Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 11. kötet. Só - Tezel (Pest, 1834)
S - Steirelt, Daniel - Steiermark
182 STEIBELT STEIERMARK Egy ideig Berlinben hivatalt viselő. Aztán Olaszországba utazik, hol 2 évet élt, erre 6 évet Schweizban tölte, hol 1708 után Zürichben titoknoki foglalatosságot vive. Ekkor jelent meg tőle név és nyomtatáshely nélkül igen van szó és tanuságos Fragmente über Italien, auf dem Tagebuche eines jungen Deutschen (1798, 2 k.). Az Allgemeine Literaturzeit-ra nézve is recensiokat irt ’s egy kertészkönyvet fordított angolból. Végre 1804 átvette az Allgem. Zeitung szerkeztetését, először Ulmban, ’s 1810 óta Augsburgban. Tízen nagy belátást és sokféle esmeretet kívánó munkásságkörben a’ legsúlyosabb viszonyok közt ’s némelly megtámadtatás ellenére is tántoríthatatlan részre hajlatlansággal ’s megfontolt mérséklettséggel munkálódott. Egy európai országnak sincs illy bő tartalmú ’s mindenre kiterjeszkedő újsága, mint az Algern. Zeitung; de egyetlen azon férjfia is, ki azt czélirányosan szerkezteti , ’s naponként mintegy 70,000 olvasóval esmerteti a’ jelen kort és történeteit. Személyes charaktere : állhatatosság, zártság, mindent megfontolás, egyenesség, szelídség, nyájasság, honnan minden cabinetben becsültetik. Ajándékot és rendezimereket soha se fogadott el és ha a’ szerkeztetést leteszi, azonnal szegény lesz, mert a haszonkeresést gyűlöli. Stebelt (Dániel) császári karmester Petersburgban, hires pianofortejátszós hangszerkeztető , szül. Berlinben 1756, hol atyja klavircsináló volt. II Fridrik meghallván muzsikai tehetségét, a’ híres Kirnberger által taníttatta. Klavirjátéka pompás volt, és szerencsésen improvisalt. Szerzeményei tetszők és hízelgők , különösen szerelmeseknek valók , de mélység és eredetiség nincs bennek. Többnyire Londonban, Petersburgban és Párisban élt, itt tetszéssel adá Le retour du Zéphire balletjét és Juliette et Romeo operáját. Mestermive Condrillon. Tőle van még La Princesse de Babylone. Londonban is adott 2 ballettet (A szép tejáraid leány és Fáris ítélete). Végre Petersburgban csász. karmester lett 's 1823 nagy szegénységben halt meg. Szerzeményinek legnagyobb részét pianofortéra készült concertek , sonaták , variatiók és potpourrik teszik. Steiermark (herczegség), az austriai császárság tartománya, nevét Steier márkgrófságtól kapta (az. Fensen felyüli tartományban). Régen kel. része Pannoniához, nyug. a’ Romaiak Noricaniához tartozott. Lakói Pannonok és Tauriskok voltak. K. sz. táján a’ Romaiak foglalták el , kiktől vettek léteket némelly városok , mint Zilli és Pettau. A' népek kóborlásakor Felsősteiermarkot Avarok és Alsósteiermarkot Villetok hajták hatalmok alá, honnan az utolsó későbben vindi márkságnak neveztetett. Nagy' Károly' márkgrófokat tett bele. A’ tartomány' urai közt lévén a’ steieri grófok is ’s ezeknek birtokaival a' Steiermárk grófság egyesittetvén , a’ tartomány ez idő óta Steiermarknak neveztetett. VI Ottokar 1180 herczegi méltóságot kapott, ki férjfiul gyermeke nem lévén, Leopold austriai herczeget nevezte ki örökösévé. Ez 1192 Steiermarkot Austriával egyesítette. Steiermark nagysága 400 nsz. mf. 800,000 lak. Felső-és Alsósteiermarkra, amaz ismét Judenburg és Bruck, ez grätzi, marburgi és zilli kerületekre osztatik. Amannnak sok magas hegye ’s durva égalja van, e’ téresebb és termékeny. Jelesebb folyói : az Ens, Muhr, Dráva és Száva. Tava több ’s egészségforrása 13 van. Több hegycsúcsait örökös hó fpdi ’s köztök jégmezők is vannak, főképpen az éjsz.-nyugoti részen. Ásvánnyal olly gazdag Steiermark , hogy' kevés tartomány' hozá hasonlítható ; többek közt van : porczelánföldje, kailóföldje , márvánnyá, jáspisa, kalczedonja, gránátja, kőszene, különösen jó és sok vasa, kobáldja , egérköve ,viszmutja, czinkje , kalaminja, sok reze, ónja, kevés arannya , gálicza , timsója, salétroma , sója bőven. Fenyői szurkot és terpentint adnak. A magyar határokon jó bora terem , jegismeretesebb a’ lautenburgi lenje és