A Franklin kézi lexikona 1. A-Gátvíz (Budapest, 1911)

C - Csontvelőgyulladás - Csontzsír - Csopey László - Csorba - Csorba Ferencz - Csorbadsi - Csorbóka - Csorna - Csornai prépostság - Csór-nemzetség - Csoroszlya - Csortos Gyula - Csorvás - Csótány - Csőd

Csontvelő homlokcsont, a két falcsont, a két halán­tékcsont, a nyakszirtcsont, a két bütyök, az ékcsont és a rostacsont, a felső áll­kapocs, a két pofacsont, a járomcsont, a két orrcsont, a két szájpadcsont, a két könnycsont és az alsó állkapocs ; 3. a vég­tagok csontjai : a lapocska- és a kulcscsont, a holló-orrnyújtvány; a felső karcsont, az alsókaron az orsócsont és a singcsont a könyöknyújtványnyal; a kéz csontjai: kéztő, kézközép és az ujjak ; a medenc­e csontjai: két-két csípő-, fan- és ülőcsont; a lábakon: a c­ombcsont, a lábszár két csontja: síp­­csont és szárkapocs, a térdkalács, végre a lábtő, lábközép és lábujjak.­­ A Cs. csontjai v. összeforradnak v. mozgékonyan kapcso­lódnak egymáshoz, azaz Ízűlnek: az utóbbi esetben erősen rugalmas izületi tok tartja őket össze. Az Ízület v. csukló (pl. a térd­­izületi v. forgó (pl. az orsócsont-, sing­­csontizület) v. szabad, midőn az izülő csont minden irányban mozoghat (pl. a váll­­izület). L. az Emberboncztan cz. táblát. Csontvelőgyulladás, a csontvelő akut v. idült gyulladása. Az akut Cs. csont­sérülések következtében és fertőző meg­betegedések folyamán lép fel. Tünetei: magas láz és fájdalmak; gyakran vezet életveszélyes, általános megbetegedésekre (pl. pysemiára). Az idült Cs. különösen mint a bujakór tünete lép fel; lefolyása alatt a csont megvastagszik, ürege pedig szűkül. Csontzsír, a csontok kifőzésénél nyert, sok oleint tartalmazó, higfolyós zsír. A cson­tok feldolgozásánál melléktermény ; hasz­nálják marhafaggyú hamisítására. Csepey László, középisk. tanár, író, szül. Komocsaházán 1856. Művei: Ruthén­­magyar szótár, természettudományi dolgo­zatok és orosz művek fordítása. Csorba, kisközség Liptó m., 1700­­.; (1910.) 7 km.-nyire tele a Magas-Tátrában van a Csorbai tó (1350 m), partjain nyaraló­teleppel. A Csorbai csúcs 2336 m. Csorba Ferencz, kultuszminiszteriumi min. tanácsos és jogtudományi író, szül. Budapesten 1862. Több jogi értekezést írt. Csorbadsi­­ eredeti jelentése leves­osztó. A janicsároknál azt jelentette, a­ki a katonák élelmezésével volt megbízva. A bolgároknál a tehetősebb gazdákat, Kis- Ázsiában a vendéglősöket hívják így. Csorbóka (Sonchus), mezei, a fészke­sekhez tartozó közönséges sárgafészkű gyom. Öblösfogas leveleit sokfelé főzeléknek és salátának használják. Csorna, sopronmegyei nagyközség, 7400­­. Járási székhely s egyúttal a Rába­köz vidékének központja, jelentős gabona­­piaczczal. Nevezetes az 1849 jún. 13. itt 601 lefolyt csatáról, melyben Kmety tábornok legyőzte Wyss osztrák vezért, ki itt maga is elesett. Csornai prépostság, a magyar pre­montrei rend sopronmegyei, az ország nyugati részeire kiterjedő prépostsága, me­lyet a 12. sz. folyamán az Osli nemzetség alapított. 1570. szerzeteseit világi papok el­űzték, 1710. cseh premontreiek fönhatósága alá került. II. József 1786. eltörölte, I. Ferencz 1802. visszaállította s hozzácsatolta a hor­­pácsi, türjei és jánoshídi prépostságokat is. Prépostja a premontreiek egyik magyaror­szági tartományának, a csornai premontrei rendnek feje, kit a rend által fölterjesztett tagok közül a király nevez ki. Jelenlegi prépostja Burány Gergely. Csór-nemzetség, kihalt magyar nem­zetség, melynek tagjai Bodrog, Nógrád és Szerém megyékben laktak. Nevezete­sebbek voltak közülök: Péter, fia Tamás és ennek fia János, kik Nagy Lajos alatt fő­hivatalokat viseltek. Csoroszlya, az a késalakú vas, mely a földet felhasítja, hogy a mögötte járó homorú ekevas az így felszakított rögöt át­forgathassa. Csortos Gyula, színész, szül. 1883. Vidé­ken való működése után a bpesti Magyar Színházhoz, onnan a Vígszínházhoz került. Csorvás, nagyközség, Békés m., 5000­­. Csótány (Blatta vagy Phyllodromia) az egyenes szárnyúakhoz tartozó lapos­testű rovar. A napvilágot kerüli s éjjel jár hulladékokból álló tápláléka után; pete­csomóit a piszokba rakja. A közönséges Cs. vagy 200 éve került hozzánk Ázsiából s kiszorítja a svábbogarat. Az amerikai Cs. mindkettőnél nagyobb; a­hol fellép, ki­szorítja mindkettőt. Csőd: azon bírói eljárás, melylyel a bíró­ság a fizetésre képtelen adós vagyonát (Cs.­­tömeg) a hitelezők kérelmére egyenlő arányú felosztás végett rendelkezésükre bocsátja, ha az adós nem képes kettőnél több hitelezőjét kielégíteni, sem azt kimutatni, hogy vagyona a tartozásait fölülhaladja. Jelenleg érvény­ben levő Cs.-jogunkat az 1881 :XVI. t.-cz. szabályozza. A Cs. elrendelésére az a tör­vényszék illetékes, melynek területén az adós lakik v. az adós társaság székhelye van. Az elrendeléssel (Cs.-nyitással) egy­idejűleg a bíró hirdetményt bocsát ki, mely­ben az adós (vagyonbukott, közadós) hite­lezőit felszólítja, hogy követeléseiket je­lentsék be a bíróságnál. A törvényszék tagjai közül ugyanekkor egy Cs.-biztost rendel ki, a­ki a tárgyalásokat vezeti és ellenőrzi a Cs.-vagyon kezelőinek működését. A törvényszék a Cs.-vagyon képviseletére és annak kezelésére a törvényszék terv-602 (A­mely czímszók a C alatt nincsenek meg, a K alatt keresendők.) Csőd

Next