A Franklin kézi lexikona 1. A-Gátvíz (Budapest, 1911)
B - Bizet Georges - Bizomnyi üzlet - Bizományi váltó - Bizonyítási teher - Biztosítás
Bizet ú. n. bizánczi váltotta föl. A bizánczi kort rendesen 529-től számítják és két főkorszaka van. Az elsőben (7—10. sz.) inkább a népnyelv érvényesül s főképviselői Theophanes és Georgios Monachos. A második (11—15. sz.) az irodalmi nyelv és purismus korszaka. E kor a görög irodalom második virágkora, melyben a történetírást (Menander Protector, Theophylactos Symokatta s különösen a magyar szempontból is fontos Konstantinos Porphyrogennetos) s leginkább a filológiát művelték. Ez a nyelvtudományi munkásság készítette elő a 9. sz.-tól kezdve a humanizmust. A próza két főiránya az egyházi költészet s a Keletről hozott mesegyűjtemények népkönyvekké való átdolgozása. Az egyre emelkedő irodalom fejlődését a török hódítás és Konstantinápoly eleste (1456) akasztotta meg. Bizet (bizé), Georges, franczia zeneszerző (1838—1875.), írt operákat, melyek közül a legjelesebb Carmen, szimfóniákat, hangversenydarabokat, zenét Daudet L’Arlésienne-jéhez stb. Bizományi üzlet, annak a kereskedőnek a foglalkozása, aki valakinek megbízásából kereskedelmi üzleteket saját nevében, de a megbízó részére köt. Bizományos az, aki ilyen üzlettel iparszerűleg foglalkozik. A bizományos eladási bizománynál a megbízó által megjelölt áron alul, vételi bizománynál a megjelölt áron felül csak saját felelősségére mehet. A bizományos az üzletre fordított kiadásain kívül a megbízótól bizományi díjat, províziót követelhet, amelyet az ár %-ában szoktak kifejezni. Külön díj jár neki akkor, ha a szerződő fél kötelezettségéért jótállást vállalt (del credere). Bizományi váltó, olyan váltó, melyet a kiállító egy harmadik személy megbízásából állít ki, úgy azonban, hogy váltójogilag csak a kiállítót kötelezi. A kiállító kötelezettségeiért a megbízó csupán a kettőjük közt lévő viszonynál fogva tartozik felelősséggel. Pl. a hitelező utasítja adósát, állítson ki váltót egy harmadik személy javára, ki viszont a megbízó hitelezője. Bizonyítási teher, a perben álló feleket terhelő az a kötelezettség, hogy azokra a tényekre, amelyeket a perben állítanak, v. kifogáskép felhoznak, az ellenfél tagadásával szemben bizonyítékot tartoznak szolgáltatni. A perben az a kérdés, hogy kit illet a B., igen fontos, mert az állított tényre bizonyítékot szolgáltatni gyakran igen nehéz és bizonyítás nélkül az állító pervesztes lesz. A büntető perben a vádbeli cselekményt általánosságban a vádló tartozik bizonyítani. 365 Biztosítás, kereskedelmi ügylet, melynél fogva az egyik fél (biztosító), ellenérték (biztosítási díj) ellenében arra kötelezi magát, v. hogy bizonyos személynek (biztosítottnak) az ezt valamely meghatározott esemény következtében érő vagyoni hátrányt megtéríti (kár-B.), v. hogy bizonyos összeget fizet olyképen, hogy a fizetési kötelezettség valamely személy élettartamától v. egészségétől, v. testi épségétől tétetik függővé (élet-B.), v. pedig, hogy bizonyos összeget fizet azon teljesítése fejében, melyre a biztosított egy harmadik személylyel kötött B.-s szerződés alapján köteleztetik (viszont B.). A B. első nyomait a római jogban a tengeri károk megosztását szabályozó foenus nauticum és lex Rhodia de factu jogintézményekben látjuk. Az első igazi B. a tengeri B., a hajónak és a rakománynak B.-a a hajót érhető veszélyek és a kalózok ellen. A tengeri B.-ra vonatkozó első szabályzatokat a spanyoloknál találjuk , legelső a barcelonai 1435-ből. A B.-i ügy azután lassan fejlődött s teljes kifejlődését csak a 19. sz.-ban érte el. B.-sal Magyarországon csak biztosító társaságok foglalkozhatnak, a melyek a B. minden ágára 200,000 KB.-s alapot kötelesek kimutatni. A biztosító társaságokkal szemben az állam a felek érdekeit úgy biztosítja, hogy őket szigorúan ellenőrzi és megállapítja, melyek azok a minimális feltételek, melyeket a biztosítónak a biztosítottal szemben teljesíteni kell (1875: XXXVII. t.-cz. 453—514. §.). A B.-i szerződésről okiratot kell kiállítani, amelyet B.-i kötvénynek neveznek. A biztosított minden oly körülményt, amely a B.-i szerződés megkötésére befolyással lehet, ezeknek a körülményeknek minden változását, valamint annak az eseménynek bekövetkeztét, amelytől a fizetési kötelezettség beállta függ, köteles a biztosítónak haladéktalanul bejelenteni (közlési kötelezettség). A kár-B.-nak számos faja közül legnevezetesebbek: 1. tűz-B., épületeknek, termésnek, bútoroknak stb. B.-a a tűz minden faja ellen; 2. jégkár B., a termés B.-a jégverés ellen; 3. fuvarozási B., a szárazon, folyóvizeken v. belvizeken fuvarozott áruk B.-a a fuvarozás tartama alatt előforduló károk ellen. Az élet-B. köthető úgy, hogy 1. a fizetési kötelezettség beáll valamely személy halálával, 2. valamely időponttal, ha pedig a halál következik be előbb, akkor az illető személy halálával (betegségével, balesetével), 3. hogy a biztosító valamely időponttól járadékot fizet a biztosítottnak (járadék-B.). Viszont B.-t a biztosító társaságok egymással kötnek; a B.-nak ez a faja általánosan szoká- 366 Biztosítás