LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 12. évfolyam (1985)

1985 / 3-4. szám - IRODALOMTÖRTÉNET - G. MERVA MÁRIA: A Turul könyvkiadó

állás várta már az egyik vidéki városban. Végül Móricz Zsigmond közvetített a Turul Kft. és Hartyányi között. Móricz országjáró korszakát élte ebben az időben. 1939 decemberében vette át a Kelet Népét Szabó Páltól. Nagy terve­ket szőtt, előadásokra vállalkozott, könyvkiadásba kezdett. A Kelet Népe terjesztését a Turul Kft.-vel akarta megoldani, a Bolyai-kollégiumot is sze­retetébe fogadta. Hartyányit, akit a Debreceni Diétán ismert meg,­­ beszél­te rá a terjesztő vállalathoz való belépésre. 1940 június végén került Hartyányi a Turul Kft.-hez, ahol nagy rendet­lenséget talált. Hamarosan átlátta, hogy csak akkor lenne értelme a munká­nak, ha a pénzzavarokat kiküszöbölnék, az addig meg sem kezdett könyvvitelt beindítanák és megfelelő munkatársakkal rendszeres munkába kezdenének. Bo­ros a kollégiumi szervezés, Püski a kiadója és könyvkereskedése miatt nem vállalta, hogy teljes erővel ráálljon erre a munkára. A Turul Szövetség sem tudott ehhez segítséget nyújtani. Hartyányi már ott akarta hagyni az egé­szet, amikor a Magyar Élet folyóiratot és a Jövő Nyomdaszövetkezetet is fi­nanszírozó Honszeretet Egyesület, illetve a mögötte álló "titkos" szerve­zet, a Magyar Közösség vette pártfogásába a terjesztő vállalat ügyét. A Ma­gyar Közösség képviseletében Arany Bálint és Kiss Károly tárgyalt Hartyá­nyival. Kérték, hogy a Turul Kft.-vel kapcsolatos elképzeléseiről részletes írásbeli tervezetet készítsen, az anyagi feltételek megjelölésével. Hartyá­nyi tervezetét jóváhagyták, anyagi feltételeit is teljesítették. Püski Sán­dor és Boros Lajos pénzbeli kártérítés ellenében megváltak a Turul Kft.-től és a vállalat vezetője Hartyányi István lett. A Magyar Közösség részéről A­rany Bálint volt az összekötő, s ellenőrizte a nevét változatlanul megtartó Turul Kft. tevékenységét, bár kinevezése előtt maga Hartyányi is a Magyar Közösség tagjai sorába lépett. A Turul Kft. ettől kezdve rendezett viszonyok között folytatta munká­ját. A könyvelés lefektetése mellett a terjesztés is beindult lassan. A nép­főiskolák bizonyultak a terjesztő munka egyik legfontosabb területének. A száznál több népfőiskola majd mindegyikét végigjárta Hartyányi, ismertette terveiket, munkájukat. Az ott tanuló parasztfiatalok legjobb vásárlói vol­tak a népi írók műveinek. A terjesztés szervezésében nagy segítséget jelen­tett, hogy 1941. január 1-jével a Magyar Út című hetilap is a vállalathoz került. 1940 végén Pap Béla, a lap akkori tulajdonosa felajánlotta a Magyar Utat a Honszeretetnek. A szerkesztő Gombos Gyula lett, bár az átírási ne­hézségek miatt ez csak 1941 decemberében került rá a lapra, így most már két lap fóruma, a Magyar Élet folyóirat és a Magyar Út hetilap állt a ter­jesztő vállalat rendelkezésére. A propagandának, reklámozásnak ezt a nagy 391

Next