Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon 2. (Budapest, 1997)
Betűrend - G - Gyákos - Gyála - Gyálakuta - Gyalány - Gyalár - Gyalóka - Gyalu - Gyalumare - Gyanafa - Gyanafalva - Gyanó - Gyanta - Gyapár - Gyapju - Gyarak
Glittenbach esés + Ógút + Újgút + Vaskapu + Gubacsialom./ */ 1828-ban Guth alias Tamásy; 1862-ben Gúth v. Tamási /a sármelléki j.-ban/; az 1920 évi népszámláláskor kimutatott Rákhegy azonos Ógút + Újgút kt.-i lakotthelyekkel; 1921. jún. 25-én Kisisztimér kt.-i lakotth. Isztimértől átcsatolva. 1921. aug. 22-én Gubacsmalom + Ógút hk. + Újgút hk. + Vaskapu + Vaskapu malom Fehérvárcsurgóhoz átcsatolva. 1966 óta a ksg. neve KINCSESBÁNYA./ Guttenbach. Pinkóc. Guttenbrunn. Temeshidegkút. Guttenbrunn. Temeshidegkút Guttenstein. Jókő, /Schloss./ Jókő. Guttenstein-Schloss. Jókő. Guttmann, Qnga. Guttmann Testvérek Kőszénbányái. Berszászka. Guttorfölde. Gutorfölde. Guttom. /Kis—/ Gutor, /Nagy—/ Gutor. Gutzan. Fundáta. Guzicze irtvány. Miava. Güdücz-tp. Szárhegy. Gügyi. Gödényháza, Gül-baba sírja. Budapest. Güns. Kőszeg. Günseck. Gyöngyösfő. Günsek. Gyöngyösfő. Güntz. Kőszeg. Gürtlen. Gerdály. Gürüberek. Sellye, Güss. Nagyludas. Güssing. /Gerersdorf bei—/ Németszentgrót, /Krottendorf bei—/ Békafalu, Nématujvár, /Neusiedl bei—/ Felsőújlak, /Neustift bei—/ Újtelep, Sopronkövesd. Guttenbach. Pinkóc. Gvadányi-ház. Szakolca. Gyács. Nyírmihálydi. Gyagy. Marosdég. Gyákos. Gyákos. Gyákos. Gyákos. Gyakor. /Farkas—/ Szentábrahám. Gyákos. Kis-Küküllő vm. erzsébetvárosi j. 280212-XVL, 1289 kh, 373 r. n. /Geacăs, GIACÁS, Gyákos, Gyákos, Jakobsdorf / Gyáková. Nevetlenfalu. Jakova. Nevetlenfalu. Gyál. Alsónémedi /-ből 1945-ben kg.-gé alakult ki. majd Gyál-ból 1947-ben kivált s kg.-gé alakult Felsőpakony/, Borsa. Gyala. Gyála. Gyála. Tarontál vm. törökkanizsai j. 531306 Xm., 9673 kh, 2782 szerb, m. /DALA, Dala; Djala, Gyala; Fehérpart, Ludvár, Szilágy m./ PmTb.; Vá-Td. 242. HGE: OKH-szövetkezet. */1923. márc. 15-én a MO-on maradt 4808 kh 414 Dekt. Nagyrét néven ksg.-gé alakult /a törökkanizs.-ban/; 1930. febr. 10-től Nagyrét neve is Gyála lett. 1946. nov. 19-én, ill. 21-én a kg. neve Gyálarét-re változott. 1973. ápr. 15- től + Szeged . SZEGED./ Gyála. Makád. Gyalai fogadó. Szilágycseh. Gyalakuta. Gyálakuta. Gyálakuta. Hunyad vm marosillyei j. 260634- XV., 1229 kh, 357 r. /Ghialacuta, GIALACUTA, Zselekuta./ Gyalán. Gyalány, Kisgyalán. Gyalány. Bihar vm. belényesi j. 110130-XV., 671 kh. 425 r. /DELANI + POIETARI, Gyalán, Tövisfalva./ Gyalány. Kisgyalán. Gyalap Beszterce. Gyalar, Gyalár, Gyalár. Hunyad vm. vajdahunyadi 261023- XV., 5210 kh. 1900 r. m /GHELARI + IZVOARELE, Gyalar, Gyelár. + Gyalu popului + Kucz + Marura + Meriz + Monostor + Purlacsa + Retyisora + Leszur./ Pm.; Vá. /v. Vá. Retyisora/ 378. HGE: Vajdahunyadi Vasgyár Ank./ vasércbányái; Vajdahunyadvadudobrai Sodronypálya Vállalat rakodó állomása; Bánffy-üreg Barnavasércakna, Plockai Vasmű vasérctelepei mint a Nadrági Vasipar Rt. telepei. Vasgyár /mk. 1890-től, mangántartalmú barna vasérc- és kékércfejtéssel/. Gyálarét Gyála /-ból 1923-ban kivált s kg.