Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Abulfeda - Abyssinia - Academia - Academia, Academiák
ACADEMIA 23 sico-historica egyesülete; de mind a’ kettő az ország sorvadása közben elenyészett. Lissabonban az elébb meghalt királyné alkotott a’ tudományoknak, földmivelésnek, mivészségnek, kereskedésnek ’s a’ gazdaságnak általjában véve, academiát, melly három osztályból ’s minduszve 00 tagból áll. Eddig kijött munkáji ezek: ,,Memorias de letteratura portugueza 44 ,,Memorias economicas ,44 némelly tudománybeli értekezések, ’s a’ „Collecçuo de livros ineditos de historia portugueza,44 A’ tudományok ’s mivészségek academiája Bostonb. (Amerika) 1780 elején szerkeztetett. Czélja nagy és sok, u. m. az ország régiségeit é s természetirását bővebben közleni ; a’ föld természteényei különbféle hasznát ’s haszonvehetőséget kitudni, meghatározni ; orvosi felfedezéseket, mathematicai vizsgálódásokat, philosophiai tanakodásokat ’s próbákat, úgy szinte az astronomiában, meteorológiában vagy földleírásban történt uj találmányokat ’s észrevételeket a’ földmivelés, mesterség, gyárak, kézmivek ’s kereskedés hasznára fordítani ’s alkalmaztatni; szóval minden készséget és tudományt, melly egy független, szabad és erénybecsülő nemzet javára, díszére, méltóságára válhatik , gyarapítani, mrivelni ’s terjeszteni. Tagjai száma nem lehet kevesebb negyvennél, nem több két száznál. Írásainak első kötete 1785 jelent meg Bostonb. Végre látott a’ magyar föld is Wallaszky tanúsága szerént (L. Conspectus reipublicae literariae in Hungaria 117.) már a’ 15-ik század vége fele, saját kebelében két academiát, mellyek egyike Sodalitium Danubianum nevezettel Budán, másika Sodalitium Septem Castrense név alatt Erdélyben álla fel, Celtis Konrád , akkor hires tudós és költő, munkás intézete által. Figyelmét az akkori ízlés szerént mind a’ kettő leginkább a’ physica astronomiára’s deák verselgetésre függesztő. A’budainak, úgy látszik, első elölülője a’veszprémi püspök Vitéz János volt, ’s tagjai között önmagán kívül Joannes Graecus Pieriust v. Krachenbergert, Augustinus Olomucensist v. Kasenbrotot, Julius Milius v. Aemiliust, Andreas Stiboriust, prágai prépostot Vallmyst, Hieronymus Balbust, Schlechtát és Neydekert nevezi meg Celtis (L. Luci Apulei platonici et aristotelici philosophi epitome divinum de mundo, seu cosmographia, ductu Conradi Celtis. Viennae 1497). De mind ez, mind a’ később kor hazaki lelkű tudósainak szüntelen óhajtásai, kezdetei, buzdításai kívánt foganat nélkül ▼alának egész’ a’ mi korunkig, midőn t. i. az 1820-i országgyűlés, és ebben a’ négy hazafi bőkezű adakozásai—gróf Széchenyi István 60,000, gr. Károlyi György 40,(..(X), gr. Andrássy György 10,000 ’s Vay Abraham 8000 ezüst ftát ajánlanak egy napon — a’ tudományok és mivészségek nemzeti magyar academiáját megalapiták. A’ társaság most 248,200 ezüst ft. tőkepénzzel bir, ’s minekutána Jin. 7. 1830 a’ királyi helybenhagyást is megnyerő, forrón óhajtjuk, hogy a’nemzeti nagyság és miveltség emelésére hathatós befolyású munkálkodásait mennél hamarább elkezdhesse. A’ „K 8z hasznú es meretek tárának 44 következő kötete külön toldalékczikkelyben fogja ezen academiának a kotját 's történeteit közleni. B.) A’ mivészacademiák és MivÉszeskor.ÁKROr. 1. ez. czikkelyt C.) Kiir.öN tudományos ACADEMIák. Orvosi acad. Az 1.Academia naturae curiosorum44 vagy Leopold academiája Bécsben 1052 álla fel Bauschius alkotása szerént, ’s írásai előbb egyenként, de 1084 óta kötetenként adja. 1. Leopold alatt, ki igen kegyesén Caesaren Leosoldina naturae curiosorum academia 44 nevet ven fel. Hasonló academiák kelenek Palermóban 1045, Spanyolországb. 1052, Velenczében 1701, ’s Génfben 1715. Seborvosi acad. 1731 álla fel Parish, egy seborsi academia, melly évenként jutalomkérdéseket tesz fel, ’s a’ legjobb felelőt 500 lvr. értékű emlékpénzzel tiszteli meg. Bécsben 1783 álla fel egy illyes academia, ’s ez is három jutalompénzt, ötven forint értékűt oszt ki évenként a’ jelesebb nevendékek között. Theologica academia Bolognában álla fel 1787. A’ földleírásnak Coronelli állita academiát a’ 18-ik század elején Velenczéb. ,,Argonauták 44 nevezete alatt; czélja