Kurír - reggeli kiadás, 1998. szeptember (9. évfolyam, 238-267. szám)

1998-09-01 / 238. szám

4 BIZNISZ Mátyás-bankó Ne lepődjön meg senki, ha mától nem a Bartók Béla képével illusztrált ezerforintost kap kézhez a boltban, a postán vagy a piacon, ha nagyobb cím­lettel fizetett valamiért. Mostantól ugyanis forga­lomba kerültek az új ezerforintosok, amelyeken már Mátyás király néz vissza ránk. Az új bankó hátoldalán a visegrádi királyi palota kútja és egy Corvina-motívum található. De nemcsak ebben különbö­zik a két bankó egymástól. Az új ezer­­forintos bankj­egy mérete, szerkezete már az új bankjegyso­­rozathoz igazodik, így tartalmazza a vízjelet, a biztonsági szálat, a rej­tett kép- és illeszkedő jelet. A bankó viszont a két­száz forintoshoz hasonlóan nem tartalmazza a ma­gasabb címleteken alkalmazott hologram hatású fénycsíkot. A régi típusú ezerforintosok 2000. szeptember 1- jéig maradnak forgalomban. De ha valakire ezután is rásózzák, akkor azt a postán vagy a Magyar Nem­zeti Banknál további két éven belül beválthatja. Az ezerforintos jelenleg a bankjegyek között a leggyak­rabban használt címlet. Mintegy hatvanmillió dara­bot kell majd az újra lecserélni. Korábban a papír­százas volt a legkedveltebb bankó. Ezeket már csak ebben az év­ben használ­hatjuk. Akinél jövőre is ma­rad, annak 2000. de­cember 31- ig névérté­ken beváltja a jegybank. Hamarosan bevonják az ötszázaso­kat, és az ötezer fo­rintosokat is. Az új ötszáz és az ötezer forintos bankjegy a kétszáz, az ezer és a tízezressel megegyező méretű lesz. Vízjelet, biz­tonsági szálat és jelzőrostokat tartalmazó hazai gyártású papírra, modern nyomdai eljárással ké­szülnek majd az új bankjegyek, így a tervek sze­rint esztétikus megjelenésű, a hamisítással szem­ben megfelelően védett és tartósan használható bankóink lesznek. (SZILÁGYI) A gyógyászat is lehet üzlet Történelmi pillanatnak is te­kinthetjük: Magyarországon tegnap megnyitotta kapuit az első olyan klinika, ahol az or­vosok, ápolók nem fogadhat­nak el hálapénzt. Az ország legnagyobb magánklinikája 1,2 milliárd forintba került. Ötven betegszoba, több műtő és per­sze vizsgáló várja az elsősorban gazdagabb ügyfeleket. A kórháznak egyedülálló a szervezeti felépítése. Nincse­nek például fő- és alorvosok, osztályvezetők. Az intézmény állományába mindössze nyolc doktor tartozik. Igaz, őket az eseteknek megfelelően százöt­ven külső konzultáns is kisegít­heti. Telkiben az igényeknek megfelelően a CT-vizsgálato­­kon, az agy- és szívműtéten kí­vül minden gyógyítást felvál­lalnak. Legyen az fogászat, belgyógyászat, sebészet vagy éppen nőgyógyászat. Egy a cél: az ide kerülő pácienst meg kell gyógyítani! A betegek elhelyezése meg­felel a négycsillagos szállodai szintnek. A kétágyas szobákhoz így színes televízió, mi több, In­ternet-hálózat is tartozik. Ha a rászoruló egyedül veszi igénybe a szobát, 25, ha ketten, akkor összesen 30 ezer forintot kell fi­zetniük naponta. Ebben nincse­nek benne a műtétek, a komo­lyabb vizsgálatok díjai. Ezekre árlistát alakítottak ki. A betört­­fog-eltávolítás például 50 ezer forint, a prosztataműtét 250 ez­ret, az idegen test eltávolítása a bőrszövetből 50 ezret, a csípő­ízület-csere 400 ezret taksál. A kórház nemcsak magyar, hanem külföldi betegek gyógyítására is vállalkozik. Ennek érdekében tervbe vették egy helikopter­­leszállópálya építését. Dióssy Gábor gazdasági igazgató elmondta: a klinika remélhetőleg jó