-gé alakult ki. 1946-től Gyálarét, majd 1973-ban Szeged-be olvadt/. Gyáli szóltok: Alsónémedi. Gyatla. IO—I Ó—, Ó—, /Uj—/Új—, Új-~. Gyálliget Alsónémedi, Gyalmár. Hunyad vm. szászvárosi j. 260911- XV., 708 kh, 381 r. /GELMAR, Selmar, Zselmari./. Gyaloghíd. Győr, Nagyvárad, Torda. GYALÓKA. Sopron vm csepregi j. 430115-V., 683 kh, 312 m /Gyalvoka, Jalochen. + Szőkeföld m./ Gyál p. Alsónémedi Gyálpusztaszőllők Vá. Alsónémedi. Gyálpuszta Vá. Alsónémedi. Gyalu. Kolozs vm. jszk. 290205-DC, 9165 kh, 2972 r. m. /GHAU, Zsileu, Gelou./Pm.Tb.Td. HGE: Erdőgondnokság Ank./; Gőzfürész Vállalat /Betlentelep/; Gyalui Kincstári Birtok- Telepítés Ank./; Gyalui Fürészmalmok; Gyalui Faraktár Vállalat; Mezőgazdasági Szeszgyár; Gyalui Takarék- és Hitelegylet mint Hitelszövetkezet; OKH-szövetkezet. */XI.sz.-i várkastélya mellett települt Anajd Esterházy-Barcsaykastély/. A Gyalui uradalom közp.-ja Gyalu - Jegenye, Daróc, Gorbó, Mákó, Bács, Sólyomtelke, Melegszamos, Hidegszamos, Szászlóna, Szászfenes, Asszonyfalva, Magyarkályán, Oláhkályán, Felsőfüle, Alsófüle és Léta falvakkal. 1660. máj. 22-ig Rákóczy, majd Bánffy-birtok. Az elzálogosított gyalui koronauradalom visszaváltása iránt a zálogbirtokosokkal kötött egyezség tárgyában az 1877:XXV.tc intézkedett. 1886-ig mezőváros. 1910-ben már Rosalberger-birtok. 1942. ápr. 1. - 1944. szept. között átm a kolozsvári j.-ból a nádasmenti j.-ba /szk. Kolozsvár/ átsorolva./ Gyalu. Cibakháza + Kunszentmárton /Gyügér, ill. Gyalu p. kt.-áből 1950-ben alakult község; neve 1951-ben Kungyalu-ra változott, majd 1966-ban Kunszentmárton ksg.-be olvadt. Gyalud p. Zics. Gyalui havasok. Kolozs és Torda Aranyos vm.ék területén. Gyalukululuj, Jósikafalva, Gyalumare. Hunyad vm. dévai j. 260319-XV., 1395 kh, 444 r. /Dealul-Mare, DEALU MARE, Gyalu mare, Gyalu-Máre./ Gyalu-Máre. Dűlőfalva, Gyalumare. Gyalu p. Csépa, Kunszentmárton, Szelevény. Gyalu populus. Gyalár. Gyalu urszuluj. Alsóssá. Gyaluoka. Gyalóka. Gyan. /Köte—/ Kötegyán. Gyán. /Boros—/ Békés, /Boros—/ Doboz, Kos—, Köte—, /Köte—/ Köte—, Mező—, Vizes—. Gyanafa. Vas vm. muraszombati j. 590532 v., 610 kh, 423 vend. ág. /Gyanavla, Ženavlje, ZENAVLJE./ */1887. okt. 19-ig neve Gyanavla. 1933-ban JUG-ban + Borháza + Nádorfa lei. mindkettő kt.