Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 2. Ellenállás - Kazula (Budapest, 1931)
K - Kassai - Kassai vértanuk - Kasselik Jenő - Kasszián (János) - Kastner Jenő - Kasztok
Kassai 509 rége 35, magassága az északi torony csúcsáig 59 m. Tartozéka a dóm melletti téren 1628- ban épült hatalmas négyzetes ú. n. Orbántorony. A Szent Domonkos-rendiek Nagyboldogasszony-templomának építése a kolostorral együtt a XIII. század második felében történt. 1556-ban azonban ez a templom leégett és 1700-ban barokk stílben épült újra. Főhajójának mennyezetképét, mely Szűz Mária megkoronázását ábrázolja, Kracker festette. A Szentháromságról nevezett (ma premontrei) templomotBáthory Zsófia 1681-ben építtette. A vele összeépült premontrei rendház egykor királyi ház volt s 1554-től a felsőmagyarországi főkapitányok székhelyéül szolgált. Itt szenvedtek vértanúhalált a II.-i vértanuk 1619-ben. A mai szemináriumi templom azelőtt a ferencesek temploma volt és 1405-ben már fennállott. 1556-ban leégett, 1718-ban restaurálták és a csúcsíves helyett barokk hajót kapott, amikor homlokzatát is átépítették. 1804 óta szemináriumi templom. Boltozatának freskói Krackertól valók. A város közepén álló Colossus Marianus-t (szeplőtlen Szűz oszlopát) 1722-ben városi költségen létesítették. Ma k S. K.-i püspökség, az egri érsekséghez tartozó egyházmegye. 1804-ben alakult, midőn 149 plébániáját az egri egyházmegyéből hasították ki. Első püspöke Szabó András (1804—19). Eddigi 10 megyéspüspöke közül legnevesebb volt Kunszt József (1850—52), a későbbi kalocsai érsek,Schuster Konstantin (1877—87) és f Fischer-Colbrie Ágoston (1905—25). Jelenlegi főpásztora 1925 óta Csárszky József apostoli adminisztrátor. A székeskáptalan tagjainak száma az eredeti 6-ról 8-ra emelkedett. A trianoni béke óta két részre oszlott az egyházmegye: Csehszlovákiának jutott 153 és Magyarországon maradt 46 plébánia. Ez utóbbiakat a kassai apostoli adminisztrátornak Sátoraljaújhelyen lakó helyettese kormányozza. Azóta mindkét részen még 3—3 plébánia létesült. — Szokolszky: A százéves K.-i püspökség, Kassa 1904. T. V. Kassai, 1. Jakab, magyar szobrász és festő, *1400 körül, 11463. Életéről keveset tudunk. Fennmaradt műve, a freisingi oltárszobrok, a müncheni és a stuttgarti múzeumban vannak. K. a XV. század közepén a német faszobrászat egyik legnagyobb mestere volt. Oltárképei megsemmisültek. — Genthon I.: Magyar művészek Ausztriában a mohácsi vészig, Budapest 1927. — 2. K. József, szerencsi plébános. 1767—1842. Megírta az első magyar származtató szótárt. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Kassai vértanuk, a kálvinisták által hitük miatt kivégzett 3 katolikus pap: bold. Körösi Márk (*1588), Pongrácz István és Grodecz Menyhért. Az első a nagyszombati papnövelde rektora, majd esztergomi kanonok és széplaki apát volt, aki a katolikus hit védelmére Kassára ment, hogy az ott lelkipásztorkodó Pongrácz és Grodecz jezsuitáknak segítsen. Pongrácz (*1582) előkelő erdélyi nemesi család sarja volt, jezsuita lett, Ausztriában, majd Kassán tanított és lelkipásztorkodott. Grodecz (*1584) gazdag sziléziai családból származott, a30 éves háborúban tábori lelkész volt, majd Kassára került.Rákóczy György kálvinista hajdúi 1619-ben elfoglalták Kassát s mindhármukat arra akarták kényszeríteni, hogy az új valláshoz szegődjenek. Midőn ez nem sikerült nekik, borzalmasan megkínozták és megcsonkították, majd a szemétgödörbe dobták ki őket, ahol Pongrácz még 20 órát élt. X. Pius pápa avatta őket boldoggá 1905-ben. Ereklyéik a nagyszombati jezsuita templomban vannak. Ünnepük: szeptember 7-én. — Életrajzuk Hennig A.-tól és Lányi E.-től. Kasselik Jenő, emberbarát, K. Ferencnek, a gellérthegyi citadella építőjének fia. 1835—1910. Fiatal korában katona volt s főhadnagyi rangban végigküzdötte az 1866-i osztrák-olasz háborút. Később szülei kívánságára elhagyta a katonai pályát s a magánéletbe vonult vissza. 1884 óta csaknem állandóan külföldön, többnyire Párisban élt és mint magába zárkózott különc, jóformán senkivel sem érintkezett. Végrendeletében 13 millió korona értékben alapítványt létesített az önhibájukon kívül ínségbe jutott középosztályú családok segélyezésére. B. Gy. Kasszián (János), apát, egyházi író. *360 körül, +435. Betlehemben remetéskedett, majd Aranyszájú sz. János szerpappá szentelte és elküldte I. Iince pápához (403). Ezután Délgalliában férfi és női kolostort alapított. Számos művet írt kk Pelagius ellen, de buzgalma túlzásokra ragadta, amiért a Isemipelagianismus atyjának nevezték. A szerzetességről írt aszketikus műveit sz. ^.Benedek nagyra becsülte. Kastner Jenő, olasz-magyar irodalomtörténész, a pécsi egyetem tanára. *1892. Tanulmányait folyóiratokban közli. Kasztok, egyes népek (Afrika, Polinézia, India) szigorúan zárt társadalmi osztályainak neve. Tagjaik csak egymás közt házasodnak és irtóznak az alsóbb K.-kal való érintkezéstől. Egy kasztbeliek azonos foglalkozást űznek és életüket saját törvényeik szabályozzák. Legismertebb a hindu K. intézménye. Hajdani négy főkasztjuk: bráhminok (papok), ksatriják (katonák), vajsziák (földmívelők) és szudrák (szolganépség), ma már többszáz alcsoportra tagozódott. Az alsóbb K.-hoz tartozók (páriák) annyira a megvetés tárgyai, hogy pusztán jelenlétük „tisztátalanná" teszi a levegőt a magasabb kasztbeliek számára. E merev társadalmi elkülönülést a hindu vallás egyik alaptétele (Dharma) tanítja, amely szerint Brahma isten megmásíthatatlanul meghatározta minden lénynek természetét és működését. A K.-nak e szigorú elkülön kasztok