pénzügyi be­fektetés lesz a beruházók szá­mára. Ennek érdekében világ­­színvonal feletti szolgáltatást kívánnak nyújtani, hogy a mi­nél tehetősebb betegek, gyógykezelésük érdekében a Telki álomkórházat vegyék igénybe. M. K. Pénzért kényelem és komfort Fotó: KONCZ GYÖRGY ■MP­T­esz — Sarccal a polgár falé A krimikedvelő honpolgár hamarosan a Paradicsomban találhatja magát a kies Kárpát-medencében. Mert akármerre néz, nyomoz itt már boldog-boldogtalan, s jó esélye van az országnak, hogy a Guin­­ness-rekordok könyvébe kerüljön, elvégre itt lesz a legmagasabb az egy főre eső nyomozati jogkörrel bíró szervezetek száma. Rendőrség, vámkommandó, KBI... És jövőre megalakulhat az APEH saját adórendőrsége. Igaz, vannak még a létrehozása körül gubancok, pél­dául hírlik, Simicska nem egyeztetett a kormánnyal a bejelentés előtt meg a Pénzügyminisztériumot is elfelejtette fölhívni, de félre, rosszindulatú kritika, remélem, az APEH elnökének sikerül vég­hezvinni a remek tervet, és akkor olyan rend lesz, hogy csak na.­­ Mert rendre van szükség, hajrá, s ezért meg kell tenni mindent. Ám talán az adórendőrség is kevésnek bizonyul a csalók ellen, ezért a legjobb az lenne, ha minden sarkon állna elrettentésül egy adóel­lenőrből, vámosból, rendőrből, titkosügynökből meg rendőrkutyából álló különítmény, hadd rettegjen az, akinek van rettegnivalója! Sőt lehetne talán nyilvános adóellenőrzéseket is tartani, nagy vérpadot ácsolhatnának mondjuk a Hősök terén, majd a bámuló tömeg szeme láttára előbb­ csak adatokat egyeztetnének, aztán a számlák eredetét firtatnák, utána az útnyilvántartás átvizsgálásával lecsapnának a gaz népellenségre. Sarokba lenne szorítva hamar, a tömeg pedig föl­hördülne, amikor elhangzana az iszonyú megállapítás: bűnös, úgy­hogy jöhet a vagyonelkobzás, az adócsaló szörnyeteget pedig már vinnék is a markos APEH-legények a máglyára. Szóval valami ilyesmi kellene, példastatuálás, ettől rögvest nőne a fegyelem, s ezzel az adóbevétel. Aki magyar, az erőt mutat, virtusz, nem lágyul el mindenféle szakértői megállapítások hallatán, misze­rint ahogy csökkennek az adókulcsok, úgy nő az adózási hajlandóság. Tehát mindenféle fenyegetés nélkül el lehet azt érni, hogy ne legyen a fél ország adócsaló, s ha nem is örömmel, de befizesse az állam jus­sát, ha az annyira kevés, amiért már nem érdemes kockáztatni a büntetést. Egyébként valami ilyesmiről olvasni lehetett a Fidesz kormány­­programjában is. Mindenféle csökkentéseket ígértek, elviselhető mértékű adót és járulékokat. Adórendőrséget speciel nem - de hát mit lehet tenni, ha csak most jöttek rá a tökéletes megoldásra? KOVÁCS L. OLIVÉR VIGYÁZZ! KÉSZ? FRÖCCS! Monica a slicckeresztben Akár hiszik, akár nem, földrajzi távolság ide vagy oda, mi, magyarok is tud­juk új momentumokkal gazdagítani az amerikai szexbotrányt, a Monicagate­­et. Az igazat megvallva, sokan csodálkoztunk is volna, ha a XX. század egyik legsikamlósabb története magyar vonatkozások nélkül ér véget. Mr. Clinton, Miss Lewinsky, valamint a kék kosztüm ügyét néhány hete már meglo­vagolták a külföldi mosópormarketingesek. Most a hazai számítógépzseni­ken volt a sor, akiket egyszerűen izgalomba hoztak azok a bizonyos foltok. pecs­ek ál szó, amelyek állítólag megtalál­hatók ama sötétkék kiskosztü­mön (jól értesültek szerint kok­télruhán), amit Mónika kis- , asszony seit iiid£qui, tuméül uia­dimas tud­csolatba került főnökével, és amelyek szó szerint