utána Intervíziós adást vettünk át: Prágai Tavasz ’65. A Smetana-teremből közvetítették, a Clevelandi Szimfonikus Zenekar játszott, Széll György vezényelt. Június 12-én szombaton ért véget a ’65-ös országos ifjúsági vetélkedő. A tévé közvetlenül a Főzzünk okosan! című spórolásos közfőzőcske után adta a Ki mit tud? második döntőjét. Itt tűnt fel: Kovács Kati, a Bóbita bábegyüttes és Harangozó Teri. Az 1968-as Ki mit tud? nagy felfedezettjei többek között Kincses Veronika, a Neoton együttes, Schiff András, Gálvölgyi János, a Hungária együttes. Az 1972-es vetélkedőt még mindig Megyeri Károly vezette. Az első elődöntőt május 4-én, csütörtök este sugározták. Előtte éppen a Tízen Túliak Társaságának műsora ment, amelyet már a Ki mit tud?-os múltú Gálvölgyi János vezetett. A 72-es elődöntőket hetente közvetítették. A negyedik elődöntőn például szavalt, és továbbjutott Vándorfi László, a veszprémi színház jelenlegi igazgatója. Énekeltek a Kócbabák, majd Balassagyarmatról Eszményi Viktória, Szűcs Judit is, és fellépett a Generál együttes. A zsűritagok: Pernye András, Major Tamás, Petrovics Emil, Szinetár Miklós, Vámos László, Vásárhelyi Miklós. A Ki mit tud? ideje alatt indult meg a Magyar Televízió 2. kísérleti műsorcsatornája. A kései virágok című szovjet fimet adták, amelyről a műsorújság így tájékoztatta a nézőket: „A film egyaránt elítéli az arisztokrácia féktelen, semmivel sem törődő, önmagát és másokat romlásba taszító magatartását és a feltörekvő polgár önző, anyagias, érzelmeket semmibe vevő, csak a pénzt imádó életét." 1983-ban a Stadium Dixieland Band, a Szélkiáltó Együttes és Falus Mariann tűnt ki, utóbbi azóta összeállt Lang Györgyivel. 1988-ban ötszáz-hatszáz produkcióból kellett kiválasztani a döntős százhúszat, emlékezetesen mondott verset Békési Artúr, aki azóta Kálid Artúrként elvégezte a színi főiskolát, és a Vígszínház tagja. 1993- ban hosszas vita után rendeztek Ki mit tud?-ot. A Magyar Televízió vezetése egyáltalán nem volt egységes abban, érdemes-e meghagyni a „szocialista versenyszellemet”. Akkor nyilatkoztak a szerkesztők, ez a műsor soha nem volt politikus, ízlésterrorral sem fenyegették a nézőiket. Az adás mindig időszerű. Az 1996-os elődöntőket szerdán kezdték meg, Antal Imre műsorvezetésével. KARÁCSONY ÁGNES A MAGYAR TELEVÍZIÓ ŐSKORÁBAN,z 1950-es évek végefelé az akkori ifjúsági szerkesztőség kamerája olykor ellátogatott a MOM kultúrházába, ahol az összegyűlt fiatalok, egymás szórakoztatására szavaltak, táncoltak, énekeltek. Ezekből az alkalmi produkciókból vágták össze aztán a tévéműsort. Békés Józsefnek, a televízió dramaturgjának innen támadt az ötlete, hogy a legtehetségesebbnek látszó fiúk-lányok közreműködésével előre megkomponált, versenyszerű műsort lehetne készíteni, ezzel a címmel: Ki mit tud? Békés meg is kezdte a toborozást, hirdetéseket tett közzé, nem várt sikerrel. Boldog-boldogtalan kopogtatott a Szabadság tér egyik próbatermének ajtaján, a zsűri pedig kisipari módra válogatott a jelentkezők közül. A döntőt már a tévé is közvetítette. A Ki mit tud? 1962-ben nem várt országos közönségsikert aratott. A győztesek jutalomként részt vehettek a helsinki VIT-en, az ötletadó Békés Józsefet pedig házi nívódíjjal jutalmazták. Az első Ki mit tud? óta több mint három évtized telt el, de Békés József még jól emlékezik az indulásra, így arra a két „levakarhatatlan” süvölvényre, bizonyos Kern Andrisra és Pintér Gabira, akiket a szüleik leküldtek a boltba, de a kenyérveknikkel a hónuk alatt nem mentek haza, hanem besomfordáltak a próbaterembe. Amikor kiderült, hogy még mindketten tizennégy éven aluliak, elzavarták őket, de hiába: késő estig ott lábatlankodtak a háttérben. Jól tették, mert végül is megengedték, hogy bemutassák paródiájukat, és a zsűri dőlt