Gutenberg Nagy Lexikon, 10. kötet. Elektromos indukció - Felméri Lajos (Budapest, 1932)
E - Emin pasa - Eminescu Mihály - Emír - Emisszió - Emke
175 EMIN — EMKE költője, szül. 1869-ben Konstantinápolyban. Én török vagyok kezdetű verse a török nép himnuszává lett. kúnos I. Emin pasa (Schnitzer Eduard), afrikai utazó, szül. 1840 márc. 29-én Oppelnben, meggyilkolták 1892 okt. 20-án Afrikában. 1864-től mint orvos Törökországban működött, 1871-ben Kisázsiában nagyobb utazást tett, 1875-ben egyiptomi Szudánba ment, 1876-ban Emin néven egyiptomi szolgálatba lépett, ahol orvosi működésén kívül politikai feladatokkal is megbízták. 1878-tól mint az egyenlítői tartományok kormányzója jelentékeny szervező és kutató tevékenységet fejtett ki, mígnem 1883- ban a Mahdi felkelés lehetetlenné tette közötte és kormánya között az összeköttetést. A megmentésére kiküldött Stanley 1888 áprában az Albert tónál megtalálta és a keleti tengerpartra vitte. Innen ismét visszatért tartományába, de mivel korábbi jogait teljesen nem tudta visszakapni, Stanleyvel bejárta az Edward, Victoria tavak és Bagamojo vidékét. 1890-től német szolgálatba lépett és a német keletafrikai gyarmatok felkutatásában és azok kiterjesztésében nagy szerepet játszott. Kamerun partjai felé való előretörése közben Kibonge szultánjának parancsára Kinenában meggyilkolták. Ornitológiai, etnográfiai és meteorológiai megfigyelései nagyon értékesek, kéz u. Eminescu Mihály, román költő, szül. 1850- ben Botosaniban, megh. 1889-ben. A bécsi és berlini egyetemen tanult, azonban 1874-ben, anélkül hogy diplomát szerzett volna, visszatért hazájába. Rövid ideig könyvtárigazgató volt Iasiban, majd iskolafelügyelő és később szerkesztő. Irt lírai és prózai munkákat. Utóbbiak közül kiválik Geniu pustiu c. regénye. Igazi hírnevét azonban verseivel szerezte meg, amelyekben a forma tökéletessége a gondolatok mélységével párosul. jancsó e. Emir (arab, helyesen amír, többesszáma umará), a. m. parancsnok, fejedelem ; az araboknál a független törzsfők címe. Mohammedán hivatal- és méltóságnevekben gyakran fordul elő : amír al-mu'minína (az igazhívők fejedelme), I. Umar kalifa korától 1473-ig használt címe a kalifáknak ; amír-al-umará (a fejedelmek fejedelme) 935-től kezdve az abbászida kalifák teljhatalmú miniszterelnökének címe, melyet a bujida fejedelmek (946—1055) szintén átvettek. A perzsák az emír szót mír-re rövidítve sok hivatali címzésben (mírzáde stb.) használták s tőlük a törökök is átvették. SOMOGYI J. Emisszió elnevezésen a közgazdaságban az értékpapírok, kölcsönkötvények, bankjegyek, papírpénz, részvények stb. kibocsátását értjük. Az emisszió tulajdonképpen a tőkeszerzésnek egyik formája, melynél az, akinek tőkére szüksége van, tehát az állam vagy vállalat, a közönséghez fordul és részvételre szólítja fel. Állami emisszióknál az állam rendszerint a pénzintézetek közreműködését veszi igénybe. Ez a közreműködés különböző formában történhetik : vagy a bankok egyszerűen közvetítik a jegyzéseket, vagy jutalék ellenében gondoskodnak a kötvények elhelyezéséről, vagy maguk veszik át a kibocsátott papírokat és belátásuk szerint helyezik el a közönség körében. Emissziós bank az a pénzintézet, amely az értékpapírokat nyilvános jegyzésre bocsátja, emissziós árfolyam az az ár, amelyen a papírok elhelyezése történik. tonellis. Az elektrotechnikában az elektroncsövek izzószálának (katódjának) elektronkibocsátását jelenti. A katód fémszálának emissziója függ a fémszál anyagától és hőfokától. A legfontosabb izzószálanyagok : wolfram (a fémszál és emittáló anyag azonos) fehéren izzik ; thorium (a fémszál wolfram-thorium ötvözet) sárgán izzik ; oxidok (a fémszál wolfram, nikkel vagy platiniridium, amelyekre bárium, stroncium vagy kálium oxidokat, hoznak emittáló anyagnak) vörösen izzanak ; bárium (a fémszál wolfram, amelyre az elektroncső légritkítása közben báriumoxidréteget juttatnak) sötéten izzik. Az izzószál teljesítőképességét fajlagos emissziója jellemzi, amely az 1 watt (w) izzítóteljesítménynek megfelelő anódáramerősség milliamperben (MA). Jellemző értékek : wolfram 3—4 MA/w ; thorium 25 MA/w ; oxid 50 MA/w ; bárium 100 MA/w; korossy-kenyu J. Emke (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület), 1884 dec. 27-én alapították. Eredeti célja az erdélyi magyarság népnevelésének emelése és kultúrájának fejlesztése volt. A háború előtti évtizedekben jelentős tevékenységet fejtett ki és célja elérése érdekében elemi iskolákat, népkönyvtárakat tartott fenn, történelmi, irodalmi, tudományos és népszerűsítő munkákat adott ki ; megteremtette az algyógyi 176