foltot ejtet­tek az amerikai elnöki hivatal intézményének tisztessé­gén. Ezek a foltok kel­lettek a komputerláng­­észeknek ahhoz,­­ hogy valamiben kezek munkája nyomán szüle­tett meg az első, e „tárgykör­rel” foglalkozó komputerjáték. A Potomac mentén tör­tént - vagy meg nem tör­tént - ügyeket Duna-parti szakemberek dolgozták fel oly módon, hogy az egyszerre le­g­ven izgalmas és látványos. A UM SHOT On Monica (a fordítástól talán tekintsünk el) lényege, hogy a kék ruhácská­ban, Fehér Ház előtt - illetve az Ovális (ócska vicc, Orális) teremben - futkosó egykori gyakornokot el kell találni (inkább hagyjuk, hogy mi­vel), és a kék kelmén újabb foltokat kell ejteni. A játékra azonnal ugrott egy amerikai cég. Megvették, terjesztik. A speciális céllövöldét megtalál­hatják az interneten is. Ha bármelyik keresőprogramba beírják a Monica nevet, va­lószínűleg az első ajánla­tok között találják a CUM SHOT-ot. Nos, így folyunk mi bele - szin­te szó szerint - Clintonék ügyeibe. B. G. O. Grafika: PINTÉR PÉTER „„:­____________ ____|___________i_zi. megelőz­zük a vi­lágot. , Tör-­­ tént 1998. szeptember 1. BORVADÁSZAT Új szabály, kannás bort csak egyszer használatos, tépőzáras kupakkal vagy plombával lezárt edény­ben lehet forgalomba hozni. Kizárólag azok a bo­rosgazdák tölthetik kannába a termést, akik erre engedélyt kaptak a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomástól. A Bács-Ki­skun Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munka­társai a napokban intenzív ellenőrzésbe kezdtek, hogy betartják-e az új szabályt. A borháromszög­nek is nevezett Kiskőrös-Soltvadkert-Kecel tér­ségben kisebb riadalom támadt emiatt. Még a legális borforgalmazó helyeken is gyana­kodva fogadják az ismeretlen vásárlót, a rendelet betartásának ellenőrzésétől tartanak. Dr. Fülöp Zoltánné, a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetőhelyettese elmondta: a kannák előírás sze­rinti zárását szigorúan megkövetelik, ugyanis en­nek hiányában hivatalosan nem lehet tudni, hogy folyó bor, vagy esetleg más folyadék van a kannák­ban. A szakember szerint a kannás bor nem más, mint a legfeljebb 25 literes űrtartalmú edénybe ki­szerelt hordós bor. A kannán lévő címkén kötelező feltüntetni a bor minőségi kategóriáját, színét és cukortartalmát, a bor névleges térfogatát és az Or­szágos Borminősítő Intézet forgalombahozatali engedélyének a számát. A vásárlónak a töltés idő­pontjára is figyelnie kell, hiszen a kannás bor csu­­­­pán 60 napig forgalmazható. Egy magát megnevezni nem kívánó, kannás bort termelő és forgalmazó vállalkozó a Kurírnak elmondta: a borhamisítóknak eddig sem volt en­gedélye, így őket a szabályok szigorodása csak le­bukásuk esetén érinti. A hivatalos forgalmazók legfőbb baja: egyelőre senki nem tudja, hogy mi­lyen szakmai és higiéniai feltételeknek kell megfe­lelni, pedig ha két alkalommal szabálytalanságon érik őket, a helyi jegyzőnél kezdeményezhetik az engedély bevonását. ZS. F. —­­­­•­ GAZDÁLKODJ OKOSAN! • GAZDÁLKODJ OKOSAN! • GAZDÁLKODJ OKOSAN! • GAZDÁLKODJ OKOSAN! Az orosz medve árnyékában A múlt héten a forint csúszó leértékelésének történetében többször is be kellett avatkoz­nia a jegybanknak a hazai valu­ta védelmében. A tőzsdén az index régen nem tapasztalt mélyrepülésbe ment át. Mind­ezeket az oroszországi válság­gal hozzák összefüggésbe. Csaba László egyetemi tanárt, a Kopint-Datorg kutató köz­gazdászát először arról kérdez­tük, miért van az, hogy ami Oroszországban történik, még ma sem hagyja érintetlenül a magyar gazdaságot.