-i lakotth. lett/ / Ženavlja, Gyanafalva, Vas vm. szentgotthárdi j. 590820- V., 2099 kh, 2106 n. m. /Janafalva, Jenersdorf, JENNERSDORF./ PmTd; Vá-Td. + Vá-Td. Hohenbrugg-Fehring-vám 22. HGE: Gyanafalvai Első Téglagyár Rt. /1906/; Gyanafalvai Takarékpénztár Rt. /1901/; Gyanafalvai Önsegélyző Hitelszövetkezet. Gyanafalvai Első Téglagyár Rt Gyanafalva. Gyanavla. Gyanafa. Gyanda. /Tömör és—/ Tömör. Gyanda p. Tömör. Gyanó. Vas vm. vasvári j. 591017-V., 594 kh, 222 m. */1933. jen. 30-án + Geregye — GYANÓGEREGYE. Geregye es. kt.-i lakotth. lett./ Gyanógeregye. Gyanó + Geregye /1933-i egyesüléséből/. Gyánt /Alsó—/ Majsamiklósvár, /Felső—/ Majsamiklósvár, Görbő, /Görbő-Belecska és—/ Belecska, /Kis—/ Pincehely, /Kis— szőllőhegy/ Pincehely, /Kis— szőllőhegy/ Tolnanémedi, Gyanta, Bihar vm. tenká j. 111609-XV., 2766 kh, 2043 m. r. /GINTA + ROHANI, Magyar- Gyánta, Zsinta./ PmTb.; Vá-Td. Tenkemocsár- Gyanta 187, 192. HGE OKH-szövetkezet. */1828-ban még két különlagus: Gyanta /1120 lakos/ + Mocsár /248 lakos/. 1863-ban /v. Zsinta 1997 lakos/ + Mocsár, 457 lakos./ Gyanta. /Magyar—/ Gyanta. Gyanta-Rohány. Gyanta. Gyantáros. Zenta. Gyanté. /Kis—/ Mezőgyán, /Nagy—/ Mezőgyán. Gyante p. Mezőgyán. Gyánti hegy. Tolnanémedi. Gyapa. Paks. Gyapalocz. Gyapár. Gyapalócz. Gyapár. Gyapalowcze. Gyapár. Gyapár. Zeneiénem sztropkói. 621016-1 H., 2500 kh, 307 szt. /GAPALOVCE. Gyapalocz. Gyapalócz, Gyapalowcze./ Gyapárosi p. Váncsod, Gyapjas d. Kiskundorozsma. Gyapjú, Bihar vm cséffai j. 110506-VIII., 7703 kh, 1621 r. m. /GEPIU, Zepju, Zsepü. + Blaskovits p. + Kis-Méhes p. + Kisoroszi p. + Nagy-Méhes p. + Pankota p. + Méhesi p. + Főhercegi kastély./PmTb., Vmh. Gyapjú 11. érh. 189. HGE: OKH-szövetkezet. Gyapjúárugyár. Lásd: Gyárak! Gyapjúkereskedelmi Rt Szabadka. Gyapjúminősítő Országos Intézet /mk./. Budapest. Gyapjúmosó Vállalat Berezó. Gyapjúraktár-tp. Losonc. Gyapjúszövő és Fonó Rt Budapest. Gyapjúszövő háziipar. Lásd: Háziiparok! Gyapjú 11. erd. Vmh. Gyapjú. Gyapoly. Biharfélegyháza. Gyapoly Vá. Biharfélegyháza. Gyára. /Gróf Mikó üveg-Ft/ Sepsibükszád, /Móczár festék—/ Solymár, /Renner tégla—/ Nána, /Richter Gedeon gyógyszeráru—/ Budapest, /Roth magnezit—/ Jolsva. Gyarak. Nyitra vm érsekújvári j. 380107-VI., 903 kh, 704 szt. m /Dorok, KMEĽOVCE./ vmh. 95. */1940. máj. 15. - 1944. szept. között átm Bars és Hont kee. vm verebélyi j.-ába átsorolva./ Gyárak. Erdő—, /Erdő— p./ Erdő—, /Erdő— p./ Nagyszalonta, /Mező— p./ Nagyszalonta, /Tóth— p. / Nagyszalonta. Gyárak: I. Általában mint topográfiai, helyek: /Agyagárugyár/ Kismánya, /Ajkai üveggyár/ Ajka, /Alsó magnezitgyár/ Jolsva, /Alsóvasgyár/ Betlér, /Antaluva és Vasgyár/ Antalóc, /Apatini téglagyár/ Apátin, /Ásványolajfinomító és Parafingyár/ Brassó, /Ászári keményítőgyár/ 779 BETŰRENDES RÉSZ Gyárak