Láthatár, 1936 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1936-03-01 / 1-2. szám
Új útszakasz előtt Az a hídverő munka, amelynek a Láthatár ezzel a számával új útszakasza elé került, nem mai keletű s szinte azt mondhatnánk, hogy már tradíciója van. A Csanády György szerkesztésével közel évtized előtt megindult HÍD kezdte meg itt Budapesten ezt a munkát és 1933-ban a Láthatár csak folytatni igyekezett. Az európai helyzet állandó hullámzása, az a nyugtalan kavargás, amely Európa népeinek lelkében szüntelen tombol, újból és újból akadályokat gördített ennek a munkának kifejlesztése elé, de az a maroknyi csapat író, innen és túl, amely minden politikai kavargáson is túl hisz a kultúra eggyékovácsoló erejében és életrevalóságában, minden sikertelenség láttán csak megacélosodott erővel folytatta tovább a megkezdett nagy munkát: hidat verni a négy világár felé hüllott magyarságszellemi életében s ezzel párhuzamosan hidat verni az egymás mellett élő népeik kulturális életében is. A hullámverés időről-időre elboríthatta a végtelennek tetsző, elválasztó folyókba levert cölöpöket, elsodorhatta a kiépített hídrészeket, ez a kis sereg újból és újból munkához látott, mert rendületlenül hitt és ma is hisz a kultúra és az eggyékapcsolódó nemzeti és emberi ideálok mindent felülmúló és örök erejében. Ezzel a hittel bocsátjuk útjára ezt a számot is, amely újabb vízszakaszt jelent nemcsak a Láthatár, hanem annak a szellemnek munkálkodásában, amely egyrészt a Hídban, másrészt a Láthatárban, de valamennyi velünk együttérző író és művészembernek magasztosabb célokért hevülő hitében él. A bizalmatlanság és acsarkodás fojtólégköre a világháború óta úgyszólván szakadatlanul tart és megnehezíti azok munkáját, akik a szellem erejébe vetett hitükkel próbálnak a nagy problémák megoldásához közelebb jutni. Az egyre sűrűbben gomolygó viharfelhők zavarják a tisztánlátást s megnehezítik, hogy a reális lehetőségek határain belül kiépülhessenek a kapcsolatok a területileg és fizikailag szertehullott magyar néptömbök és párhuzamosan az egymás mellett élő népek szellemi életében. De ha valakinek hinnie kell a szellem mindent túlélő és átlépő erejében, akkor az írónak kell hinnie abban s az írók között is elsősorban a magyar íróknak, akiknek minden európai és világbonyodalmon túl is a lehetőségek utolsó pillanatáig harcolniuk kell ezeknek a szellemi kapcsolatoknak a megteremtéséért, egymás szemmeltartásáért és megismeréséért.