A Franklin kézi lexikona 1. A-Gátvíz (Budapest, 1911)
C - Csontvelőgyulladás - Csontzsír - Csopey László - Csorba - Csorba Ferencz - Csorbadsi - Csorbóka - Csorna - Csornai prépostság - Csór-nemzetség - Csoroszlya - Csortos Gyula - Csorvás - Csótány - Csőd
Csontvelő homlokcsont, a két falcsont, a két halántékcsont, a nyakszirtcsont, a két bütyök, az ékcsont és a rostacsont, a felső állkapocs, a két pofacsont, a járomcsont, a két orrcsont, a két szájpadcsont, a két könnycsont és az alsó állkapocs ; 3. a végtagok csontjai : a lapocska- és a kulcscsont, a holló-orrnyújtvány; a felső karcsont, az alsókaron az orsócsont és a singcsont a könyöknyújtványnyal; a kéz csontjai: kéztő, kézközép és az ujjak ; a medence csontjai: két-két csípő-, fan- és ülőcsont; a lábakon: a combcsont, a lábszár két csontja: sípcsont és szárkapocs, a térdkalács, végre a lábtő, lábközép és lábujjak. A Cs. csontjai v. összeforradnak v. mozgékonyan kapcsolódnak egymáshoz, azaz Ízűlnek: az utóbbi esetben erősen rugalmas izületi tok tartja őket össze. Az Ízület v. csukló (pl. a térdizületi v. forgó (pl. az orsócsont-, singcsontizület) v. szabad, midőn az izülő csont minden irányban mozoghat (pl. a vállizület). L. az Emberboncztan cz. táblát. Csontvelőgyulladás, a csontvelő akut v. idült gyulladása. Az akut Cs. csontsérülések következtében és fertőző megbetegedések folyamán lép fel. Tünetei: magas láz és fájdalmak; gyakran vezet életveszélyes, általános megbetegedésekre (pl. pysemiára). Az idült Cs. különösen mint a bujakór tünete lép fel; lefolyása alatt a csont megvastagszik, ürege pedig szűkül. Csontzsír, a csontok kifőzésénél nyert, sok oleint tartalmazó, higfolyós zsír. A csontok feldolgozásánál melléktermény ; használják marhafaggyú hamisítására. Csepey László, középisk. tanár, író, szül. Komocsaházán 1856. Művei: Ruthénmagyar szótár, természettudományi dolgozatok és orosz művek fordítása. Csorba, kisközség Liptó m., 1700.; (1910.) 7 km.-nyire tele a Magas-Tátrában van a Csorbai tó (1350 m), partjain nyaralóteleppel. A Csorbai csúcs 2336 m. Csorba Ferencz, kultuszminiszteriumi min. tanácsos és jogtudományi író, szül. Budapesten 1862. Több jogi értekezést írt. Csorbadsi eredeti jelentése levesosztó. A janicsároknál azt jelentette, aki a katonák élelmezésével volt megbízva. A bolgároknál a tehetősebb gazdákat, Kis- Ázsiában a vendéglősöket hívják így. Csorbóka (Sonchus), mezei, a fészkesekhez tartozó közönséges sárgafészkű gyom. Öblösfogas leveleit sokfelé főzeléknek és salátának használják. Csorna, sopronmegyei nagyközség, 7400. Járási székhely s egyúttal a Rábaköz vidékének központja, jelentős gabonapiaczczal. Nevezetes az 1849 jún. 13. itt 601 lefolyt csatáról, melyben Kmety tábornok legyőzte Wyss osztrák vezért, ki itt maga is elesett. Csornai prépostság, a magyar premontrei rend sopronmegyei, az ország nyugati részeire kiterjedő prépostsága, melyet a 12. sz. folyamán az Osli nemzetség alapított. 1570. szerzeteseit világi papok elűzték, 1710. cseh premontreiek fönhatósága alá került. II. József 1786. eltörölte, I. Ferencz 1802. visszaállította s hozzácsatolta a horpácsi, türjei és jánoshídi prépostságokat is. Prépostja a premontreiek egyik magyarországi tartományának, a csornai premontrei rendnek feje, kit a rend által fölterjesztett tagok közül a király nevez ki. Jelenlegi prépostja Burány Gergely. Csór-nemzetség, kihalt magyar nemzetség, melynek tagjai Bodrog, Nógrád és Szerém megyékben laktak. Nevezetesebbek voltak közülök: Péter, fia Tamás és ennek fia János, kik Nagy Lajos alatt főhivatalokat viseltek. Csoroszlya, az a késalakú vas, mely a földet felhasítja, hogy a mögötte járó homorú ekevas az így felszakított rögöt átforgathassa. Csortos Gyula, színész, szül. 1883. Vidéken való működése után a bpesti Magyar Színházhoz, onnan a Vígszínházhoz került. Csorvás, nagyközség, Békés m., 5000. Csótány (Blatta vagy Phyllodromia) az egyenes szárnyúakhoz tartozó lapostestű rovar. A napvilágot kerüli s éjjel jár hulladékokból álló tápláléka után; petecsomóit a piszokba rakja. A közönséges Cs. vagy 200 éve került hozzánk Ázsiából s kiszorítja a svábbogarat. Az amerikai Cs. mindkettőnél nagyobb; ahol fellép, kiszorítja mindkettőt. Csőd: azon bírói eljárás, melylyel a bíróság a fizetésre képtelen adós vagyonát (Cs.tömeg) a hitelezők kérelmére egyenlő arányú felosztás végett rendelkezésükre bocsátja, ha az adós nem képes kettőnél több hitelezőjét kielégíteni, sem azt kimutatni, hogy vagyona a tartozásait fölülhaladja. Jelenleg érvényben levő Cs.-jogunkat az 1881 :XVI. t.-cz. szabályozza. A Cs. elrendelésére az a törvényszék illetékes, melynek területén az adós lakik v. az adós társaság székhelye van. Az elrendeléssel (Cs.-nyitással) egyidejűleg a bíró hirdetményt bocsát ki, melyben az adós (vagyonbukott, közadós) hitelezőit felszólítja, hogy követeléseiket jelentsék be a bíróságnál. A törvényszék tagjai közül ugyanekkor egy Cs.-biztost rendel ki, aki a tárgyalásokat vezeti és ellenőrzi a Cs.-vagyon kezelőinek működését. A törvényszék a Cs.-vagyon képviseletére és annak kezelésére a törvényszék terv-602 (Amely czímszók a C alatt nincsenek meg, a K alatt keresendők.) Csőd