a nevetéstől, így hát kivételesen eltekintettek a szigorú korhatártól, és a két ifjú parodista - hat másik nyertessel együtt - jutalomként elutazhatott Helsinkibe. Nem úgy, mint a „fütyülős” Hacki Tamás, áld már nem fért bele a nyolctagúra méretezett küldöttségbe. Aztán a közönség mégis bejuttatta, átvehette a repülőjegyet. Akárcsak a két gézengúz, Koncz Zsuzsa és Gergely Ági meg a profi módra bűvészkedő Gloviczky Péter, aki a későbbiekben hasznát is vehette kézügyességének, jelenleg a világhírű amerikai MAJO-klinika érsebészprofesszora. Az első Ki mi tud?-ot - emlékezik Békés József - kis híján nem láthatták a tévénézők, mert a közvetítőkocsiban hiba keletkezett. Eltűnt a kép és a hang a monitorról. A technikusok lázasan keresték a hibát, de nem találták, pedig már csak percek voltak hátra az élő adás kezdetéig. Gonda Péter, a „kocsiparancsnok” mérgében belerúgott az egyik autókerékbe és - láss csodát! - ettől egy csapásra rendbe jött a technika, kezdődhetett a közvetítés. Békés József, aki több sikeres regény, színdarab, rádió- és tévéjáték írója, a mai napig nem szakadt el „egyszülöttjétől”, a kecskeméti, miskolci, veszprémi és debreceni elődöntők zsűritagja volt. Jelenleg - mint elárulta - új színdarabot ír, Látjátok, feleim! címmel, amellyel az alapításának 100. évfordulóját ünneplő kecskeméti Katona József Színház drámapályázatán kíván részt venni. PETROVICS EMIL az elsőn kívül valamennyi Ki mit tud? zsűritagja, néhányszor elnöke is volt. Ahogy ő fogalmazta: 33 év alatt végigzsűrizte életét. Nagy örömmel, hiszen egy művész számára nincs nagyobb öröm, mint felfedezni ifjú tehetségeket. A zsűrizés felelősségteljes munka! Gyorsan kell véleményt alkotni, mégsem szabad elhamarkodottan ítélkezni. Hozzátette: ilyesfajta komolyabb hibákat szerencsére sohasem követett el, viszont büszke arra, hogy hozzájárult - a többi között - Schiff András, Kincses Veronika, Zorán, Kovács Kati és mások felfedezéséhez. Arra a kérdésre, hogy a rokonok, rajongók nem akarták-e szép szóval, könyörgéssel, netán fenyegetőzéssel befolyásolni a pontozást, egyértelmű nemmel válaszolt. Az viszont gyakran megesett, hogy az adások után megállították az utcán, hogy gratuláljanak értékeléséhez, vagy vitatkozzanak vele. Sőt még az is megtörtént egy alkalommal, hogy amikor betért egy kis falucska italboltjába, az ottaniak arra kérték: beszéljen nekik bővebben is a Pillangókisasszony című operáról, annyira tetszett nekik az a nagyária, amelyet az előző este hallottak egy ifjú versenyzőtől. G. T. GARAI TAMÁS %?] ifi V '“H ELRADIÓSODOTT A TELEVÍZIÓ , sok a beszél getős műsor - állítja Farkas László, a Ki mit tud? produkciós vezetője. Többek között ezért is próbálkoztak, hogy a tizedik tehetségkutató látványban is felülmúlja a többit. Olyan helyszínt kerestek, amely megfelel a gálához is. A Fővárosi Operett Színházat hetente két napra bérlik, a keddi kamerapróbára és a szerdai előadásra, a döntő november 16-án, a díjkiosztó 23-án szombaton lesz. Az Operettbe több mint kilencszázan férnek be, így a versenyzők hozzátartozóin kívül nézőket is várnak. Farkas László szerint az élő adás nem taszítja, inkább vonzza a látogatókat. A Magyar Televízió legmodernebb, legújabb digitális közvetítőkocsijából irányít majd Csenterics Ágnes rendező. A teljes produkción egyébként körülbelül száz fő dolgozik. Ám annak ellenére, hogy látványosnak tervezett sorozatról van szó, a költségvetés szerint a Ki mit tud? csak a közepes kategóriába tartozik. Bár igazán drága műsorok ma már nemigen készülnek az AITV-ben. HAT KATEGÓRIÁBAN hirdet ték meg tavaly ősszel a jubileumi - tizedik - Ki mit tud? tehetségkutató vetélkedőt. Rátar János felelős szerkesztő szerint azonban elképzelhető, hatnál több nyertes lesz. Ugyanis menet közben még osztódhatnak a kategóriák - például az énekeseké műfajonként. Az országos válogatóra 720 produkció jutott be. Körülbelül százötvennel több, mint a három évvel ezelőtti Ki mit tud?