Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Aesthetica
AESTHETICA TT jött psychologiai után kinyomozhatok, majd fő kép Batteux, du Bos és egyéb Francziák példájától vezettetvén , ezen név alatt a mivészségeknek theoriát törekedtek alkotni, mellynek azonban , minekelőtte alapja, a tiszta aesthetica , mélyebb oklőre nem épittetett, szükségesen ingadozónak ’s csupa érzéki esmeretnek kellett lennie. Kant, ki az egész philosophiát vizsgálóra véve, és a’ tapasztalást felmuló philosophiai esmerő tehetséget nyomozta, ’s kinek vizsgálódásai által a’ philosophia az embebéri lélek eredeti tehetségeinek és törvényeinek tudománya gyanánt jelenik meg, pontosabban elválasztá ugyan az érzéki esmeretet az érzelemtől, azonban a’ szépet mindég csak az érzésre behatásában szemlélgeté, ’s igy az aestheticainak észfogását a’ szépé felé helyezteté. Mivel tehát az esmerő és vágyó tehetség különös theoriájának megállapítása után a’ hátra maradt érző tehetséget olly viszonyba tévé a’ széppel, mintha ez csak az érzés által vétethetnék észre , vagy csak az érzésért volna megfogható, mint tartható elejénte lehetetlennek illy tudományt ’a mint vetheté meg annak még nevét is, mert a’ szépnek megítélése azon elűretételek szerént csak érzeményes. Azonban részént már nevezetesebb tanítványai (p. o. az aesthetica iránt nagy érdemeket szerzett fleydenreich) viszonozák, hogy az Ízlés ítéleteinek is a’ lélek bizonyos eredeti feltételeitől kell függeniek , mellyek tudományos rendbe szedve izléstudományt adnak, és mennyire tárgyokat bizonyos, közönséges és szükséges tetszés tárgyai gyanánt veszik, méltán aestheticának neveztethetnek, részént maga is Ivánt későbben megjelent „Kritik der Ortheilskraft44 nevű munkájában illy izléstudomány alapvonalait valóban előadd, melly az aesthetica helyét foglald el, ’s azon törvényeket nyomozgatá, mellyek szerént az értelem az önmagokért tetsző tárgyakról ítél. Ámbár Kant nyomozásai, mennyire a’ szépnek és fellengőnek az érzésre behatásával vagy az ízléssel foglalatoskodnak, elmések és helyesek ; mindazáltal az ízlés theoriája vagy azon tanítás, mellyben a’szép csak reánk hatására nézve, következőleg a’ szépnek és fellengőnek csak érzése tekintetik , az aestheticát mint a’ szép tudományát ki nem meríti. Más részről már a' szempontnak, mellyből Kant megindula, korlátok közé kellett a’nyomozást szorítania, ugyan is midőn először azt kérdezd, vannak e az ítélő erőnek közönséges okfejei, mellyek a’ szép megítélésekor a’ gyönyörnek és undornak érzelmét meghatározzák, mivolta szerént a’ szépet már előretevé ; helyette most az aestheticainak közönséges észfogása jőve , melly mind azt jelenté, mi a’ gyönyör és undor érzelmére nézve képeztetik, ’s ez által ízlés tárgyává lesz , és szorosb értelemben mi egyedül az érzelemre behatása által tetszik , melly észfogást mind a’ köz nyelvszokás szerént vett szépet, mind a’ fellengőt magában foglald. E’ kettőnek öszvekapcsolását nem is sajditá , mert egyedül az aestheticainak, mint megítélés tárgyának, különbözéséről szólott, és mivel nem a’ szépből magából, ennek okfejéből ’s az ezt előhozó erőből indult meg. Kantnak véleményét gondolkozó tanitványai kimivelék, ’s az aestheticai tetszés okfejének tudománya gyanánt adák elő. Ezen a’ mivészséggel kevesbbé öszveegyező vélemény, névszerént a’ szépségek formalis meghatározása ellen, mellynél fogva az czélirányúság volna minden cél képzete nélkül, fellázadt a’ nevekedő mivészi érzés és a’ szépnek elevenebb szemlélése , melly nélkül Kant szűkölködni látszék. A’ mivészség mezejének nagy elmék mivei által napoként nevekedő ■kiterjedése és a’ mivészségiránt azzal együtt szaporodott részvétel miatt mindegyre sürgetőbb leve a’ szépség mivoltáról ’s azon feltételekről teendő határtalan nyomozások szüksége , mellyek alatt a’ szép az emberi léleknek megjelenik. Göthe, Schiller, Herder,Winckelman, Klopstock, Lessing , Móricz és Heinse részént költő erejek lelkes szüleményei, részént közlött gondolatjaik ’s a’ mivészség tárgyairól ejtett ítéleteik , Schelling az ő eredeti természetvizsgálása valamint általjában philosophiája által, melly a’viszonyatlanból indulván ki, azt saját alakjában a’ szépségben