­­ A múlt heti események el­lenére is úgy gondolom, ami most Oroszországban folyik, nem, vagy csak nagyon kis mértékben befolyásolja a ma­gyar gazdaságot. Mondom ezt azért, mert az elmúlt években megszűnt a gazdasági függősé­günk Oroszországtól. A ma­gyar kivitel mindössze négy százaléka megy az orosz piac­ra. Ugyanakkor az is igaz, hogy a pénzügyi befektetők még most is egy kalap alá vesznek bennünket Oroszor­szággal. - Mi várható a tőzsdén? - A tőzsdei hullámzás azt mutatja, hogy egyfelől az orosz események éreztetik ha­tásukat - a befektetők piacra dobják részvényeiket­­, ugyan­akkor bizonyítja, hogy a ma­gyar gazdaság motorja bein­dult, hiszen a mélyrepülések után mindig emelkedik a tőzs­deindex. Ez a fajta kettősség még eltart egy jó ideig. (A BUX 84,76 ponttal, azaz 1,6 százalékkal erősödött tegnap, záráskor 5252,47 ponton állt. A vezető részvények záróárai vegyesen változtak. A legna­gyobb emelkedést a Richter és az OTP könyvelhette el. - A Szerk.) - Mit lehet az ellen tenni, hogy a befektető szemében ne je­lentsünk egyet Oroszországgal? - Nem sokat, de egyébként nem kell ezt olyan tragikusan kezelni. Különben is az a be­fektető, aki már korábban be­hozta az országba a pénzét, vállalatot alapított, jól tudja, hogy a magyar gazdaság muta­tói jók. Vagyis érdemes nálunk parkoltatni a pénzt. A végső megoldás persze az, ha minél hamarabb az Európai Unió tagállamává válunk, de ennek érdekében még tovább kell fa­ragni az államháztartás deficit­jét, illetve csökkenteni szüksé­ges az inflációt. SZ. B. — A Magyar-Orosz kereskedelmi kapcsola­tokról sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy gyümölcsözőek és perspektivikusak. Pedig nem is olyan rég, a nyolcvanas években naponta több százmillió forintnyi áru ment át a ma­gyar-szovjet határon. Aztán itt is, ott is jött a rendszerváltás, s egyik pillanatról a másikra megszűntünk egymásnak létez­ni. Jurij Motorinnal, a budapesti orosz kereskedelmi kirendeltség vezetőhelyet­tesével beszélgettünk. - Néhány éve valóban folyamatosan csökken a két oszág árukereskedelmi forgalma. Sajnos ez a tendencia egy­előre folytatódik. Magyarországra dön­tően energiahordozókat exportálunk. Minthogy a kőolaj és a földgáz világpiaci ára egyre lejjebb esik, így kivitelünk, ha mennyiségben nem is, de értékét ille­tően kisebb lesz, mint korábban volt. S a mostani orosz belpolitikai válság impor­tunk csökkenésével is járhat. - Milyen most az export és az import aránya? - Jelentős a magyar aktívum. - Milyen árucikkeknek van manapság keletje Oroszországban? - Mindenekelőtt azoknak, amelyeket már évtizedek óta vásárolunk önöktől, úgymint a különböző élelmiszerek, gyógyszerek és az Ikarus autóbuszok. Utóbbiakból a közelmúltban a moszkvai önkormányzat garanciájával 250 dara­bot rendeltünk. A termékek sora bővül­het, mert egyre nagyobb igény van nö­vényvédő szerekere, bútorokra és ruha­neműkre. - Több termék nyugati közvetítők ré­vén jut az orosz piacra. Miért? - A nyugati cégeknek nagyobb esé­lyük van az orosz megrendelések meg­szerzésére. Ez nem a magyarokkal szembeni valamiféle bizalmatlanság miatt van, hanem mert a nyugati kormá­nyok jobban támogatják az Oroszor­szágba irányuló exportot, akkor is, ha re­­exportról van szó. Ráadásul a nyugati cégek jobb fizetési feltételeket is ajánla­nak ugyanazokra az árukra. i.­­.

Next