Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 1. Aachen - Elkeresztelés (Budapest, 1931)
B - Belső elválasztás (vagy secretio) - Belzebub - Bémer László (bezdédi és kisbákai) - Benaresz - Bencés apácák, l. Bencésrend - Bencés-rend
Bencés-rend 184 fák, kiürítették a monostorokat. A konstanci zsinat idején 15.000, a legnagyobb virágzás idején 37.000 monostorból a XIX. század elején csak 30 maradt fenn. Azóta újra nagy virágzás indult meg. A B. mai helyzete: Ma 180 bencés férfimonostor van, köztük 114 apátság. A szerzetespapok (kórustagok) száma 5151, a laikustestvéreké 12.067. A monostorok 15 kongregációt alkotnak, a montecassinói (12), angol (6), magyar (12, 5 apátság, 7 székház), svájci (5), bajor (12), brazíliai (5), francia (11), amerikai-cassinói (13), beuroni (17), svájci-amerikai (5), subiacói (29), az osztrák (18), sz. ottilieni (6) s a belga kongregációt (4). — Külön egyházmegyével rendelkező úgynevezett nullius apátságok: Montecassino, a római sz. Pál, Pannonhalma, Cava, Monte Vergine, Új Nursia, Einsiedeln, Rio de Janeiro, Belmont, Subiaco, Kanadában Münster s Keletafrikában Rigonsera. Püspökké szentelt apátok vannak Montecassinón, Subiacóban, Cavában és Koreában. Az egy családot alkotó összes bencésség prímásapátja ma von Stotzingen Fidelis, a római Sant Anselmo apátja, aki 1913 óta áll a rend élén. A Sant Anselmo a rend központi intézete bölcseleti, egyházjogi és hittudományi fakultással. A B. teljesítményei. A B. rendkívül nagy érdemeket szerzett az Egyház, a kultúra, a tudományok s a művészetek terén. Európa északi része, főleg Németország, neki köszönheti a kereszténységet (sz. Kilián, Pirmin, Willibrord, Bonifác, Willibald, Wolfgang, Amand, Emmerám, Rupert, Korbinián, Anzgár). A lengyeleknek, magyaroknak, szlávoknak is ők az első apostolai (Brúnó, Gellért, Anasztáz, Asztrik, Adalbert, Mór). Montserrati spanyol bencések mentek Columbussal 1495-ben Nyugatindiába, a XVI. században Braziliába, a XVII. században Mexikóba. Kisázsiában a mechitarista, Ceylon szigetén a szilvesztrinus bencések kezdik az apostoli munkát. Ma is virágzó misszióik vannak Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában, de főleg Északamerikában. Sankt-Ottilienben (München közelében) külön bencés misszióskongregáció alakult. Missziós területük Korea és Keletafrika. Vértanúik is vannak már (Spiss Kasszián). Legújabban a szakadár szlávok megtérítésére készül a rend (sz. Atanáz-kollégium). Pekingben most létesített kat egyetemet. 1926-ban 803 plébánián másfélmillió lelket vezettek. Híres történetírók (Montalembert, Grisar, Goyau, Littré, Taine, Macaulay, Mommsen) munkáiból tudjuk, mit köszönhet a bencés tudományosságnak a világ. Ők közvetítették világhírű kódexeikben az ókor irodalmi kincseit az utókornak s önállóan is művelték a tudományokat, sőt a XIII. századig majdnem egyedül ők voltak Európa tanítói. Newman bíboros bencés századoknak nevezi a középkor első felét, Mabillon a bencések aranykorának.[Beda Venerabilis az első bencés tudós. Nagy Károly korának híressége Alkuin. Nagyszerű tudományos középpontok Corvey, Fulda (Jtrabanus Maurus, „praeceptor Germaniae*'), St. Galion (Notker, Ekkehard), Reichenau (Walafrid Strabo). A gandersheimi apáca, Hrosvita liturgikus drámái- és komédiáival a német középkori irodalom egyik büszkesége. Arezzói Guidó, a kótaírás feltalálója, a zenetörténetbe írta be nevét. A mennyiségtanban s a természettudományban Gerbert, a későbbi II. Szilveszter pápa, a teológiában sz. Anzelm, az aszkétikus irodalomban Trithemius és Blosius váltak ki. Páris, Oxford, Cambridge egyetemeit bencések alapították. A bencés tudományosság a XVII. század második felében s a XVIII. században éri el kifejlését. A francia nyelvben közmondásossá vált a „bencés munka" az alapos, sok kutatást kívánó mű jelzésére. Új tudományágat teremtett Mabillon a diplomatikában. Kiváló nevek még D’Achery, Montfaucon, Sabatier, Martiné, Rivet. Ezerrel mérik a kötetek számát, amiket részint kiadtak, részint kéziratban őriz a párisi Bibliothéque Nationale. Ilyen munkásság csak jól szervezett testületben jöhetett létre. A maurinusok munkája a modern idők egyik legnagyobb és legnemesebb szerzetesi és irodalmi teljesítménye. Velük egyidőben fejtett ki szép tevékenységet a salzburgi bencés egyetem a teológia és bölcselet terén. Újabban Solesmes-nek az egyházzenei, liturgiai, patrisztikai kutatások, Ligugének a történelmi kutatások adnak jó nevet. Az angol bencések a Downside Reviewben köztik tudományos kutatásaikat. Gasquet bíboros és Buttler világszerte elismert tekintélyek. A beuroni kongregációban Schott, Herwegen, Grecit, Santer, a belga kongregációban Jansens, Morin, Barriére; folyóiratuk a Revue Benedictine. A svájci kongregáció Kuhn Albert monumentális művészettörténetével, a montecassinói saját nyomdájával s kiváló liturgikusával, Schuster bíboros milánói érsekkel, a magyar kongregáció 14 kötetes nagy rendtörténetével, teológiai s tanárképző főiskolájával s a Pannonhalmi Szemlével vonul be a modern tudományélet történetébe. A bencésekre bízott Vulgatarevizió, a keleti szakadárok egyesülését munkáló sz. Atanáz-kollégium, a nagy lendülettel fejlődő római sz. Anzelm-kollégium (melynek tanárai közt volt Serédi Jusztinián hercegprímás), az új salzburgi bencés egyetem s a pekingi egyetem, mind beszédes jelei a ma is izzó rendi tudományos tevékenységnek. 1926-ban a B.-nek 162 középfokú iskolában és nevelőintézetben 20.045 tanítványa volt. Az ősi monostorok könyvtárai (Monte Cassino, Sankt-Gallen, Melk, Engelberg, Einsiedeln, Admont, Kremsmünster) híresek kódexeik nagy számáról. Bencés-rend