-ra. Végül 128 produkció került be az Operett Színházba. Egy elődöntő, 140 percig tart, a középdöntő, illetve a végső megmérettetés valószínűleg hosszabb lesz. A Ki mit tud? teljes adásideje - a novemberi gáláig - megközelíti a 40 órát. né PHU UUI a & í ■ PlPI 't W 11 Ilii 111 1 ■ Jkfe ihft lftlftllll 111 I •Ml «■ 11 Hi MII til l ■ ■■I ■■ III IH Ilk.'J HM HI ILM ■■■■■ L'JLaiMIIII■■ Nincs mit szépíteni, megjártuk ezzel az első elődöntővel rendesen. A tévé egyes csatornája sorozatban beharangozójában már egy hete nyomatta a régi Ki mit tud?-ok legendás képsorait, így hát nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy nem én voltam az egyedüli, aki abban a néhány másodpercben egész komolyan a képernyőre vákuumozódott. Naná, hogy megjegyeztük az alájuk nyomtatott feliratot is: Ki mit tud? I. elődöntő, augusztus 28. Még a logója is ugyanaz volt, mint az ősidőkben, úgyhogy tán tudat alatt minőségileg ugyanazt vártuk, mint amit az előzetesekben elénk lógattak. Hát nem az jött, hanem valami elképesztő amatőrizmus. Az Eliramlik az élet című bábprodukció rángatózó pulikutyája láttán például felváltva sírtam és röhögtem. Vagy az a néhány lány, akik rezegtetős népdallal meg elcsukló Whitney Houstonnal próbálták pótolni egyéniségüket. Komolyan mondom, csak az vigasztalt, hogy ez még csak az első volt. Mert az igazán remeklő gyermekprímás vagy a Botafogo táncegyüttes kivételétől eltekintve az egész nagyon híg előválogatást feltételezett. Ráadásul Szinetár Miklós és Antal Imre közül célfotó sem tudta volna kihozni az egyszerűségi holtverseny győztesei. Előbbi ugyanis egy siketekből álló pantomimmal kapcsolatban „hallhatatlan” jó produkcióról beszélt, majd utóbbi megjegyezte: milyen kár, hogy az érintettek nem hallhatták a nekik kijáró tapsot. Nos, talán mégis ezt a fajta jópofaságot szeretném a legjobban feledni. Ők ugyanis már nem kezdők. (DIÁN) KULTURLAZ 13 HACKI TAMÁS úgy em lékszik, első tévés szereplésekor, bár már jócskán túl volt 14. életévén, mégis 12 esztendősnek nézett ki. A most Németországban élő egykori Ki mit tud?-résztvevő elmesélte lapunknak, diáktársait szórakoztatta a fütyüléssel. Egyedülálló technikáján négy-öt éves kora óta dolgozott. Aztán osztályfőnöke elküldte egy ismerős televíziós szerkesztőhöz, aki fel is léptette egy gyerekműsorban. Ez adott bátorságot Hacki Tamásnak, hogy jelentkezzen az 1962-es vetélkedőre. Az egyéb kategóriába került, döntős is lett. Ám a végső megmérettetésen Bakacsi Béla kiütötte, így nem mehetett Helsinkibe, a VIT-re a három első helyezett egyikeként. Csehszlovák utazást kapott. A közönség azonban nem nyugodott bele. Egy parlamenti interpelláció hatására Hackit behívták a Tiíradóba, s egy pár perces interjú után átadták neki a fődíjat, jegyet Helsinkibe, így kezdődött zenei pályafutása, s párhuzamosan az orvosi is. Együttesével, az Ex Antiquisszel Európában és a kontinensen kívül is turnéztak. Hacki Tamás aztán 1986-ban a hannoveri egyetem meghívására végleg kint maradt. Jelenleg a regensburgi egyetemi klinikán két osztályt is vezet, szakterülete a foniátria. Az elmúlt tíz évben már csak ritkán fütyül. De nem tagadja, egy jó menedzser rá tudná venni, hogy újra színpadra álljon. SZ. A. A JUTALMAK, kü löndíjak még nem ismertek teljesen, egyébként szinte hagyomány már, a felajánlások az elő- és középdöntők alatt érkeznek. A versenyzőknek azonban nem ezek okoznak leginkább örömet, hanem a kiugrási lehetőség, illetve a már szokásos közös utazások. 1988-ban Egyiptomban, 1993- ban Thaiföldön jártak a győztesek. Hogy idén nová mennek, még meglepetés. Talán Mexikóba?