Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1965-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 708–740. o.

Szabó Ferenc:­ ­ 738 - A felszabadulás és a földreform Kaszaperen •'•' '•.•'' I ^ ~~'* /A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 1963-1964*/ Kaszaper község a volt Csanád megye keleti felében /ma Békés megyében/ fekszik* A Nagyatádi-földreform idején kiosztott házhelyekre uradalmi cselédek, napszámosok telepdtek itt le, azelőtt puszta volt* A lakosság túlnyomó része a felszabadulás előtt földtelen volt. A falu mozgalmi hagyományai jelentősek, a 30-as évek elejétől kezdve működött benne több kommunista és baloldali szociáldemokrata* A felszabadulás 1944* október 6-án történt meg. Néhány héttel azután megalakult az MKP helyi szervezete, az orosházi kommunisták se­gítségével. A túlnyomó részt nincstelenekből álló községben az MKP és a Nemzeti Parasztpárt volt a fő szervező és mozgósító erő. E két párt képezte a Nemzeti Bizottságban is az aktív magot. A földreformrendelet megjelenése után,­ 1945. április 1-én ala­kult meg a községben a Földigénylő Bizottság. Az igénybe vehető és ki­osztható föld a jogosultak számához képest kevésnek bizonyult. A gyor­san végrehajtott kiosztás után - mint a Viharsarokban általában *• a ki­maradt igénylők nyomására a törvény által meghagyandónak ítélt 100 hol­dakat is igénybe vették* s a haszonbérbe adott gazdag­ paraszti birtokokat is elosztották* A volt birtokosok csavaros ügyeskedéseit eredményesen semlegesítették, s ilyen­ ügyekben többször szembekerültek a Csanád megyei Földbirtokrendező Tanáccsal, illetve a Földhivatallal is. A földkérdés annyira a legfontosabb problémává vált 1945 áprilisától, hogy a Nemzeti Bizottság működése a községben teljesen háttérbe szorult,é­s a Földigény­lő Bizottság volt a falu politikai irányítója is* A kimradt igénylőket az iparosítás szívta fel 1949-től kezdve* Ebben az évben alakult a falu első termelőszövetkezete is. A dolgozat a Csanád megyei Földhivatal, a KFBI a községi iratok és a helyszínen gyűjtött visszaemlékezések alapján készült. Szabó Ferenc? A felszabadult Magyarország első kommunista napilapja, a Népakarat /Orosháza* 1944*, október 1­ p-20*/ /Magyar Könyvszemle* 1965*/ A sajtótörténeti kutatás mindeddig nem foglalkozott a legkoráb­ban felszabadult országrészben először megjelent újságokkal. A tanulmány

Next