Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932)
M - Mária Magdolna - Mária Maggiore, l. Mária, Róma - Mariana János - Mariana-, Karolina- és Marsall-szigetek - Mariánisták - Marianosztra - Máriapócs, Máriaradna, Máriaremete, l. Mária-kegyhelyek - Mária-rendek, l. Szerzetesrendek - Máriás - Mária-siralom - Mária Szíve tisztelete
Mária Magdolna 280 jéges érzés fűti azokat. A kor aszkétikus eszmevilágából sarjadt jórészük s mind népnevelő, mind irodalomtörténeti vonatkozásuk mérhetetlen. Tudományos feldolgozóik közül neves volt Poncelet, Poquet, Robert, Julleville, Unger, Pfeiffer, Gödeke, Günter, Apilly, Beissel, Küchenthal, Mária Magdolna, 1. az evangéliumi bűnbánó nő, 1. Magdolna. — 2. Pazzi M., szent, szűz (1566—1607). Flórenci karmelita apáca s noviciamesternő volt. öt évig tartó kínos betegsége a hősies türelem gyakorlásának s a misztikus adományoknak szakadatlan csodája volt. Máig romlatlan teste a flórenci karmelita nővérek templomában van. Életrajzát Cepari írta meg. Ünnepe május 25. Mária Maggiore, 1. Mária, Róma. Mariana János S. J., spanyol teológus és történetíró. 1535—1624. Mint korának egyik legnagyobb tudósa a római, párisi és toledói egyetemeken tanárkodott. Alapos forrástanulmányok alapján megírta Spanyolország történetét egy 30 kötetes munkában, mely előbb latinul jelent meg, majd ő maga fordította le spanyolra (Historia de rebus Hispaniae, Historia general de Espana). Ezzel a művével a klasszikus spanyol történetírás élére került s a „spanyol Livius" díszermét nyerte Egy sokkal jelentéktelenebb munkája (De rege et regis institutione) tette azonban világhírűvé. III. Fülöp nevelőjének felkérésére ugyanis egy bölcseletpolitikai írásban a királyok jogairól és kötelességeiről beszél s különösen az önkénytől, erőszakoskodástól és kényuralomtól óvja a leendő uralkodót s arra figyelmezteti, hogy az alattvalók a zsarnokot erőszakkal is eltehetik láb alól. Ebben III. Henrik francia király meggyilkolásának példájára is hivatkozik. A rend ellenségei e könyv alapján azzal támadták a jezsuita rendet, hogy a zsarnokgyilkosságot tanítja, ami akkoriban, a fejedelmi abszolutizmus korában, végzetes fegyvernek bizonyult a rend ellen. A párisi parlament 1610-ben a könyvet elégetésre ítélte. Az Aquaviva rendi generális eltiltotta a rendben a zsarnokok megöléséről szóló tan hirdetését, amely egyébként sohasem volt a rendnek, mint ilyennek tanítása, hanem M. magánvéleménye, amelyben vele egyébként Luther és Melanchthon is osztozott. — Pilatus: Jesuitismus, 1905. J. G. Mariana-, Karolina- és Marsall-szigetek, a világháború előtt mind német, ma japán gyarmatok. Területük együtt 300 km 2, lakosságuk 65.000, ebből katolikus 19.669. A hitterjesztést spanyol jezsuiták végzik. Mariánisták (Mária-Testvérek, Société de Marie de Paris), szerzetes-társulat. Alapítója Chaminade József, bordeauxi pap volt (1817). A kongregáció feladata a férfi-ifjúság nevelése. A missziókban is működnek. Francia-, Német-, Olaszországban, Belgiumban, Ausztriában, Japánban, Afrikában, Amerikában vannak elterjedve. Rendházaik száma 170, a szerzeteseké 2000. Központjuk: Róma, Viale Manzoni 5. Márianosztra, hontmegyei kisközség. Mellette Nagy Lajos építette merőben csiszolt kőből a pálosok kolostorát (1352), mely 1552- ben megsemmisült, de 1711-ben újra helyreállították. II. József a pálosokat elűzte. A kolostor 1854 óta állami női fegyintézet a sz. Vince-nővérek vezetése alatt. Máriapócs, Máriaradna, Máriaremete, 1. Mária-kegyhelyek. Mária-rendek, 1. Szerzetesrendek. Máriás, ősi magyar pénznem. Legrégibb M.-pénzünk IV. István rézpénze, de ez bizánci veretű. Az első itthon készült, igazán magyar M. aranyakat és ezüstöket (a kisded Jézust tartó Szűzanya képével és Patrona Ungarie körirattal) Mátyás király verette. A Mátyástól kapott mintát M.-pénzeink egészen 1848-ig megtartották. Még protestáns erdélyi fejedelmeink is verettek M.-pénzeket, ami e pénznem közkedveltségét bizonyítja. Említésre méltó I. Lipót M.pénzeinek hosszabb körirata: „S. Immacul. Vir. Mat. Mat. Bei Pat. Hungáriáé". Nagyon szépek II. Rákóczi Ferenc arany- és ezüst M.-ai; rézlibertásain is rajta van Szűz Mária képe. Mai kétpengős M.-pénzünkön az ősi hagyomány újult föl. N.i L. Mária-siralom, vagy „Szűz Mária epeségei". A középkor egyházi írói, hogy az emberré lett Isten-fia szenvedését élénkebben szemléltessék, az evangélium szellemének megfelelően odaállítják a szenvedő Megváltó mellé kesergő édesanyját is, akinek összeszorult szívét a fájdalom tőre járja keresztül. A passió előadása közben találjuk legtöbbször Mária siránkozását. A magyar középkor első verses terméke önállósult. A XIV. századból való, egy löweni kéziratban maradt reánk. Valószínűleg domonkos szerzetes írása. A magyar barát latin vers után dolgozott, de a fordításban a ritmus és kifejezés szépsége nem közönséges költői tehetséget mutat. Prózai szövegeink a Döbrentei-, Weszprémi-, Winkler-, Nádor- és Érsekújvári-kódexekben kerülnek elénk. Forrásuk egyrészt a Temesvári Pelbárt prédikációja, amely viszont sz. Bernát Plancius-ából táplálkozik, másrészt sz. Anzelm Dialógusa és sz. Bonaventura Meditationes vitae Christi-je. A. Zs. Mária Szíve tisztelete, a t Jézus Szívetisztelet hasonlatosságára főleg Eudes sz. U János (+1680) által elterjesztett ájtatosság, melynek tárgya a Boldogságos Szűz Szíve mint isten- és emberszeretetének, szeplőtelen tisztaságának s ragyogó erényeinek jelképe. A Szentszék a M.-t jóváhagyta s e célból misét és ünnepet engedélyezett. A Szűz Mária sz. Szíve Társulatának főközpontja a párisi Notre-Dame-des- Victoires-templomban van. Ugyancsak a Boldogságos Szűz sz. Szívéről többszerzetesrend is van elnevezve. Mária Szíve tisztelete